Remete Szent János temploma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  Az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale katedrálisai '
világörökségi helyszín része
Remete Szent János temploma
világörökségi helyszín része
San giovanni degli eremiti.jpg
Vallás katolicizmus
Egyházmegye Palermói főegyházmegye
Építése 1136
Stílus normann építészet
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító1487-002
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV.
Felvétel éve2015
Település Palermo
Elhelyezkedése
Remete Szent János temploma (Szicília)
Remete Szent János temploma
Remete Szent János temploma
Pozíció Szicília térképén
é. sz. 38° 06′ 35″, k. h. 13° 21′ 17″Koordináták: é. sz. 38° 06′ 35″, k. h. 13° 21′ 17″
A Wikimédia Commons tartalmaz Remete Szent János temploma témájú médiaállományokat.

A Remete Szent János temploma egykor egy kolostor része, ma múzeum. Az épület dísztelen kocka alakú épületelemek kompakt sorozata ezeket 5 pirosra festett kupola koronázza. A 19. században helyreállított épület nagyrészt dísztelen többszörös bolthajtások által meghatározott belsőtérben látható. Kőfaragásai kiemelik az épület megkülönböztetett, szimbolikus jelentőségét. A templomhoz tartozik egy kicsi, páros oszlopokkal körbefogott kerengő.

Története[szerkesztés]

A templomépülete több különböző korban épült részből áll. A jelenlegi templom helyén a 6. században már állt egy Szent Hermesznek (San Ermete) ajánlott templom. A 10 században arab stílusban épült a S. Giovanni degli Eremiti kolostor elődje. Ez egy négyszögletesen körbe falazott udvarból állt északi oldalán egy oszlopsorral amihez keleten egy 6 x 18 méteres terem csatlakozott. A terem közepét 5 négyzetes oszlop osztotta két hajóra. Mind a 12 így keletkezett keresztfejet keresztboltozat zár le. A templomot II. Roger röviddel királlyá szentelését követően 1130-ban rendelte el, latin kolostor részeként. Az templomot 1143 szentelték fel Az udvar északi fala alkotta a templom déli falát. A kerengőbe építették be az eredeti arab termet a többi részből alakították ki a sekrestyét. 1464-ben a San Giovanni degli Eremiti a San Martino delle Scale bencés kolostor részévé vált. A kolostort 1524-ben a Monreali bencések tulajdonába adták ezt követő századokban a templom a kolostor része volt.

Építészete[szerkesztés]

A kereszthajó kupolái és a harangtorony

A templom épülete az arab-norman építészet jellegzetes alkotása. Messziről magára vonja a szemlélődök figyelmét a templomot koronázó öt vörös színű kupola. Az ilyen kupolák a fátimida kultúrára voltak jellemzők.

Az antalkereszt alaprajzú templom nyugat-keleti irányú széles főhajóját két nagyobb, hengeres dobon elhelyezkedő kupola koronázza. A kereszthajó, aminek a szélessége a főhajó szélességének a felét sem éri el, a főhajóhoz annak keleti végében csatlakozik. A változó magasságú kereszthajón három kisebb kupola látható. A kereszthajó magossága a főhajótól délre elhelyezkedő részen azonos a főhajó magosságával. Itt látható az első kisebb kupola. A két hajó találkozásánál a kereszthajó magosabb mint a főhajó. Ezt a részt is egy kisebb kupola díszíti. Ennek a résznek a keleti falából türemkedik ki a templom főhajójához csatlakozó apszis. A kereszthajó északi szárnyára épült a templom harangtornya. A harangtorony legfelső szintjét hármas vakárkádba zárt csúcsíves ablak díszíti és egy kisebb kupola fedi.

Az épület keleti homlokzatának a fala zárja magába a kereszthajótól délre megmaradt egykori arab termet. Ezen a falon csak lőrésszerű nyílásokat látunk. Megmaradt az eredeti arab építmény déli fala is, a nyugati fal teljesen megsemmisült.

Források[szerkesztés]