Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rendőrtiszti Főiskola szócikkből átirányítva)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Alapítva 2011
Hely Magyarország, Budapest
Mottó „A haza szolgálatában!”
Típus állami egyetem
Rektor Prof. Dr. Patyi András
Elérhetőség
Cím 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Postacím 1441 Budapest, Pf. 60
Elhelyezkedése
Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Magyarország)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 05′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 05′ 09″
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) 2011-ben alapították, a 2011. évi CXXXII. törvény értelmében és 2012. január 1-jén indult el működése. Az egyetem létrehozása a második Orbán-kormány akkori közigazgatási és igazságügyi miniszterének, Navracsics Tibornak elképzelése alapján indult el.[1] A kormány tájékoztatása szerint „az intézmény olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket fog képezni, akik az »új generációját adhatják annak a jó államnak«, amelynek kialakításán a kormány megalakulása óta dolgozik.”[2] Az egyetemet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara integrációjával hozták létre.
A többi magyarországi egyetemmel szemben az NKE, mint kormányzati egyetem különleges kiváltságokat élvez.[3]

Története[szerkesztés]

Az egyetem elődei között tartja számon az 1808. évi VII. törvénycikkel megalapított Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát, melynek épületébe költözött. Az egyetem költözése botrányokkal volt terhes, miután az épületben működött a Magyar Természettudományi Múzeum és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola, amiket előzetes egyeztetés nélkül szerettek volna onnan eltávolítani.[1][4] A múzeum költöztetése hosszabb időt vesz igénybe, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ugyanakkor demonstrációkkal és tiltakozásokkal érte el, hogy az iskolát diákjaival együtt költöztessék át egy másik épületbe.[5][6][7] Az egyetem beruházását is titkosították, mert az a kormány közlése szerint nemzetbiztonsági adatokat is tartalmaz.[8] 2011 novemberében választották meg Patyi András egyetemi tanárt, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját az egyetem rektorának,[9] aki emellett a Nemzeti Választási Iroda elnöki tisztét is betölti.[10] Pozíciójában 2016-ban is megerősítették.[11]

2015. június 1-én Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtott egy javaslatot, miszerint az év őszétől az NKE-n kívül más felsőoktatási intézmény nem indíthat közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat, valamint ide kerülne át minden államtudományi képzés.[12] A felvetést számos jelentős magyar egyetem dékánjának tiltakozása fogadta,[13][14] a Magyar Tudományos Akadémia tagjai pedig bojkottálták is az NKE-ben tervezett ülésüket.[15] Az NKE közleményben értetlenségének adott hangot és közölte, hogy nem a meglévő egyetemek helyett, hanem azok mellett kívánja megteremteni a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét.[16]

2015 júliusában derült ki, hogy a kormány a Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint bruttó harmincmilliárd forintot biztosít a központi költségvetésben.[17] Ugyanebben az évben az NKE díszdoktora lett a Magyarországra látogató Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, aki még 2013-ban puccsal döntötte meg demokratikusan megválasztott elődje hatalmát, akit halálra is ítéltek.[18]

2017 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmazott: „Az államtudományi képzés átalakításával olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képezni, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt.” Közölte, szerinte az NKE megalakítása jelentős lépés a közigazgatás reformjában, mert olyan szakembereket képez, akik új generációját adhatják annak az államnak, amelynek felépítésén a kormány megalakulása óta dolgozik, mellyel megismételte a kormány hat évvel korábbi véleményét. Hozzátette: „Az NKE-nek van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet.”[19]

2017 áprilisában kiderült, hogy az Európai Bizottság (EB) jelentős túlszámlázásokat talált az NKE és a kormányhivatalok egyik közös projektjénél, amelyre 17,5 milliárdos uniós támogatást kaptak, „a közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztésére.” A kormányhivatalokkal közösen megvalósított projektben közszolgáknak képzéseket szerveznek, igyekeznek megtanítani őket a szolgáltató jellegű munkavégzésre, az állami és önkormányzati hivatalnokok képzésére tananyagot fejlesztenek ki, és a teljes közszolgálati továbbképzési rendszert megújítják. Az EB szakemberei 2016 végén vizsgálták a projekt elszámolását, a levelükben többek között azt írták, az előkészítésre betervezett 875 millió és a 3,1 milliárdos személyes költségek erősen túlzónak tűnnek, de túlárazottak voltak a képzési költségek, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegek és a képzéseken részt vevők élelmezésének költsége is. A Miniszterelnökség megerősítette, hogy az EB a különböző projektelemek költségvonzatának áttekintését és indoklását kérte az irányító hatóságtól. A hatóság vizsgálatát követően válaszát a két hónapos határidőn belül el fogja juttatni az EB-nek.[20]

2017 augusztusában a Lázár János miniszterelnökségi és Trócsányi László igazságyügyi miniszterek által jegyzett tervezet szerint 2023. január 1-től csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a NKE államtudományi mesterképzését. A tervezett törvénymódosítás csak a 2006 előtt szerzett jogász diplomával rendelkezőket mentesíti az államtudományi képzés elvégzése alól. A törvény tervezet ugyanis csak az állam- és jogtudományi doktori címmel rendelkezőknek ad mentesítést, 2006 óta azonban nem így hívják hivatalosan a jogász diplomát. Az intézkedést nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek úgy kell készülnie, hogy meg kell szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja őrizni pozícióját.[21]

Karok[szerkesztés]

Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK)[szerkesztés]

A Kar a 2000. január 1-jén a katonai felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogutódja.

