Jakab-hegyi Remete-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Remete-barlang (Kővágószőlős) szócikkből átirányítva)
Jakab-hegyi Remete-barlang
A Jakab-hegyi Remete-barlang egyik bejárata
A Jakab-hegyi Remete-barlang egyik bejárata
Hossz 10,6 m
Mélység 0 m
Magasság 2,2 m
Függőleges kiterjedés 2,2 m
Tengerszint feletti magasság körülbelül 560 m
Ország Magyarország
Település Kővágószőlős
Földrajzi táj Mecsek
Típus valószínűleg mesterséges
Barlangkataszteri szám 4120-171

A Jakab-hegyi Remete-barlang Kővágószőlősön, a Jakab-hegy déli letörésénél, a Zsongor-kő közelében lévő kis barlang volt. Homokkőben alakult ki és ezért volt különleges a hazai barlangok között.

Leírása[szerkesztés]

A Zsongor-kő felső szintjének sziklaalakzatában nyílt körülbelül 560 méter tengerszint feletti magasságban – gyakorlatilag a Jakab-hegy délnyugati peremén – a pálos kolostor romjaitól mintegy 400 méterrel délnyugatra. FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Az átmenőbarlangnak egy nem járható méretű „ablaka” is volt. Térképét 1998. május 1-jén Eszterhás István és Szenti Tamás készítette el.

Előfordul irodalmában Jakabhegyi 1. Kőfülke, Jakab-hegyi 1. sz. kőfülke (tévesen!), Jakab-hegyi mesterséges barlang, Jakabhegyi Remetebarlang (Kordos 1984), Remetebarlang (Kiss 1918) és Remete-barlang (Sík 1939) néven is. A barlangkataszteri száma: 4120-171.

Kialakulása[szerkesztés]

Szabó Pál Zoltán megfigyelése szerint valószínűleg mesterséges eredetű volt a két bejáratú barlang. Ez az elmélet terjedt el széles körben. A szilárd kötésű permi vörös homokkőbe vésték a 2 méter széles, 3 méter hosszú és 1,6 méter magas üreget. Sánc övezte. Nem valószínűsíti hogy remeték készítették, mert szerinte az sokkal ősibb. Keletre közvetlen szomszédságában egy nagyobb méretű már beomlott. Nyugat felé kissé távolabb is talált egyet beomolva. Szerinte a sánc népének őrhelyei voltak, hiszen a horvát hegyeken gyújtott tűzjeleket innen lehetett a legpompásabban megfigyelni. Cseri Dezső tektonikus kialakulásúnak tartotta. Koch László szerint a repedések mentén bekövetkezett aprózódás és a kötőanyag oldása mellett valószínűleg emberi beavatkozás is segített keletkezésében. Eszterhás István nem látja mesterséges eredetűnek, inkább az képzelhető el, hogy a mennyezetről levált köveket emberek vitték ki a belőle. Cseri nézetét fogadja el, azzal a kiegészítéssel, hogy a törési síkok mentén inkassziós kőzetkipergéssel bővült az üreg.

Hiedelmek[szerkesztés]

A hagyomány szerint egykor pálos szerzetes lakott benne, innen van az elnevezése. Egy másik hiedelem szerint az a lány aki átbújik rajta, még abban az évben férjhez megy.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]