Rembrandt (vonat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rembrandt
Az EC 90 vasúti járat svájci panorámakocsija (Apm 19) Utrecht állomáson
Az EC 90 vasúti járat svájci panorámakocsija (Apm 19) Utrecht állomáson
Típus Trans-Europ-Express (TEE)
(1967–1983)
InterCity (IC)
(1983–1987)
EuroCity (EC)
(1987–2002)
Státusz megszűnt
Hely Hollandia
Németország
Svájc
Első járat 1967. május 28.
Utolsó járat 2002. december 14.
Utódja ICE, EC Rätia
Volt üzemeltető Deutsche Bundesbahn
SBB-CFF-FFS
Vonal kezdete Amsterdam CS
Vonal vége München Hauptbahnhof / Bahnhof Chur
Távolság 887 km / 985 km
Járatsűrűség naponta
Utasellátás étkezőkocsi
Panorámakocsi 1991-től
Vasúti jármű
Nyomtáv 1435 mm
Villamos vontatás 1500 V DC (Hollandia)
15 kV 16,7 Hz (Németország) & (Svájc)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rembrandt témájú médiaállományokat.

A Rembrandt egy nemzetközi vasúti járat volt, amely Hollandia fővárosát, Amszterdamot kötötte össze a németországi Münchennel és később a svájci Churral. Nevét a holland festőről, Rembrandtról kapta.[1] Az első 16 évében csak első osztályú kocsikat továbbító Trans-Europ-Express volt, később, 1983-tól két kocsiosztályú InterCity, végül 1987-től EuroCity.

Története[szerkesztés]

Trans Europ Express[szerkesztés]

Az Arnhem–Oberhausen-vasútvonalon a holland–német határon végzett villamosítási munkák befejezésével lehetővé vált 1967. május 28-án elindítani a Rembrandt-ot.[2][3] Ezen a vonalon az akkori három TEE-járat közül a Rembrandt-ot délutáni járatként indították el Amszterdamból, reggel a Rheingold és este Rhein-Main között. A Rembrandt a TEE Helvetia járattal együttműködve közvetlen kocsikat továbbított, amelyeket Mannheimben kapcsoltak le- és fel,[3][4] így délutáni TEE összeköttetést biztosított Amszterdam és Zürich között a Rajna völgyén keresztül a TEE Edelweiss mellett, amely reggel Amszterdamból indult és Brüsszelen és Luxemburgon keresztül közlekedett Zürichbe. Étkezőkocsit is továbbított, amelyet a német Deutsche Schlafwagen- und Speisewagengesellschaft (DSG) alkalmazottai üzemeltettek.[3][5]

A Rembrandt volt az első TEE, amely Baden-Württemberg fővárosába, Stuttgartba közlekedett.[6] Észak felé a Rembrandt kora reggel indult Amszterdamba Münchenből, így reggeli eljutási lehetőséget biztosított, kiegészítve a Rheinpfeil által nyújtott meglévő délutáni TEE járatot. 1979. május 27-étől megszűnt a Helvetia közvetlen kocsija,[7] és a mannheimi megállást darmstadtira cserélték.[8] 1980. június 1-jén az útvonal déli végén Stuttgartig rövidült.[5]

A Rembrandt utolsó munkanapja TEE-ként 1983. május 28. volt. Másnap a déli végállomását északabbra, Frankfurt am Mainba költöztették, és a vonatot két kocsiosztályú InterCity járattá alakították át.[9][10] Továbbra is egy teljes étkezőkocsit továbbított. Vonatszáma észak felé IC 122, dél felé IC 123 lett.[10]

EuroCity[szerkesztés]

1987. május 31-én, az EuroCity hálózat beindításával az EC Rembrandt felváltotta a TEE Rheingold-ot, bár a svájci végállomás nem Genf, hanem Chur volt. A Rembrandt eredeti útvonalát az EC Frans Hals szolgálta ki. Amikor 1991-ben új EC90 sorozatú svájci gördülőállomány került forgalomba, a Rembrandt-ot is EC90 sorozatú kocsikkal állították ki, beleértve a "panoráma" kocsikat is (svájci Apm 19 sorozat). Mivel a Rheingold 1962 és 1976 között panoráma kocsikat is továbbított, az 1991-es változás a Rembrandt szerelvényét is kiegészítette ilyen személykocsikkal a Rajna-völgyön át tartó vonatúthoz, bár újabb típussal, nem pedig a vista-kupola típussal, amelyet a Rheingold továbbított. 2002. december 14-én a Rembrandt helyébe név nélküli ICE-járat lépett Amszterdam és Bázel között.[11]

Irodalom[szerkesztés]

  • Centre for publicrelations UIC. TEE (holland nyelven). Paris: Union International des Chemins de Fer (1972) 
  • Hajt, Jörg. Das grosse TEE Buch (német nyelven). Bonn/Königswinter: Heel Verlag (2001). ISBN 3-89365-948-X 
  • La Légende des Trans Europ Express (francia nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-29-036514-5-9 
  • Goette, Peter. TEE-Züge in Deutschland (német nyelven). Freiburg: EK-Verlag (2008). ISBN 978-3-88255-698-8 

Források[szerkesztés]

  1. TEE, p. 22.
  2. La Légende des TEE, p. 266.
  3. a b c "Summer Services, 1967" (changes taking effect). Cooks Continental Timetable (February 1967 edition), p. 406. London: Thomas Cook Publishing.
  4. La Légende des TEE, p. 267.
  5. a b Thomas Cook International Timetable (March 1–April 5, 1980 edition), pp. 67, 556. Peterborough, UK: Thomas Cook Publishing.
  6. TEE Züge in Deutschland, p. 114.
  7. Das grosse TEE Buch, p. 86
  8. Thomas Cook Continental Timetable (May 27 – June 30, 1979 edition), p. 67.
  9. TEE Züge in Deutschland, p. 117.
  10. a b Thomas Cook Continental Timetable (May 29 – June 30, 1983 edition), pp. 6, 67.
  11. La Légende des TEE, p. 269.