Relatív kockázat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Illustration of two groups: one exposed to treatment, and one unexposed. Exposed group has smaller risk of adverse outcome, with RR = 4/8 = 0.5.
A kezelésnek kitett csoportban (balra) a káros következmények (sötétvörös) kockázata a fele (RR = 4/8 = 0,5) a kezelésnek nem kitett csoporthoz képest (jobbra)

A relatív kockázat (RR) vagy kockázati arány a kezelt csoport kimenetel-valószínűségének és a nem kezelt csoport kimenetel-valószínűségének aránya. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy: , ahol - az előfordulás a kezelt csoportban, és - az előfordulás a nem kezelt csoportban.[1] A kockázati különbséggel és az esélyhányadossal együtt a relatív kockázat a kezelés és az eredmény közötti összefüggést mutatja meg.[2]

Statisztikai felhasználása és jelentése[szerkesztés]

A relatív kockázatot a kísérleti, a kohort (csoport-tanulmányi) és a keresztmetszeti vizsgálatok adatainak statisztikai elemzéséhez használják a kezelések vagy kockázati tényezők, valamint az eredmények közötti kapcsolat erősségének becslésére.[2] [3] Például arra használják, hogy összehasonlítsák egy kezelés kedvezőtlen kimenetelét (kockázatát) a kezelés nélküli (vagy placebóval kezelt) csoport eredményével, vagy ha környezeti kockázati tényezőnek vannak kitéve, szemben a nem kitett csoporttal.

Feltételezve, hogy az kezelés és az eredmény között van ok-okozati összefüggés, az RR értékei a következőképpen értelmezhetők:

  • RR = 1 azt jelenti, hogy az kezelés nem befolyásolja az eredményt
  • RR < 1 azt jelenti, hogy az kezelés csökkenti a kimenetel kockázatát
  • RR > 1 azt jelenti, hogy az kezelés növeli a kimenetel kockázatát

Felhasználása eredmények bemutatására[szerkesztés]

A relatív kockázatot általában a randomizált kontrollált vizsgálatok eredményeinek bemutatására használják.[4] Ez akkor lehet problematikus, ha a relatív kockázatot abszolút mérték, például abszolút kockázat vagy kockázati különbség nélkül mutatják be.[5] Azokban az esetekben, amikor az base rate (a vizsgált hatás aránya az összeshez) alacsony, a nagy vagy kis relatív kockázati értékekből nem feltétlenül következtethetünk szignifikáns hatásokra, és a közegészségre gyakorolt hatás fontosságát könnyen túlbecsülhetjük. Ugyanígy, azokban az esetekben, amikor a base rate magas, az 1-hez közeli relatív kockázati értékek is jelentős hatást eredményezhetnek és ezek hatásait alábecsülhetjük. Ezért ajánlott mind az abszolút, mind a relatív mérések bemutatása.[6]

Következtetés[szerkesztés]

A relatív kockázatot meg lehet becsülni egy 2x2-es kontingencia táblázat alapján :

Csoport
Intervenció (I) Kontroll (K)
Események (E) IE KE
Nem események (N) IN KN

A relatív kockázat pontbecslése:

A mintavételi eloszlása megközelítőleg normál eloszlást mutat,[7] standard hibával (SE)

Ha az valószínűségi érték a -ra, akkor

ahol a kiválasztott szignifikanciaszinthez tartozó standard érték.[8] [9] Az RR körüli konfidencia intervallum megkereséséhez a fenti konfidencia intervallum két határát hatványozzuk.

A regressziós modellekben a kezelést jellemzően indikátorváltozóként szerepeltetik, a kockázatot befolyásoló egyéb tényezőkkel együtt. A relatív kockázatot általában a magyarázó változók mintaértékeinek átlagára kiszámítva adják meg.

Összehasonlítás az esélyhányadossal[szerkesztés]

A relatív kockázat különbözik az esélyhányadostól, bár aszimptotikusan közelít a kimenetelek kis valószínűségeihez. Ha az IE lényegesen kisebb, mint az IN, akkor IE / (IE + IN) IE / IN. Hasonlóképpen, ha a KE sokkal kisebb, mint a KN, akkor a KE / (KN + KE) KE / KN. Így, ritka betegség esetén:

A gyakorlatban az esélyhányadost általában az esettanulmány-vizsgálatok során használják, mivel a relatív kockázatot nem lehet becsülni.[2]

Valójában az esélyhányadost sokkal általánosabban használják a statisztikákban, mivel a logisztikus regresszió, amelyet gyakran alkalmaznak klinikai vizsgálatokhoz, az esélyhányados logaritmusa, nem pedig a relatív kockázaté. Az esélyeket (azok természetes logaritmusát) a magyarázó változók lineáris függvényeként becsülik. A kezelés típusától függően a becsült esélyhányados a 70 és a 60 éves korosztály esetén logisztikus regressziós modellel kiértékelve azonos lesz. Mivel az eredmény a gyógyszertől és az életkortól függ a relatív kockázat jelentősen eltérhet a korosztályok esetén.