A Kar intézetei:

  • Katonai Vezetőképző Intézet
  • Katonai Logisztikai Intézet
  • Katonai Üzemeltető Intézet

Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK)[szerkesztés]

A Közigazgatás-tudományi kar épülete a főváros budai oldalán, a XI. kerületben, Ménesi út 5. szám alatt helyezkedik el. Az egyetem épülete két épületszárnyból áll: a „A” épületrész szolgálja az oktatási feladatok ellátását valamint a kari könyvtárnak ad helyet (Oktatási Épület), míg a „B” épületszárny a Kollégium, amely az évek folyamán az egyetem fejlődésével oktatási, és kiszolgáló feladatok (irodák) ellátását is biztosítja (Kollégiumi Épület).

Az Államigazgatási Főiskola az Elnöki Tanács 1977. évi 3. sz. törvényerejű rendeletével alakult meg a felső szintű közigazgatási szakemberképzés érdekében. Azóta kiépült a főiskolai alap-, szak- és továbbképzés teljes vertikuma, és az intézményi integráció nyújtotta lehetőségekre is építve befejeződött az egyetemi szintű közigazgatási szakemberképzés tartalmi kidolgozása.

A magyar közigazgatási szakemberképzés bázisintézménye az 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola, amely az ezredvégi felsőoktatási reform eredményeként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kara lett 2000-ben. Ezzel megteremtődött a lehetősége az egyetemi szintű közigazgatási képzésnek. 2004. január 1.-től egy hétkarú integrált intézmény - a Budapesti Corvinus Egyetem - Államigazgatási Karaként működött. 2006-ban a kar egyetemi karrá vált, új neve Közigazgatástudományi Kar lett, jelmondata: „Pro publico bono”.


2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része. A kar neve 2016. február elsején Államtudományi és Közigazgatási karrá változott.

2013-tól elindult a Karon a doktori (PhD képzés) - Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola.

A Kar intézetei:

- Állam és Társadalomelméleti Intézet

- Közjogi Intézet

- Közszervezési és Szakigazgatási Intézet

- Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet

- Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet

- E-közszolgálati Fejlesztési Intézet

A Közigazgatás-tudományi Karon induló szakok a 2014/2015-ös tanévtől, melyekben a specializációs rendszer érvényesül:

Alapszak (BA/Bsc)

- Közigazgatás-szervező: 6 félév, 4 félév után választható specializációk: általános igazgatás és nemzetközi közigazgatás.

Mesterszak (MA/Msc)

- Közigazgatási: 4 félév, 2 félév után választható specializációk: közigazgatási vezető szakirány, európai és nemzetközi közigazgatási szakirány, közigazgatás-tudományi szakirány.

A Karon található ezen felül az Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ is. Két Szakkollégiumnak ad otthont a Közigazgatás-tudományi Kar: Ostrakon Szakkollégium és Magyary Zoltán Szakkollégium.

A Kar címe:

1118 Budapest XI., Ménesi út 5.

Rendészettudományi Kar (RTK)[szerkesztés]

A kar a Rendőrtiszti Főiskola jogutódja.

Karközi Intézetek[szerkesztés]

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Karközi Intézetei mindhárom kar részvételével működtetett, egyetemi szintű közös intézmények. Az egyetem egy-egy meghatározó tevékenységét bonyolítják le, folyamatosan fejlődve és jobban kiépülve. Összesen négy darab található az egyetemen:

- Nemzetközi Intézet

- Vezető- és Továbbképzési Intézet

- Katasztrófavédelmi Intézet

- Nemzetbiztonsági Intézet

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Szupersebességgel csinálnak helyet Navracsics egyetemének Index, 2011. február 25.
  2. 2012-ben indul a közszolgálati egyetem Index, 2011. február 23.
  3. Nem a CEU-nak vannak privilégiumai, hanem az Orbán-egyetemnek HVG, 2017. május 19.
  4. A kormány új egyeteme kitúrja a természettudományi múzeumot Index, 2011. február 25.
  5. Ha nem lenne ez az iskola, már nem élne a kishúgom Index, 2015. április 20.
  6. Megmaradhat a Raoul Wallenberg Szakközépiskola Index, 2015. április 23.
  7. Megvan, hova költöztetik a Wallenberg szakközépiskolát Index, 2015. május 5.
  8. Titkosították a Ludovika Campus beruházását is Index, 2012. augusztus 8.
  9. Patyi András lesz a közszolgálati egyetem rektora Index, 2011. november 22.
  10. Független az az NVB-elnök, akinek három másik vezetői poszt is belefér? HVG, 2016. szeptember 13.
  11. Patyi András marad a Közszolgálati Egyetem rektora HVG, 2016. szeptember 2.
  12. Átalakul a közszolgálati egyetem, itt van Lázár javaslata HVG, 2015. június 2.
  13. Dékáni állásfoglalás 2015. június 8.
  14. Közösen tiltakoznak a dékánok az államtudományi képzés átalakítása ellen HVG, 2015. június 10.
  15. Bojkottálta az MTA a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet HVG, 2015. június 15.
  16. A közszolgálati egyetem szerint ők nem tartanak be a jogászképzésnek HVG, 2015. június 11.
  17. 30 milliárd forintot költenek a közszolgálati egyetem campusára HVG, 2015. július 24.
  18. Magyarországra jön Egyiptom puccsista vezetője, díszdoktort csinálunk belőle Index, 2015. június 3.
  19. Orbán kedvenc egyetemét a hazaszeretet viszi előre HVG, 2017. február 14.
  20. Ki akartuk lopni az EU szemét is, észrevették 24.hu, 2017. április 10.
  21. 2023-tól csak az lehet vezető közszolga, aki Orbán kedvenc egyetemén végzett Index, 2017. augusztus 30.