Regīna Ezera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Regīna Ezera
Született 1930. december 20.[1][2]
Riga[3]
Elhunyt 2002. június 11. (71 évesen)[2]
Ķegums
Állampolgársága
Gyermekei Aija Vālodze
Foglalkozása
Iskolái Lett Tudományegyetem
Kitüntetései

Regīna Ezera (született Regīna Šamreto; Riga, 1930. december 20.2002. június 11.) lett író, drámaíró. Lettország népművésze, a Szovjetunió ismert és népszerű írója, drámaírója.

Élete[szerkesztés]

Regina Šamreto lengyel nemzetiségű családban született Rigában 1930. december 20-án. Apja Roberts Šamreto ács, édesanyja Lúcia háztartásbeli. Lettül csak iskolás korában tanult meg. 1944-ben a vörös hadsereg közeledése idején a család Németországba menekült és egy Aken melletti menekülttáborba került, de 1945 októberében visszatért Lettországba. 1950-ben Regina Ezera leérettségizett és a Lett Tudományegyetem filológia fakultásán kezdte meg tanulmányait. 1951-ben férjhez ment Jēkabs Lasenbergshez de hamarosan elvált. Második férje Česlavs Kindzulis író, műfordító. Ez a házassága is gyors válással végződött és egyedül nevelte három leányát. (Inese, Ilze és Aija) Az egyetem elvégzését követően a "Рionieris" (Úttörő) és a "Bērnība" (Gyermekkor) folyóiratok szerkesztőségében helyezkedett el. Első műve 1958-ban jelent meg. Ekkor vette fel írói álnevét. Az ezera jelentése lettül: , pontosabban ennek a köznyelvben nem létező nőnemű változata (tavi nő). Lírai hangvételű regényei, novellái nem csak hazájában voltak népszerűek, de több európai nyelvre is lefordították azokat. Magyarul is megjelent a Vasara "bija tikai vienu dienu" (Csak egy nap volt a nyár) című regénye.

Élete során aktívan részt vett a társadalmi életben. 1960-as években tagja volt Riga város tanácsának, és az 1970-es évek második felétől az 1980-as évek közepéig a Szovjet Írószövetségnek is. 1989-ben aktívan részt vett Lettország függetlenségi mozgalmában. 1995-ben az alapítást követően a legelsők között kapta meg Lettország legmagasabb adományozható kitüntetését a Három Csillag érdemrendet. Megromlott egészsége és elhatalmasodó depressziója miatt élete végén visszavonultan élt Kegums melletti családi házában.

Két regényét filmesítették meg. 1976-ban "Aka" (A kút) című regénye alapján készült az "Ezere Sonáte" (A tóparti ház asszonya) című film. Rendező: Gunārs Cilinskis [4].

1995-ben a "Pūķa ola" (Sárkánytojás) című regénye alapján Talivaldis Margevics rendezte az azonos című filmet. Ebben a filmben egy mellékszereplőkén maga Regina Ezera is szerepelt. [5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Brockhaus (német nyelven)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  4. Gunars Cilinskis: A tóparti ház asszonya (film). IMDB, 1977. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  5. Talivaldis Margevics: DRAGON'S EGG. Gilde film studio, 1995. (Hozzáférés: 2020. március 22.)

Források[szerkesztés]

  • Regina, Ezera, forditotta:Brodszky Erzsébet. Csak egy nap volt a nyár. Budapest: Európa (1985). ISBN 9630738406 
  • Regina Ezera fotóalbum (lett nyelven). Latvijas Universitātes Akadēmiskā bibliotēka un Rakstniecības un mūzikas muzejs. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  •  (2010). Regīna Ezera (lett nyelven). Youtube video. (Hozzáférés ideje: 23-03-2020.) [nem megbízható forrás]