Ranger–5

Ranger–5
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Gyártó	Jet Propulsion Laboratory
Küldetés típusa	becsapódás a Holdba
Küldetés
Célégitest	Hold
Indítás dátuma	1962. október 18.
Indítás helye	Cape Canaveral Launch Complex 12
Hordozórakéta	Atlas-Agena B
Megérkezés	1962. október 21-én elrepült a Hold mellett
Időtartam	64 óra
Az űrszonda
Tömeg	342,5 kg
Pálya	Nap körüli
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranger–5 témájú médiaállományokat.

A Ranger–5 (angolul: útkereső) amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold.

Küldetés

A szondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryban fejlesztettek ki. A NASA a Hold látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a Surveyor-programmal, majd a Lunar Orbiter-programmal folytatódott és az Apolló-programmal, a Holdra szállással csúcsosodott ki. A Mariner-program keretében a kifejlesztett rendszert használták.

Jellemzői

1962. október 18-án a Cape Canaveral Air Force Station kilövőállomásról egy 140 tonnás három és fél (indításnál szilárdhajtóanyagú segédrakéták) fokozatú Atlas–Agena B rakétával állították Föld körüli pályára. 25 perces parkolópályán történő repülést követően az orbitális egység utolsó fokozatának újraindításával sikeresen elérték a második kozmikus sebességet, biztosítva a Hold megközelítését. Hossztengelyében stabilizált, a Hold–Nap összekötő egyenessel párhuzamos volt.

A vezérlési rendszer meghibásodása miatt túlzottan nagy sebességgel érkezett. Nem sikerült átadni a szükséges parancsokat, a kamerák nem tudtak beindulni. 73 órás repülés után 725 kilométerrel száguldott el a Hold mellett és a Nap körül heliocentrikus pályára állt. A műholdat 8 órán keresztül követték, a napelemek használhatatlansága miatt a tartalék elem is lemerült.

A szondát egy hatszögletű vázra építették. Az energiaellátást kettő napelemtábla (8680 napelemlapocskával), illetve akkumulátorok segítségével (AgZn) biztosította. A testben illetve a tetején levő kúpos műszeres térben helyezték el a vidikon-televíziós kamerákat, az elektronikát és a helyzetszabályzót, a telepeket, a vezérlőegységet, a rádióadókat, a helyzetszabályzó hideggáz tartályt- illetve fúvókát. Átmérője 1,52 méter, magassága 2,51 méter. A nyitott napelemtáblák 4,57 méterrel növelték meg az átmérőjét. Tömege 342 kilogramm. A rádiókapcsolatot egy kis botantenna és egy, a Földre irányított, 1,2 méter átmérőjű parabolaantenna biztosította. Műszerei: Lyman-α napsugárzás detektor,- elektrosztatikus plazma analizátor,- közepes energiájú kozmikus sugárzás érzékelő,- ionizáló kozmikus sugárzásmérő,- detektor kozmikus sugárzásmérő,- magnetométer,- mikrometeorit detektor.

Források

• "újságcikk". Repülés. 1965. XVIII. évfolyam 3. szám. 1965.
• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

Külső hivatkozások

• "Ranger–5" (PDF). nasa.gov. Hozzáférés: 2013. január 7. - A Ranger-program története (PDF), 1977]
• "Ranger–5". lib.cas.cz. 2013. október 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 7.
• "Ranger–5". lib.cas.cz. Hozzáférés: 2013. január 7.

Elődje: Ranger–4

Ranger műhold 1961–1965

Utódja: Ranger–6