Jakab-hegyi Remete-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Remete-barlang (Kővágószőlős) szócikkből átirányítva)
Jakab-hegyi Remete-barlang
A Jakab-hegyi Remete-barlang egyik bejárata
A Jakab-hegyi Remete-barlang egyik bejárata
Hossz 10 m
Mélység 0 m
Magasság körülbelül 560 m
Ország Magyarország
Település: Kővágószőlős
Földrajzi táj: Mecsek
Típus mesterséges?
Kataszteri szám 4120-171

A Jakab-hegyi Remete-barlang Kővágószőlősön, a Jakab-hegy déli letörésénél, a Zsongor-kő közelében lévő kis barlang volt. Homokkőben alakult ki és ezért volt különleges a hazai barlangok között.

Leírása[szerkesztés]

A Zsongor-kő felső szintjének sziklaalakzatában nyílt körülbelül 560 méter tengerszint feletti magasságban – gyakorlatilag a Jakab-hegy délnyugati peremén – a pálos kolostor romjaitól mintegy 400 méterrel délnyugatra. A barlang helye térképen jelölve. FIR feldolgozása dr. Szentes Györgynek köszönhető.

Az átmenőbarlangnak egy nem járható méretű „ablaka” is volt. Térképét 1998. május 1-jén Eszterhás István és Szenti Tamás készítette el.

A barlang egyéb nevei: Jakabhegyi 1. Kőfülke, Jakab-hegyi 1. sz. kőfülke (tévesen!), Jakab-hegyi mesterséges barlang, Jakabhegyi Remetebarlang (Kordos 1984), Remetebarlang (Kiss 1918), Remete-barlang (Sík 1939). Kataszteri száma: 4120-171.

Kialakulása[szerkesztés]

Szabó Pál Zoltán megfigyelése szerint valószínűleg mesterséges eredetű volt a két bejáratú barlang. Ez az elmélet terjedt el széles körben. A szilárd kötésű permi vörös homokkőbe vésték a 2 méter széles, 3 méter hosszú és 1,6 méter magas üreget. Sánc övezte. Nem valószínűsíti hogy remeték készítették, mert szerinte az sokkal ősibb. Keletre közvetlen szomszédságában egy nagyobb méretű már beomlott. Nyugat felé kissé távolabb is talált egyet beomolva. Szerinte a sánc népének őrhelyei voltak, hiszen a horvát hegyeken gyújtott tűzjeleket innen lehetett a legpompásabban megfigyelni. Cseri Dezső tektonikus kialakulásúnak tartotta. Koch László szerint a repedések mentén bekövetkezett aprózódás és a kötőanyag oldása mellett valószínűleg emberi beavatkozás is segített keletkezésében. Eszterhás István nem látja mesterséges eredetűnek, inkább az képzelhető el, hogy a mennyezetről levált köveket emberek vitték ki a belőle. Cseri nézetét fogadja el, azzal a kiegészítéssel, hogy a törési síkok mentén inkassziós kőzetkipergéssel bővült az üreg.

Hiedelmek[szerkesztés]

A hagyomány szerint egykor pálos szerzetes lakott benne, innen van az elnevezése. Egy másik hiedelem szerint az a lány aki átbújik rajta, még abban az évben férjhez megy.

Irodalom[szerkesztés]

  • Cseri Dezső: Mecseki évezredek. Búvár, 1989. 11. szám
  • Eszterhás István: A Jakab-hegy barlangjai. (Kézirat a Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyvében, a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Osztályán és az MKBT Adattárában, 1998. p. 85-86, 93, 94.)
  • Jámbor Áron: Nem karsztos barlangüregek a Jakab-hegyen. Karszt és Barlang, 1964. II. 56. old. (térképvázlatán mesterséges üregeket tüntetett fel, amelyek közül az egyik a Jakab-hegyi Remete-barlang)
  • Karádi Károly – dr. Oppe Sándor szerk.: Mecsek és környéke útikalauz. (Bp. 1979. p. 62., 399.)
  • Kiss József: Mecseki útmutató. (Pécs, 1918. p. 33.)
  • Koch László: A Jakab-hegy földtani érdekességei. Természet Világa, 1978. 8. 362, 364. old. fényképpel és helyszínrajzzal
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó, Budapest. 1984. 280, 308. old.
  • Sík Lajos szerk.: A Mecsek részletes kalauza. Pécs, 1939. 66. old.
  • Simor Margit: Virágzik a kankalin a Mecseken. (Turista, 1961. (7. évf.) 3. sz. (márc.) p. 11.)
  • Szabó Pál Zoltán: A földrajzi helyzet Pécs fejlődésében. (Pannónia, 1940. (VI. évf.) Pécs. p. 394, 395.)
  • Szabó Pál Zoltán: A Jakabhegy. (Földrajzi Közl. 1935. 63. évf. Bp. p. 405, 406.)
  • Szabó Pál Zoltán: A Mecsek és a Villányi-hegység barlangjai. (Karszt- és Barlangkutató, 1961. I. Bp. p. 16.)

További információk[szerkesztés]