Dögös
| Dögös (Rastislavice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Rang | község |
| Polgármester | Miroslav Juhász |
| Irányítószám | 941 08 |
| Körzethívószám | 035 |
| Forgalmi rendszám | NZ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 951 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 124 m |
| Terület | 19,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 18° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 18° 04′ 45″ | |
| Dögös weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dögös témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dögös (szlovákul Rastislavice, korábban Degeš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Érsekújvártól 18 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területe a 13. században a Komjáthy-uradalom része. 1533-ban török rajtaütés érte, majd 1555-től 1608-ig török uralom alatt állt. A 17. század elején a Forgách család lett a földesura. 1660 és 1685 között ismét a török az úr, ebben az időszakban a falu területe pusztaság volt. A török kiűzése után a Forgách család újratelepítette, első birtokosai a Nagy, Árpás, Juhász és Tardoskeddy családok voltak. 1714 és 1716 között Morvaországból, főként Veselí nad Moravou és Magyarhradis (Uherské Hradiště) környékéről új telepesek érkeztek. 1730-ban Dögös mellett megalapították Újdögös települést. 1740-ben az akkor három faluból (Ódögös, Újdögös és Kálvin) álló településnek 140 lakosa volt. Iskoláját 1858-ban a Grassalkovich család alapította. 1863-ban Wodianer Móric lett a falu birtokosa.
A trianoni diktátumig mindegyik település Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.
1936 óta önálló község. 1948-ban a települést Rasztiszláv (846-870) nagymorva fejedelemről nevezték el.
Népessége[szerkesztés]
2001-ben 928 lakosából 914 szlovák volt.
2011-ben 906 lakosából 867 szlovák, 12 magyar, 3 cigány, 1-1 cseh és egyéb, illetve 21 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 951 lakosából 9 magyar, 923 (+2) szlovák, 3 egyéb és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus templomát 1932 és 1934 között építették.
- Római katolikus templomát 1939 és 1941 között építették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ ma7.sk
Irodalom[szerkesztés]
- Keresteš, P. 2008: Rastislavice 1564-2007. Nitra.
További információk[szerkesztés]
Az Érsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
Andód (Andovce) · Bajta (Bajtava) · Bánkeszi (Bánov) · Barsbaracska (Bardoňovo) · Barsfüss (Trávnica) · Bart (Bruty) · Béla (Belá) · Bellegszencse (Podhájska) · Bény (Bíňa) · Csornok (Černík) · Csúz (Dubník) · Dögös (Rastislavice) · Ebed (Obid) · Fajkürt (Dedinka) · Fűr (Rúbaň) · Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) · Garampáld (Pavlová) · Gyarak (Kmeťovo) · Helemba (Chľaba) · Hull (Hul) · Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) · Ipolyszalka (Salka) · Jászfalu (Jasová) · Jattó (Jatov) · Kamocsa (Komoča) · Kéménd (Kamenín) · Kicsind (Malá nad Hronom) · Kisbaromlak (Branovo) · Kisgyarmat (Sikenička) · Kisújfalu (Nová Vieska) · Kolta (Kolta) · Komáromcsehi (Čechy) · Komáromszemere (Semerovo) · Komját (Komjatice) · Köbölkút (Gbelce) · Kőhídgyarmat (Kamenný Most) · Kürt (Strekov) · Leléd (Leľa) · Libád (Ľubá) · Mánya (Maňa) · Muzsla (Mužla) · Nagysurány (Šurany) · Nána (Nána) · Nyitramalomszeg (Lipová) · Nagykér (Veľký Kýr) · Ohaj (Dolný Ohaj) · Özdöge (Mojzesovo)· Párkány (Štúrovo) · Pozba (Pozba) · Rendve (Radava) · Sárkányfalva (Šarkan) · Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) · Szímő (Zemné) · Szőgyén (Svodín) · Tardoskedd (Tvrdošovce) · Tótmegyer (Palárikovo) · Udvard (Dvory nad Žitavou) · Újlót (Veľké Lovce) · Valkház (Vlkas) · Zsitvabesenyő (Bešeňov) · Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou) |  | |