Mivel a relatív kockázat a hatékonyság intuitívabb mérőszáma, megkülönböztetése az esélyhányadostól fontos, különösen közepes és magas valószínűség esetén. Ha az A esemény 99,9%-os, a B esemény 99,0%-os kockázatot jelent, akkor a relatív kockázat valamivel több, mint 1, míg az A esemény bekövetkezésének esélye több, mint 10-szer magasabb, mint a B eseményé.

A statisztikai modellezés szemszögéből nézve, például a Poisson-regresszió a relatív kockázat segítségével értelmezhető, míg a logisztikai regresszió az esélyhányadossal, attól függően, hogy a magyarázó változó az aránnyal vagy az eséllyel multiplikatív.

Bayes-féle értelmezés[szerkesztés]

Feltételezhetünk egy betegséget, amelyet -vel jelölünk, ha nincs betegség azt -vel, a kezelést -vel, és a -vel a kezeletlent . A relatív kockázatot így lehet megadni

Ilyen módon a relatív kockázat Bayes-féle értelmezésben a kezelés utólagos aránya pl.: betegség észlelése után) normalizálva van a kezelés korábbi arányával.[10] Ha a kezelés utólagos aránya hasonló a kezelés előttihez, akkor a hatás körülbelül 1, ami azt jelzi, hogy nincs összefüggés a kezelés és a betegség között, mivel az nem változtatta meg az expozícióval kapcsolatos meggyőződést. Más részről viszont az kísérletet követő arány kisebb vagy nagyobb, mint a kísérletet megelőző arány, akkor a betegség megváltoztatta a kísérlet veszélyének képét, és ennek a változásnak a mértéke a relatív kockázat.

Numerikus példa[szerkesztés]

Példa kockázat csökkentésre
Kísérleti csoport (E) Kontroll csoport (K) Összes
Események (E) EE = 15 KE = 100 115
Nem események (N) EN = 135 KN = 150 285
Összes elem (S) ES = EE + EN = 150 KS = KE + KN = 250 400
Események aránya (ER) EER = EE / ES = 0.1 vagy 10% KER = KE / KS = 0.4 vagy 40%
Egyenlet Változó Rövidítés Érték
KER - EER Abszolút kockázatcsökkentés ARR 0,3, vagy 30%
(KER - EER) / KER Relatív kockázatcsökkentés RRR 0,75, vagy 75%
1 / (KER − EER) A kezeléshez szükséges szám NNT 3,33
EER / KER Kockázati arány RR 0.25
(EE / EN) / (KE / KN) Esélyhányados VAGY 0,167
(KER - EER) / KER Megelőzhető frakció a kezeletlenek PF u 0.75

Irodalom[szerkesztés]

  1. Dictionary of Epidemiology, 6th, Oxford University Press, 245, 252. o.. DOI: 10.1093/acref/9780199976720.001.0001 (2014). ISBN 978-0-19-939006-9 
  2. a b c (2004. január 1.) „Proportions, odds, and risk”. Radiology 230 (1), 12–9. o. DOI:10.1148/radiol.2301031028. PMID 14695382.  
  3. Riegelman, Richard K.. Studying a study and testing a test: how to read the medical evidence, 5th, Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins, 389. o. (2005. július 30.). ISBN 978-0-7817-4576-5. OCLC 56415070 
  4. (1998. április 1.) „Reporting of attributable and relative risks, 1966-97”. Lancet 351 (9110), 1179. o. DOI:10.1016/s0140-6736(05)79123-6. PMID 9643696.  
  5. (2017. április 1.) „Relative risk versus absolute risk: one cannot be interpreted without the other”. Nephrology, Dialysis, Transplantation 32 (suppl_2), ii13–ii18. o. DOI:10.1093/ndt/gfw465. PMID 28339913.  
  6. (2010. március 1.) „CONSORT 2010 explanation and elaboration: updated guidelines for reporting parallel group randomised trials”. BMJ 340, c869. o. DOI:10.1136/bmj.c869. PMID 20332511.  
  7. Standard errors, confidence intervals, and significance tests. StataCorp LLC
  8. Szklo, Moyses. Epidemiology : beyond the basics, 4th., Burlington, Massachusetts: Jones & Bartlett Learning, 488. o. (2019). ISBN 9781284116595. OCLC 1019839414 
  9. Katz (1978. július 30.). „Obtaining Confidence Intervals for the relative risk in Cohort Studies”. Biometrics 34 (3), 469–474. o. DOI:10.2307/2530610.  
  10. Statistical Methods in Medical Research, Fourth, Blackwell Science Ltd. DOI: 10.1002/9780470773666 (2002. július 30.). ISBN 978-0-470-77366-6 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Relative risk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]