Regisztrációs jegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A regisztrációs jegy (időnként regisztrációs menetjegy megnevezéssel) egy, a MÁV Start és a Volán járatain 2010. március 1-jétől bevezetett díjmentes jegyforma volt, melyet olyan utasoknak kellett váltani, akik az említett közlekedési vállalatok járatain egyébként díjmentesen utazhattak.[1] Bevezetésének indoka a díjtalanul utazók forgalmának felmérése és hosszabb távon az állami költségvetés által történő finanszírozásának pontos adatokon nyugvó megszervezése volt. 2012. január 1-től a közösségi közlekedésben szociálpolitikai alapon díjmentesen utazóknak a továbbiakban nem kell ilyen jegyet váltaniuk,[2] ezzel a jegytípus kiadása megszűnt. A megszüntetés indoka az volt, hogy a díjmentes utazásokkal kapcsolatos felmérések elkészültek, és a rendszer fenntartása igen költséges.[2]

Bevezetése[szerkesztés]

A regisztrációs jegyet a 48/2007. (IV.26.) GKM rendelet 2010. március 1-jétől érvényes módosítása alapján vezették be: jegyváltásra kötelezettek voltak a 6 éven aluli gyermekek, a 65 éven felüliek, valamint a hadirokkantak, hadiözvegyek és menekültek. A regisztrációs jegyet 2010. március 1-jétől[1] megszüntetéséig, 2012. január 1-jéig volt kötelező váltani. 2010. májusáig a jegyet nem váltókat csak figyelmeztették, 2010. júniusától ennek elmulasztása esetén 500 forint pótdíjat kellett fizetni.[3]

Bevezetésének indoklása[szerkesztés]

A közösségi közlekedés finanszírozása az állami költségvetés egyre nehezebben teljesíthető terhe. A magyar sajátosságoknak és kialakult jogi környezetnek megfelelően a lakosság egyes csoportjai (idősek, kisgyermekek) bizonyos közlekedési eszközöket díjmentesen használhatnak. A közlekedési vállalatok az állammal folytatott finanszírozási vitákban gyakran felvetették, hogy a díjtalanul utazók jelentős, számukra meg nem térített teljesítményt kötnek le. Ennek a helyzetnek a feloldására vetődött fel a regisztrációs jegy kötelező jellegű bevezetése.

A jegy megváltásanak szabályai a MÁV-nál[szerkesztés]

A regisztrációs jegy alapvetően az utazási jogosultság igazolására szolgált, de a MÁV-nál a térítés ellenében kapható jegyektől részben eltérő módokon lehetett megváltani. Csak jegykiadó géppel rendelkező pénztáraknál volt váltható, amennyiben az induló állomáson vagy megállóhelyen ez nem volt adott, akkor a vonaton a jegyvizsgáló adta ki. Elővételben legfeljebb 60 nappal a szándékolt utazás előtt volt váltható, de érvénytartam megjelölése nélkül nem adhatták ki. Intercity vonatokra a telefonos jegyrendelés általános szabályai szerint, interneten pedig korlátozottan volt váltható, viszont jegykiadó automatából nem lehetett váltani. Visszaútra külön menetjegyet kellett váltani a visszautazás kezdő dátumának megjelölésével.

Ellenérvek[szerkesztés]

A regisztrációs jegy bevezetése ellen néhány ellenérv is felmerült.

A szabályok szerint a kötelező jegyváltás nem minden díjmentesen utazó utascsoportra vonatkozott (pl. MÁV-alkalmazottak), ezt az utasforgalmat nem mérte.

Magának a jegynek kiállítási költsége darabonként 5-15 forint volt, ami nem merült volna fel, amennyiben nem kellett volna váltani. A MÁV-nál a jegypénztárak szoftverének átállítása mintegy 300 millió forintba került, míg a Volán-vállalatoknál az autóbuszokon működő jegykiadó készülékeinek átállítása gyakorlatilag költségmentesen történt.[4] Éves szinten a rendszer üzemeltetési költségét mintegy 1,5-2 milliárd forintra becsülték. Ugyanakkor az ebből nyerhető információ statisztikai módszerekkel közel ilyen biztonsággal 100 millió forintos nagyságrendű költséggel megszerezhető lett volna.[5]

A másik fontos ellenérv volt, hogy az amúgy is zsúfolt pénztárakra így további forgalom hárult. Ráadásul a szabályok szerint retúrjegyet nem lehetett váltani, ami a jegykiadás idejét (és külön történő megváltás esetén kétszeri sorbanállást) megkétszerezte. Az ingyenesség miatt előfordult, hogy kényelmi okokból egyszerre sok jegyet váltott valaki, továbbá lehetséges volt, hogy egy szolgáltató a kihasználatlan vonalak esetén megnövelt támogatás elnyerése érdekében fantomjegyeket adhatott ki.

Megszüntetése[szerkesztés]

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya közleménye szerint[2] a jegytípus 2012. január 1-jétől megszűnt, mivel a bevezetés érvekénti statisztikák elkészültek, és a megszüntetéssel éves szinten több százmilliós összegek takaríthatók meg. Középtávon a pontos utasforgalmi adatfelmérést a tervezett e-ticketing rendszerrel kívánják majd megoldani.[2]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Tájékoztató a regisztrációs jegyek bevezetéséről. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Osztály, 2010. január 25. [2010. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  2. a b c d [1] Archiválva 2012. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya közleménye, 2011. december 29. 14:36.
  3. Márciustól kötelező a regisztrációs jegy a vonatokon és a Volán-buszokon. [2010. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  4. Már kötelező a regisztrációs jegy a MÁV és Volán járatain. [2010. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  5. „Interjú és vita a kormányszóvivő részvételével 07:45-07:52”, MR1 Kossuth Rádió, 2010. március 4.