Rekultiváció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bányászati meddőhányó amfiteátrummal (Halde Haniel) Bottrop városában, Észak-Rajna-Vesztfáliában

A rekultiváció vagy újraművelés, egy terület újrahasznosításra való alkalmassá tétele. Azon technikai, biológiai és agronómiai eljárások összessége, melyek során a természeti, vagy az emberi (antropogén) tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezőgazdasági, erdőgazdasági művelésbe való visszaállításra vagy egyéb módon történő újrahasznosításra.

Fajtái[szerkesztés]

A különböző módon károsított területek rekultivációjának folyamata két jelentős lépésre bontható. A lépések egymásra épülnek, a károsodás jellegétől, módjától függően változtathatók. Ezen szempontok alapján megkülönböztethetünk technikai és biológiai rekultivációt.

A technikai rekultiváció[szerkesztés]

A technikai rekultiváció olyan műveletek összességéből áll, amelyek következtében a károsodott terület alkalmassá válik mezőgazdasági célú használatba vételre, művelésre. Erdészeti hasznosítás esetén a biológiai rekultiváció elvégzéséhez, egyéb hasznosítási módok esetén a területhasználat céljának megfelelő hasznosításhoz kell alkalmassá tenni a területet.

Főbb munkafázisai[szerkesztés]

  • a terep megtisztítása elhagyott építményektől, ipari hulladékoktól, kőzetmaradványoktól, minden olyan tárgytól, anyagtól, vegyi szennyezésektől, amelyek zavarhatják a terület rendeltetésszerű használatát;
  • megfelelő táblaméretek, erózió mentes lejtésviszonyok kialakítása a terület gazdaságos működtetéséhez;
  • a terület vízrendszerének helyreállítása, vízvisszatartás, vízelvezetés kialakítása;
  • közlekedési és táblaközi utak kiépítése a terület használatához, megközelítéséhez;
  • humuszos termőréteg visszaterítése, elegyengetése;
  • övárokkal, gyepes, vagy egyéb módon kiépített vízelvezetéssel a ráfolyás, vízmosások megakadályozása;
  • tereprendezéssel a terület illesztése a környező területekhez, tájba illesztés.

A biológiai rekultiváció[szerkesztés]

A biológiai rekultiváció a technikai rekultivációt követő olyan agronómiai műveletek sora, amelyek hatására a terület alkalmassá válik rendeltetésszerű mezőgazdasági, erdészeti hasznosításra. Ezt a lépést a károsodott terület talajbiológiai, talajkémiai, vízgazdálkodási tulajdonságainak fokozatos javulásának elérésével valósítják meg.

A rekultiváció munkafázisai[szerkesztés]

Előkészítő fázis[szerkesztés]

  • a szennyezés felszámolása, megszüntetése szennyezett talaj előfordulása esetén;
  • szennyező anyagok eltávolítása (pl. veszélyes hulladék), megfelelő helyre vitele;
  • szemét, hulladék stb. összegyűjtése;
  • nagyobb terepmozgatás esetén a humusz összegyűjtése.

Terepalakítás technikai eljárásokkal[szerkesztés]

  • bontási munkák (a területen található épületek, kerítések stb.);
  • szállítás (felesleges anyagok, beton, bitumen, más művelést akadályozó tárgy);
  • irtási munkák (fák, cserjék, bokrok), ha szükséges;
  • felületkialakítás, terepmozgatás ennek keretében, gödrök, mélyedések feltöltése különböző anyagokkal.

Termőréteg, humuszos réteg végleges kialakítása[szerkesztés]

  • területről korábban összegyűjtött humusz visszahelyezése;
  • humuszterítés, elsimítás.

Utómunkálatok lehetőségei[szerkesztés]

  • tömörítés
  • tápanyag-utánpótlás
  • szervestrágyázás
  • talajjavítás
  • talajművelés

A rekultiváció gazdasági lehetőségei[szerkesztés]

Mezőgazdasági rekultiváció[szerkesztés]

A rekultiváció olyan lehetősége, hogy a rekultivált terület a művelet elvégzése után újra mezőgazdasági művelésbe vonható. Ez hosszabb folyamat, mert a talaj vízháztartásának fokozatosan javulni kell a növényzet megmaradása és termeszthetősége érdekében.

Erdészeti rekultiváció[szerkesztés]

Az a munkafolyamat, melynek végén a rekultivált területen erdő állomány alakítható ki. Ez a mezőgazdasági rekultiváció további formája, de nagyobb odafigyelést gondosabb tervezést igényel, hiszen az erdőt hosszú távon is fenn kell tartani.

Külső hivatkozások[szerkesztés]