Református temető (Marosvásárhely)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Református temető
A két Bolyai sírja a pónyik almafával
A két Bolyai sírja a pónyik almafával
Közigazgatás
Ország Románia
Település Marosvásárhely
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Református temető (Marosvásárhely)
Református temető
Református temető
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 38″, k. h. 24° 34′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 38″, k. h. 24° 34′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Református temető témájú médiaállományokat.
A temető bejárata
Bernády György polgármester sírja
Csiha Kálmán református püspök sírja
A temető ősszel

A marosvásárhelyi református temető a Maros egyik teraszán, a belvárostól északkeletre, a Somostető oldalán fekszik. Ma a temető területe megközelítőleg hat hektár, tizenhárom parcellára tagolódik 6800 nyilvántartott sírral.

Építészetileg értékes a temető ravatalozója, ami a bejárattól keletre található. 1698-ban épült cserefából, egyetlen vasszeg nélkül, Széki Teleki Mihály kancellár özvegyének, Veér Juditnak az adományából. Kelemen Lajos művészettörténész feljegyzései szerint, ez Erdély legrégibb ravatalozója. Bár újjáépítették, megőrződött eredeti mestergerendája, melyen az alábbi szöveg igazolja az adomány és építés időpontját:

ISTENÜNK DICSŐSÉGÉRE TISZTELETIRE AZ NÉHAI NAGY, ÉS BOLDOG EMLÉKEZETŰ MÉLTOSÁGOS UR T:N; SZÉKI TELEKI MIHÁLY UR ÖZVEGYE T:N: VÉR JUDIT ASZSZONY ECCLESIANKHOZ CONFERALT BENEFICIUMÁBOL ÉPITETETt, TISZTELETES HALMÁGYI MIHÁLY URAM BIROSÁGÁBAN 1698. AEDILES GEORGIU TÖKE, & JOHANNES GOBKÖTÖ, ARCHI, JOH, TOHt, GAS, Patoházi, GEOR, KENYERES.

A ravatalozó mellett található a sírkőmúzeum, amely nyolc 17. századi és több 18., illetve 19. századi sírkövet őriz. A 17. századi sírkövek közül kettő latin nyelvű és hat magyar feliratú. A legrégebbi ezek közül a temetőalapító Nagy Szabó Ferenc rokonáé, Nagy Szabó Mihályé, aki 1627-ben hunyt el és aki a város főbírája volt 1616-ban. A sírkövön a város címere is látható.

Története[szerkesztés]

Alig egy évvel a szabad királyi városi rang elnyerése után, 1617. január 7-én a város krónikaírója, Nagy Szabó Ferenc egy sírkövet rendelt Kolozsvárról, az előző években elhunyt kisfia számára, melyet saját sírkertjében helyezett el. E terület fölött vásárolt telket a város, ugyancsak temetkezési célra. Nagy Szabó Ferenc lebontatta kerítését, és így a két telek egybeolvadt. A család síremlékei a mai napig megmaradtak, ezek a református temető legrégebbi sírkövei.

A 17. század folyamán a temető átkerült a Református Egyház tulajdonába, és folyamatosan bővült adományok és vásárlások révén.

A Gecse utcai Kistemplom építésekor, a 19. század elején a temetőben található régi sírkövek egy részét beépítették ennek alapjába.

A temetőben számos honvéd katona és tiszt sírja található, akik az 1848-49-es szabadságharcban vettek részt. Emlékmű őrzi a két világháború hősi halottjainak emlékét is.

Jelenleg számos műemlékjellegű vagy művészi értékkel bíró síremlék léte veszélyben forog, mert a temető adminisztrátorai nincsenek tekintettel ezek értékére és fontosságára, és lejárt megváltásúnak nyilvánítottak olyan sírhelyeket is, amelyekben 150-200 éve elhunyt személyek nyugszanak. Legutóbb 2008 őszén történt műemléksírkő rombolás.

A temetőben nyugvó jelentős személyiségek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A marosvásárhelyi református temető (MREK-2005)
  • Csekme István: A marosvásárhelyi temető 1988-ban, Marosvásárhely, 1994, Infopress RT.
  • Kelemen Lajos: A marosvásárhelyi református temető legrégebbi sírkövei, in: Művelődéstörténeti tanulmányok, Kriterion, Bukarest, 1977

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]