Ranolder János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ranolder János
Veszprém püspöke
Született1806. május 16.
Pécs
Elhunyt1875. szeptember 21. (69 évesen)
Csopak
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1849. október 27. – 1875. szeptember 12.
Előző püspök
Következő püspök
Zichy Domonkos
Kovács Zsigmond
Ranolder János a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranolder János témájú médiaállományokat.
Ranolder János portréja a Vasárnapi Ujság 1857. évi 41. számában

Ranolder János (Pécs, 1806. május 16. – Csopak, 1875. szeptember 12.) veszprémi püspök, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Pécsett született köztiszteletben álló polgári család sarjaként. Édesapja Ranolder Ferenc kesztyűkészítő, édesanyja Hubáts Cecília, testvérbátyja Ranolder Károly a későbbi dárdai, majd beremendi plé­bános volt. Iskoláit szülővárosában kezdte a pécsi Ciszterciek Gimnáziumában, ahol kitűnő tanulmányi eredménnyel végzett, majd tanulmányait Pesten folytatta a papi szemináriumban a hittudományi karon.

Ranolder János

1829. május 17-én pappá szentelték, ezután először a pécsi püspökségen dolgozott. Később további tudományos képzésre Bécsbe az Agustineumba küldték, ahol teológiai doktorátust szerzett 1830-ban. Ezután visszakerülvén Pécsre, az ottani papi szemináriumban tanított a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanáraként 1831. január 6-ától 1840-ig. 1834-től püspöki segédkönyvtárosként is dolgozott, 1834 és 1835-ben között a Szentírás magyarra történő fordításában segédkezett Szepessy püspök mellett. Kiemelkedő képességei, ismeretei révén 1840-től már a pesti egyetemen adott elő. A görög, a latin és a héber nyelv elsajátítása után több élő európai nyelvet is megtanult. Egyházi szakírói tevékenységet is kifejtett. Műveket publikált Hermeneuticae Bibliae generalis valamint A katolikus anyaszentegyház szertartásai címmel. Tanulmányúton járta be Európa nevesebb helyeit: megfordult Itáliában, Angliában, Svájcban és Németországban. Tapasztalatairól a Religio című folyóiratban számolt be.

Az egyházi ranglétrán nagy léptekkel haladt előre, előbb pécsi kanonok, majd a papnevelde kormányzója, és 1849-ben, negyvenhárom évesen megkapta a veszprémi püspöki kinevezést. 1850. május 19-én foglalta el püspöki székét.

1861-ben 50 holdas csopaki birtokán három hónap alatt hatalmas kastélyt és a kastély mellett lévő pince mellé vincellér és présházat építtetett.[1] Szabadidejében – főként élete végén – legszívesebben oda visszahúzódva töltötte napjait. Felismerte, hogy Magyarországon és a Dunántúl egyes részein nagy jövője van a bortermelésnek, ezért Csopakon, Badacsonyban a Somló hegyen és a Hegyalján szőlőket telepíttetett, modern alapokra helyezve ezzel a fajtanemesítést. A szőlőtermesztés népszerűsítése érdekében szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek, a csopaki bor nemzetközi hírnevének megalapítása az ő nevéhez fűződik.

Hitben, szerénységben leélt élete során jövedelmének nagy részét, mintegy négymillió forintot – az akkori időkben hihetetlenül nagy összeget – fordított szerteágazó karitatív tevékenységére. Alapítványokat hozott létre a pécsi szegény betegek gyógyítására, a veszprémi egyházmegye rászoruló papjainak, apácáinak és iskoláinak támogatására, és Veszprémben kórházat építtetett.

Ranolder-intézetek[szerkesztés]

Tevékenységének talán legmaradandóbb emlékei az általa alapított hét leányiskola, amelyeket Ranolder-intézeteknek neveztek. Egyházmegyéje minden jelentős városában katolikus leányiskolát akart alapítani. Ez végül csak öt helyen valósult meg. Nagykanizsán a város 1868-ban nem fogadta el a püspök ajánlatát, mert „mint kétségtelenül felekezetességi nevelő intézet, a városi közönség rokonszenvével sem találkoznék”.[2] Viszont élete egyik utolsó nagylelkű gesztusaként százezer forintot adományozott Budapest székesfőváros részére egy katolikus leánynevelő intézet létrehozására. Az intézetek közül hatot a grazi irgalmas (vincés) nővérekre, egyet pedig az angolkisasszonyokra bízott.

  1. Veszprém (1854), irgalmas nővérek, 1991-től Padányi Biró Márton Római Katolikus Iskola.
  2. Veszprém (1860), angolkisasszonyok, 2000-től Szilágyi Erzsébet Keresztény Iskola.
  3. Pápa (1864), irgalmas nővérek, 1948. évi államosítása után épületében állami általános iskolák, óvoda, leánykollégium működnek, így 1956-tól a IV. számú ének-zene tagozatos általános iskola, később Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola, 2003-tól pedig a rendházi részben a Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola.
  4. Kaposvár (1872), irgalmas nővérek, épületében 1991 óta a Nagyboldogasszony Római Katolikus Iskola működik.
  5. Tapolca (1873), irgalmas nővérek, 1993 óta épületében a Szent Erzsébet Óvoda működik.
  6. Budapest-Ferencváros (1875), irgalmas nővérek, az 1948-as államosítás óta épületében állami lánygimnázium és tanítóképző működött, 1956 óta pedig a Leövey Klára Gimnázium.[3]
  7. Keszthely (1882), irgalmas nővérek, 2004-től Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola.

Emlékezete[szerkesztés]

Csopakon minden év szeptemberében a Ranolder Emléknapon megemlékeznek életéről és áldásos tevékenységéről.[4] Emlékére Veszprém város Önkormányzata Ranolder-díjat alapított (Ranolder-emlékérem és díszoklevél), az oktatás és nevelés területén kiemelkedő személyek munkájának elismerésére.

Budapesten, a Ferencvárosban az ő nevét viselte 1879 és 1954 között a Balázs Béla utca.[5]

Művei[szerkesztés]

  • Ranolder János: Kemenes költeményei, Werfer Károly kiadása[6]

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Ferenc József „Pro litteris et artibus” nagy aranyérme, 1854

Róla írták[szerkesztés]

  • Takács Lajos: Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806–1875. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 14., kiadta a Veszprémi Egyházmegye Érseki Levéltára, 1987[7]
  • Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben (p. 269) – K.: Dr Óvári Ferenc, Veszprém, 1932

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Csopak-Ranolder-Jásdi pince. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)[halott link]
  2. ↑ Barbarits Lajos, Nagykanizsa monográfiája, Nagykanizsa, 1929, 280.
  3. ↑ Leövey Klára Gimnázium. [2010. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  4. ↑ Ranolder Jánosra emlékezve. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  5. ↑ Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 89., 417. old.
  6. ↑ Ranolder, János: Kemenes költeményei. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  7. ↑ Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806-1875

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előde:
Zichy Domonkos
Veszprémi püspök
1849–1875
 Utóda:
Kovács Zsigmond
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ranolder_János&oldid=25917173”