Jakab-hegyi Remete-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Remete-barlang (Kővágószőlős) szócikkből átirányítva)
Jakab-hegyi Remete-barlang
A barlang egyik bejárata
A barlang egyik bejárata
Hossz 10,6 m
Mélység 0 m
Magasság 2,2 m
Függőleges kiterjedés 2,2 m
Tengerszint feletti magasság körülbelül 560 m
Ország Magyarország
Település Kővágószőlős
Földrajzi táj Mecsek
Típus valószínűleg mesterséges eredetű
Barlangkataszteri szám 4120-171
Elhelyezkedése
Jakab-hegyi Remete-barlang (Magyarország)
Jakab-hegyi Remete-barlang
Jakab-hegyi Remete-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 08′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 08′ 19″

A Jakab-hegyi Remete-barlang egy kis méretű barlang volt, amely a Duna–Dráva Nemzeti Parkban, Kővágószőlősön, a Jakab-hegy déli letörésénél, a Zsongor-kő közelében nyílt. Homokkőben alakult ki és ezért volt különleges a hazai barlangok között.

Leírása[szerkesztés]

A Zsongor-kő felső szintjének az egyik sziklájában, körülbelül 560 méter tengerszint feletti magasságban, gyakorlatilag a Jakab-hegy délnyugati peremén, a pálos kolostor romjaitól mintegy 400 méterre, délnyugatra volt a bejárata. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

A barlangnak egy járhatatlan méretű ablaka volt.

Előfordul az irodalmában Jakabhegyi 1. Kőfülke, Jakab-hegyi 1. sz. kőfülke (Kordos 1984), Jakab-hegyi mesterséges barlang (Eszterhás 1998), Jakabhegyi mesterséges barlang (Szabó Pál 1961), Jakabhegyi Remetebarlang (Bertalan 1976), Remete-barlang (Gaál 1944), Remete barlang (Szabó Pál 1961) és Remetebarlang (Kiss 1918) néven is. A barlangkataszteri száma: 4120-171.

Kialakulása[szerkesztés]

Cseri Dezső tektonikus kialakulásúnak tartotta. Koch László szerint a repedések mentén bekövetkezett aprózódás és a kötőanyag oldása mellett, valószínűleg emberi beavatkozás is segített a keletkezésében. Eszterhás István nem látta mesterséges eredetűnek, szerinte inkább az képzelhető el, hogy a mennyezetről levált köveket az emberek vitték ki a belőle. Cseri Rezső nézetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a törési síkok mentén, inkassziós kőzetkipergéssel bővült az üreg.

Története[szerkesztés]

Az 1918-ban napvilágot látott, „Mecseki útmutató” című kiadványban az olvasható, hogy a Zsongor-kő előtt van a Remetebarlang, amely egy korábban ott élt remetének a lakóhelye. Az 1925. évi „Turisták Lapja” című folyóiratban kiadott publikáció szerint a Jakab-hegyen épült kilátótoronytól lejjebb, 200 méterre van a sziklaodú. Az 1926-ban megjelent, „Pécs és a Mecsek részletes kalauza” című könyvben meg lett ismételve az 1918-as információ. Az 1935. évi Földrajzi Közleményekben kiadott, Szabó Pál Zoltán által írt tanulmányban látható egy térkép a Jakab-hegyről, amelyen a csúcs közelében remetebarlangok vannak jelölve. A tanulmányban az van írva, hogy a Zsongor-kő mellett van a Remetebarlang, amely szilárd kötésű homokkőbe van vésve, valamint két méter széles, három méter hosszú és 1,6 méter magas üreg. Sánc övezi. Nem valószínű, hogy remeték készítették, mert az üreg sokkal régibb. Keletre, közvetlenül mellette egy nagyobb méretű már beomlott. Nyugat felé, kissé távolabb is talált Szabó Pál Zoltán egyet beomolva. Lehet, hogy a sánc népének az őrhelyei voltak, mert a horvát hegyeken gyújtott tűzjeleket innen lehetett a legjobban megfigyelni. Az 1939-ben napvilágot látott, „A Mecsek részletes kalauza” című könyvben az olvasható, hogy a 102. számú útjelző oszlopnál az 5-ös jelzésű turistaút balra, délre tartva vezet a Remetebarlang mellett a Zsongor-kőre.

