Raphidophyceae
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Kládok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Raphidophyceae témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raphidophyceae témájú kategóriát.
|
A Raphidophyceae vagy Raphidophycidae[2] (korábban Chloromonadophyceae vagy Chloromonadineae)[3] kis sárgásmoszatklád, mely tengeri és édesvízi fajokat egyaránt tartalmaz.[4] Minden ismert faja egysejtű, de a sejt nagy (50–100 μm), és nincs sejtfala. 2 ostora közös bemélyedésből („garat”) ered. Egy ostor előremutat, és masztigonémás, a másik hátramutat, és ventrális mélyedésben van. Kloroplasztiszai ellipszoid alakúak, és rendelkeznek klorofill a-val, c1-gyel és c2-vel. Ezenkívül kiegészítő pigmentjei is vannak, például ilyen a β-karotin és a diadinoxantin. Más sárgásmoszatoktól eltérően nincs a csoportra jellemző szemfoltja.
Számos vízi környezetben előforduló fotoszintetikus autotróf klád. Édesvízi fajai gyakoribbak savasabb környezetben, például mocsarakban. Tengeri fajai gyakran nagy algavirágzásokat okoznak nyáron, különösen part menti vizekben. A japán partok közelében az így keletkező algavirágzások gyakran zavarják a hasltenyésztést, bár a Raphidophyceae általában nem felel mérgező algavirágzásért. A klád helyzete korábbi rendszertanokban változó volt: egyes protozoológusok a Chloromonadinát a növényi ostorosok rendjeként kezelték,[5] míg egyes algológusok a sárgászöld moszatok vagy az Eustigmatophyceae kládjaként kezelték a Xanthophyta törzsben.[6] Mások a sárgamoszatok, a páncélos ostorosok vagy a Cryptophyceae rokonának tekintették.[7] Jelenleg a Raphidophyceae önálló algaklád a Raphidomonadea kládon belül, melynek az Actinophryida is része.[8][9]
Genetika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Heterosigma akashiwo cisztái és vegetatív sejtjei ploiditása azonos.[10]
Rendszertan
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Cavalier-Smith és Scoble 2013-as rendszertana csak 1 rendet (Chattonellales) ismert el.[8][9]
- Raphidophycidae Cavalier-Smith 2013 [Raphidophyceae Chadefaud 1950 emend. Silva 1980 s.s.; Chloromonadophyceae Rothmaler 1951; Raphidophyta]
- Chattonellales Throndsen in Tomas, 1993 emend. Yamaguchi, Nakayama, Murakami & Inouye, 2010 [Vacuolariales Shameel, 2001; Raphidomonadida Heywood & Leedale 1983; Chloromonadina Klebs 1892]
- Viridilobus Demir-Hilton et al. 2012
- Fibrocapsaceae Cavalier-Smith 2013
- Fibrocapsa Toriumi & Takano 1973
- Haramonadaceae Cavalier-Smith 2013
- Haramonas Horiguchi 1996
- Vacuolariaceae Luther, 1899 emend. Yamaguchi, Nakayama, Murakami & Inouye, 2010 [Chattonellaceae Throndsen in Tomas, 1993; Gonyostomaceae Lemmermann, 1908]
- Oltmannsia Schiller 1925
- Chlorinimonas Yamaguchi et al. 2010
- Heterosigma Hada 1967 ex Hara et Chihara 1987
- Chattonella Biecheler 1936 [Hornellia Subrahmanyan 1954; Hemieutreptia Hada 1974]
- Vacuolariaceae
- Swirenkoiamonas Skvortzov 1968
- Vacuolaria Cienkowski 1870
- Merotricha Mereschkowsky 1877
- Gonyostomum Diesing 1866
- Chattonellales Throndsen in Tomas, 1993 emend. Yamaguchi, Nakayama, Murakami & Inouye, 2010 [Vacuolariales Shameel, 2001; Raphidomonadida Heywood & Leedale 1983; Chloromonadina Klebs 1892]
Adl et al. 2019-es rendszertana ide sorolta az Olisthodiscust,[1] de azt 2021-ben önálló kládként, az Olisthodiscophyceae, Olisthodiscales és Olisthodiscaceae kládok egyetlen nemzetségeként írták le.[11]
Biokémia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pigmentek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tengeri fajai fukoxantint és violaxantint, édesvízi fajai heteroxantint és vaucherioxantint termelnek.[1]
Cisztafal
