Reich Jaakov Koppel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Reich Koppel
Koppel Reich.jpg
Született 1838. február 24.
Verbó
Elhunyt 1929. szeptember 22. (91 évesen)
Budapest
Foglalkozása ortodox rabbi

Reich Jaakov Koppel (vagy Koppél, Verbó, 1838. február 24.Budapest, 1929. szeptember 22.) 1872-től 1890-ig előbb a verbói, majd 1890-től haláláig a Budapesti Ortodox Hitközség főrabbija, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségnek közel negyven éven az egyik legfőbb vezére, vezetője, az 1927-ben újjáalakított felsőházban az ortodox izraeliták küldöttje (képviselője) haláláig.

Életrajza[szerkesztés]

Rabbicsaládba született. Apai nagyapja, Alentkunstadt Jakab (ismertebb nevén Koppl Charif) nősülése révén költözött Bajorországból Magyarországra, a Pozsony vármegyei Stomfára. Innét került Verbóra, ahol aztán negyvenöt éven át vezette az általa alapított jesívát, illetve praktizált rabbiként. Apja, Jechezkiél (Ezékiel) Reich Trencsénbányán volt rabbi.

Koppel előbb a szülői házban, majd a nagyváradi, majd a Hátám Szófer alapította pozsonyi jesivában tanult. Jiszráel Schauer ószombati rabbitól kapta a képesítést. Később feleségül vette a mestere lányát, és 1859-ben elfoglalta apósa rabbiszékét, amint az az akkori orthodox világban szokásos volt. 1872-ben Verbó hitközsége hívta meg rabbijául, amit 1890-ig látott el.

Szülővárosa, Verbó hitközsége képviseletében vett részt vett az 1868. évi országos izraelita kongresszuson, ahol beszédeivel több más nagy tekintélyű rabbival együtt az ortodoxiát védelmezte. A kongresszus eredményeképpen három irányzatra (neológ, ortodoxia, statusquo ante) szakadt a magyar zsidóság, s a magyar ortodoxia 1870-ben létrehozta önálló hitközségeit és országos szervezetét. A status quo ante irányzat, mint harmadik, csak jóval később szerveződött országos szövetséggé.

1890-ben választották Budapest ortodox főrabbijává, amit 39 éven át látott el. Működésének ideje alatt jöttek létre az ortodoxia alapvető – máig is működő – intézményei, mint a hitközségi iskola (1911) a székház (1912) a Kazinczy utcai zsinagóga (1913) valamint számtalan egyéb ma már többnyire nem működő zsinagóga, imaház és egyéb intézmény.

1927-ben a hitközség őt delegálta az újjáalakított magyar felsőházba, így ő lett az első magyar rabbi, aki az ortodox zsidóságot képviselhette a magyar országgyűlés felsőházában. Az ekkor 89 éves rabbit megkérték, hogy maradjon távol az alakuló üléstől, mivel azt mindig a mindenkori korelnök vezette volna, a kormány pedig nem akarta megkockáztatni azt a botrányt, hogy a felsőházat, ha csak egyetlen napra is, de egy ortodox rabbi vezesse. Koppel eleget tett a kérésnek és „betegeskedése miatt” kihagyta az első ülésnapot.

Koppel Reich 1929-ben halt meg. Temetése olyan külsőségek között folyt le, mintha Magyarország egy nagy államférfit gyászolna; a kormány lovasegységet küldött ki, és rendőrszázad ügyelt a rendre.

Koppel Reichnek mind a négy fia ortodox rabbiként működött Magyarországon, illetve az akkori Csehszlovákia területén.

Források[szerkesztés]