Az 1940-ben kiadott, „Pannónia” című folyóiratban van egy térkép, amelyen be van jelölve a Remetebarlang helye és a szövegben az szerepel, hogy a kelta őrség számára a homokkőbe három üreget vájtak. Kettő már beomlott ezek közül, de a harmadik, a Remetebarlang még ép. Az „Országjárás” 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Mecsek egyik barlangja a Jakab-hegyen lévő remetebarlang. Az 1944-ben megjelent, „Szép magyar tájak” című könyvben az olvasható, hogy a Jakab-hegyre látogató, romantikus pécsieket lehet, hogy érdekli a Zsongor-kő homokkő sziklái előtt található, titokzatos Remete-barlang. Az 1961. évi „Turista” című folyóiratban az lett közölve, hogy védelmet nyújt a csípős szél ellen a kicsit huzatos barlang és egy történet szerint egy remetének volt a lakása. A lányokra nagyon kell vigyázni, mert egy másik hiedelem szerint az a lány, aki átbújik a barlangon még abban az évben férjhez megy. A cikkhez mellékelve lett egy fénykép, amelyen a barlang bejárata látható.

Az 1961. évi Karszt- és Barlangkutatóban publikálva lett egy térkép a Nyugati-Mecsekről, amelyen meg van jelölve a helye a Jakabhegyi mesterséges barlangnak és a publikáció szerint a Jakab-hegy tetején található az ásatással nem megállapított korból származó Remete barlang, amely a perm, vörös homokkőben, mesterségesen készült. Az 1964. évi Karszt és Barlangban kiadott, Jámbor Áron által írt tanulmányban látható a Jakab-hegyről egy térképvázlat, amely Szabó Pál Zoltánnak az 1935-ben megjelent térképén alapul és amelyen mesterséges üregek vannak jelölve. Ezek közül az egyik valószínűleg a Jakab-hegyi Remete-barlang. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a Remete-barlangnak Kővágószőlősön, a Jakab-hegyi kilátó és a Zsongor-kő között, a kilátóhoz vezető turistaút mellett, homokkőrétegek alatt, körülbelül 350 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. Három méter hosszú, két méter széles és 1,6 méter magas, mesterséges, perm homokkőben lévő átjáróüreg. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része négy publikáció alapján íródott.

Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel két barlangként, Jakab-hegyi 1. sz. kőfülke néven, amelynek a Jakabhegyi mesterséges barlang név a névváltozata és Remete-barlang néven, amelynek a Jakabhegyi Remetebarlang név a névváltozata, valamint egy térképen van a helyük feltüntetve. Az 1997-ben megjelent, Rónaki László által írt kiadvány szerint az általa összeállított kataszternek egy külön fejezetében kerültek nyilvántartásba a nem karsztos eredetű üregek, mint például a Jakab-hegyen lévő, kis homokkőbarlangok, így a Remete-barlang is. 1998. május 1-jén Eszterhás István és Szenti Tamás mérte fel az üreget és a felmérés alapján Eszterhás István szerkesztett egy alaprajzi térképet és egy hosszmetszet térképet, amelyek 1:50 méretarányban készültek. A felmérés szerint 10,6 méter hosszú és 2,2 méter magas. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának az 1998. évi évkönyvében részletesen ismertetve van a barlang, egy helyszínrajzon van a helye jelölve és mellékelve lettek a leíráshoz a térképek.

A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnév-mutatójában szerepel Remete-barlang néven, a Jakab-hegyi 1. sz. kőfülke, a Jakabhegyi mesterséges barlang és a Jakabhegyi Remetebarlang névváltozatok feltüntetésével és a barlanggal foglalkozó 17 darab írás megjelölésével. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben az olvasható, hogy a Zsongor-kő közelében egy remetebarlang van, amelytől rálátni a Sasfészek nevű és a Babás-szerkövek nevű sziklaképződményekre.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Cseri Dezső: Mecseki évezredek. Búvár, 1989. 11. sz. 8. old.
  • Dely Károly: Vártúrák kalauza. Dunántúl. Bp. 1976. 289. old.
  • Karádi Károly – Oppe Sándor szerk.: Mecsek és környéke útikalauz. Bp. 1979. 62, 176, 190, 223, 233, 235, 399. old.
  • Koch László: A Jakab-hegy földtani érdekességei. Természet Világa, 1978. 8. 362, 364. old. fényképpel és helyszínrajzzal
  • Oppe Sándor: Tavaszi emlékek. Természetjárás, 1955. július. (1. évf. 4. sz.) 17. old.

További információk[szerkesztés]