Reményi Antal (utazó)
| Reményi Antal | |
| Született | 1825. április 15.[1] Miskolc |
| Elhunyt | 1912. november 28. (87 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Reményi Ede |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Reményi Antal, 1862-ig Hoffmann (Miskolc, 1825. április 15. – Budapest, Ferencváros, 1912. november 28.)[4][5] magyar ügyvéd, magyar szabadságharcos, utazó, publicista.
Életpályája[szerkesztés]
Reményi János és Vidor Róza fia. Iskoláit Egerben, joggyakorlatot Pesten végzett, 1846-ban ügyvédi oklevelet nyert. A szabadságharc kitörésekor 1848 júliusában Pesten Lázár György őrnagy parancsnoksága alatt szervezett 1. honvédzászlóaljhoz lépett be közhonvédnek, végig küzdötte a szabadságharcot és századosi rangig emelkedett. Komárom várának átadása után Klapka György tábornokkal külföldre menekült, tizenkét évet töltött Angliában és Amerikai Egyesült Államokban. Részt vett az Egyesült-Államok kormánya által szervezett több expedícióban. 1853-ban Jekelfalussy Sándorral együtt bekerült abba a Stephens tábornok által vezetett kormány-expedícióba, amelynek feladata a St. Paul (Minnesota) és a Puget Sound (Puget Sound régió) közötti terület feltérképezése volt. Ugyanebben az időszakban a Mississippi forrásától nyugatra eső indiánok által lakott területek, majd a Panama-földszoros vidékének felderítésében vett részt.
1860-ban Párizsba utazott, 1861-ben hazatért és bírói hivatalt vállalt a pesti törvényszéknél. 1869 tavaszán főjegyzőnek, ősszel törvényszéki tanácsosnak választották meg. 1872 januárjában kinevezték a budapesti angol királyi főkonzulátus tanácsosának és ettől fogva egyszersmind ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1872-től jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, földrajzi, történelmi, közgazdasági, tengerészeti és haditengerészeti[6] cikkeket és tanulmányokat írt a magyar lapokba, köztük Földrajzi Közlemények, Budapesti Szemle, Vasárnapi Újság stb.) Károly István főherceg tengernagy a parancsnoksága alatt működő császári és királyi jachtraj jogtanácsosává Reményi Antalt nevezte ki. 1882-ben testvére, Reményi Ede hegedűművész európai előadói körútra indult, tőle Reményi Antal vette át a budapesti Petőfi-szobor felállításának ügyét, amelyet sikerre is vitt még 1882 őszén. Felesége Reichardt Mária volt.
Főbb munkái[szerkesztés]
- A Szent Szövetség hadjárata II. Szelim szultán ellen (Budapest, 1903);
- Kolumbus származása és családja (Budapest, 1903).
Fordításaiból[szerkesztés]
- Nelson életrajza. Irta Southey Robert, ford. Budapest, 1902. MTA (Könyvkiadó vállalat. Uj F. 4.).
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- A Ferenc József-rend lovagkeresztje (1895)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM68717, Reményi Antal, 2018. szeptember 10.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3465/1912. folyószáma alatt.
- ↑ Reményi Antal gyászjelentése (1912). (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Lásd például: Az Árpád csatahajó, Az Árpád hajó vízrebocsátása, Vasárnapi Újság, 1903.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 740. o. Online elérés