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Chattonella marina var. antiqua-ciszta falának 40%-a szilícium. A H. akashiwo sejtfala ellenáll magas hőmérsékletnek, és az nem befolyásolja a magintegritást vagy a sejtalakot.[10]
Morfológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nincs szemfoltja, előremutató ostora 3 részes masztigonémákkal rendelkezik, míg hátramutató ostora sima. Egy nagy csíkolt kinetoszóma-gyökere (rizoplaszt) van. Nincs átmeneti hélixe és ostor melletti hasábja. Plasztisza egyes fajokban rendelkezik övlamellával, másokban nem. Kloroplasztisz-endoplazmatikusretikuluma külső membránja a magmembránnal nem rendelkezik erős közvetlen összeköttetéssel.[1]
Életmód
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Cisztaként könnyen el tud jutni új élőhelyekre. Bár a Gonyostomum semen csírázási arányát és csíranövekedését befolyásolja a víz eredete, nem preferálta jelentősen az olyan vizeket, melyekben korábban is élt G. semen. A különböző körülmények közti csírázási képesség magyarázhatja a G. semen észak-európai invazív fajkénti terjedését.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Cavalier-Smith, Thomas (2017). "Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences". Protoplasma. 255 (1): 297–357. doi:10.1007/s00709-017-1147-3. PMC 5756292. PMID 28875267.
- ↑ Herbert Graffius, J. (1966). "Additions to Our Knowledge of Michigan Pyrrhophyta and Chloromonadophyta". Transactions of the American Microscopical Society. 85 (2): 260–270. doi:10.2307/3224637. JSTOR 3224637.
- ↑ Hoek, C. van den; Mann, D. G.; Jahns, H. M. (1995). Algae: An introduction to phycology. UK: Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-31687-3.
- ↑ "RAPHIDIOPHYTA". susqu.edu.
- ↑ American Water Works Association (2010). Algae: Source to Treatment. 281. o. ISBN 978-1-61300-116-5.
- ↑ Potter D, Saunders G, Andersen R (1997). "Phylogenetic relationships of the Raphidophyceae and Xanthophyceae as inferred from nucleotide sequences of the 18S ribosomal RNA gene". American Journal of Botany. 84 (7): 966. doi:10.2307/2446287. JSTOR 2446287. PMID 21708651.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Cavalier-Smith T, Scoble JM (2013). "Phylogeny of Heterokonta: Incisomonas marina, a uniciliate gliding opalozoan related to Solenicola (Nanomonadea), and evidence that Actinophryida evolved from raphidophytes". European Journal of Protistology. 49 (3): 328–353. doi:10.1016/j.ejop.2012.09.002. PMID 23219323.
- 1 2 Yamaguchi, Haruyo; Nakayama, Takeshi; Murakami, Akio; Inouye, Isao (2010). "Phylogeny and taxonomy of the Raphidophyceae (Heterokontophyta) and Chlorinimonas sublosa gen. et sp. nov., a new marine sand-dwelling raphidophyte". Journal of Plant Research. 123: 333–342. doi:10.1007/s10265-009-0281-1.
- 1 2 Kim JH, Kim JH, Wang P, Park BS, Han MS (2016. január 7.). "An improved quantitative real-time PCR assay for the enumeration of Heterosigma akashiwo (Raphidophyceae) cysts using a DNA debris removal method and a cyst-based standard curve". PLoS One. 11 (1): e0145712. doi:10.1371/journal.pone.0145712. PMC 4712154. PMID 26741648.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Barcytė D, Eikrem W, Engesmo A, Seoane S, Wohlmann J, Horák A, Yurchenko T, Eliáš M (2021. március 2.). "Olisthodiscus represents a new class of Ochrophyta". Journal of Phycology. 57 (4): 1094–1118. doi:10.1111/jpy.13155. hdl:10852/86515. PMID 33655496.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Sassenhagen I, Sefbom J, Godhe A, Rengefors K (2015. augusztus 19.). "Germination and colonization success of Gonyostomum semen (Raphidophyceae) cysts after dispersal to new habitats". J Plankton Res. 37 (5): 857–861. doi:10.1093/plankt/fbv067. PMC 4576989. PMID 26412910.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Raphidophyte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.