Haraszti (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rastina szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Haraszti (Растина / Rastina)
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségZombor
Rang falu
Irányítószám 25283
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 411 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
Terület22,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Haraszti (Szerbia)
Haraszti
Haraszti
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 57′ 20″, k. h. 19° 02′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 20″, k. h. 19° 02′ 05″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Haraszti témájú médiaállományokat.

Haraszti (szerbül Растина / Rastina, horvátul Rastina) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.

Fekvése[szerkesztés]

Zombortól 21 km-re északra, a magyar határ mellett fekszik Bácsszentgyörgy déli szomszédjában. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Történelem[szerkesztés]

A települést 14. századi források Harasti néven említik először. A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett, majd a 16. század végén szerbek népesítik be a települést. A rasztinai és rottenhauseni báró Rédl család a 19. században szerzi meg a rasztinai uradalmat, ahol egy impozáns kastélyt is építenek 1900. körül. A kastély ma a Laza Kostić iskolának ad otthont.

A Rédl család alapítója Rédl József magyar udvari kamarai tanácsos, a bácsi és tiszai koronajavak igazgatója. 1759. május 17-én rottenhauseni előnévvel osztrák, 1765. április 15-én pedig magyar nemességet nyert Mária Teréziától. Fia, Rédl Ferenc udvari tanácsos és az erdélyi kancellária előadója, 1780. december 9-én királyi adományként kapta a rasztinai birtokot, ahonnan a család előneve is ered, amely 1822. július 5-én nyert megerősítést. Fiai Rédl Imre-Ferenc és Rédl Lajos-Ferdinánd 1808. március 11-én kapták a bárói rangot.

A falu önálló településként csak a második világháború óta van nyilvántartva. Azt megelőzően Sztanisics illetve Regőce része volt.

2018. április 3-án átadták a Bácsszentgyörggyel összekötő határátkelőt.[2]

Népesség[szerkesztés]

A 2002-es népszámlálás szerint összesen 3 magyar nemzetiségű élt a faluban, ahol semmilyen magyar szervezet nem létezik. 2002.01.01. - 2004.05.31. között 1 rasztinai lakos igényelt magyar igazolványt. A településen fellelhető magyar vezetéknevek: Garai, Kovács, Szabó.

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
905 939 960 892 686 605 566[3] 411[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 543 95,93
Horvátok 7 1,23
Magyarok 3 0,53
Montenegróiak 2 0,35
Bunyevácok 2 0,35
Jugoszlávok 2 0,35[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]