Repülőbenzin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Repülőbenzin vizsgálata a gép szárnyában elhelyezett tartály legalsó pontján vett minta segítségével

A repülőbenzin az általánosan elterjedt hajtóanyag a dugattyús-motoros légcsavaros repülőgépek számára. Gyakran összetévesztik a kerozinnal, a gázturbinás repülőgépek üzemanyagával, amely meghatározás sajnos tévesen terjedt el, hiszen a kerozin a lepárlási folyamat során a benzin és a gázolaj között helyezkedik el.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőbenzin oktánszáma: 100. Színe (Magyarországon): kék. Nemzetközi jelölése: AVGAS LL100. Az autóbenzintől gyakorlatilag csak a hozzáadott adalékokban különbözik, illetve ólmozott, ami az oktánszám pontos beállításához és a kopogásmentes jó kompressziótűréshez szükséges. Környezetvédelmi okokból ma már inkább ólomhelyettesítő adalékot használnak, de régebben ólom-tetraetilt adtak a repülőbenzinhez is. A nemzetközi jelölésben használt LL is erre utal, jelentése: Low Lead (alacsony ólomtartalom, ang.) A kényszerléghűtéses repülőgépmotorok szelepeinek kenésében is szerepet játszott az ólomtartalom, de a korszerű repülőgépmotorok tervezésénél ezzel már nem számolnak. Az autóbenzinhez adott egyes adalékok (etanol, oktánszám-javítók, színezők, detergensek, diszpergensek, korróziógátlók, égésjavítók, ólom-helyettesítők stb.) esetlegesen károsíthatnák az arra fel nem készített repülőgépek üzemanyagrendszerét és motorját. A repülőgépek légiüzemeltetési utasítása minden esetben tartalmazza a használható üzemanyagok jellemzőit. Legfőképpen az alkoholtartalom és a habzás minimalizálása lényeges, mivel az alkohol (etanol) aggresszívan igénybeveszi az üzemanyagrendszer gumi részeit, illetve a habzás gátolhatja a folyamatos üzemanyagellátást.

Habzásgátló adalék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőbenzin egyik fontos összetevője a habzásgátló adalék, amely megakadályozza, hogy a kisgépek maximális 4000 méteres szolgálati magasságáig buborékok képződjenek az üzemanyagban a magassággal együtt csökkenő külső légköri nyomás következtében. A nem nyomáskabinos, nem gázturbinás kisrepülőgépek számára ez a szolgálati magasság egyformán korlátozás a pilóta és a belsőégésű benzines motor számára is, a magassággal egyre fogyó oxigéntartalom miatt. A belsőégésű motorokban használt benzinek forráspontjának növelésére alkalmazott eljáráskor a lehető legtöbb ként kivonják a benzinpárlatból, majd hidrogénezéssel telítik. A kéntartalom az autók esetében a katalizátor élettartamát csökkenti drasztikusan, illetve környezetvédelmi szempontból is nagyon káros.

Biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőbenzin előállításakor, a fragmentálási eljárás során törekednek a magasfokú tisztaságra és üledékmentességre, ami szintén nagyon fontos a repülőgépmotorok zavarmentes működéséhez. Általánosan elterjedt gyakorlat azonban, hogy a benzinüzemű repülőgépeket szarvasbőrös tölcséren keresztül tankolják, mert a természet ajándékaként az a szarvasbőr tulajdonsága, hogy a benzint tökéletesen átengedi, ám a vizet és az apró szennyeződéseket teljesen visszatartja.

A repülések előtt az általános ellenőrzési eljárások része a gépen kialakított ellenőrzőpontokon vett üzemanyagminta vizsgálata. A víz nagyobb sűrűsége miatt mindenkor a benzin alatt helyezkedik el, így a tartályok, illetve az üzemanyagrendszerek alsó pontjain elhelyezett szelepeken a víz jelenléte észlelhető és biztonságosan leereszthető.

Megkülönböztetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legegyszerűbb vizsgálati módszer szerint eldönthető egy adott benzinről, hogy repülőbenzin-e, ehhez elég csak egy pár csepp belőle egy sima sötét felületre. A repülőbenzin gyors elpárolgása után halvány fehéres kiválást hagy maga után, utalva a habzásgátlóra és az ólomtartalomra. A feltűnő kék színe miatt azonban Magyarországon jól eltér a kereskedelmi forgalomban kapható más üzemanyagoktól. Az ára általában 55%-kal magasabb, mint az aktuális autóbenziné.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Venekei József mk. alezredes - A motorhajtó anyagok [1]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Avgas című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.