Ranger–1

Ranger-1
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Küldetés típusa	becsapódás a Holdba
Küldetés
Célégitest	Hold
Indítás dátuma	1961. augusztus 23.
Indítás helye	Cape Canaveral Launch Complex 12
Hordozórakéta	Atlas-Agena B
Megérkezés	1961. augusztus 30.
Időtartam	7 nap
Az űrszonda
Tömeg	306,2 kg
Pálya	Föld körüli
Excentricitás	0.019939
Inklináció	32.9°
Periódus	91,1 perc
Apoapszis	446 km
Periapszis	179 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranger-1 témájú médiaállományokat.

A Ranger–1 (angolul: útkereső) az első amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold.

Küldetés

A szondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryban fejlesztettek ki. A NASA a Hold látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a Surveyor-programmal, majd a Lunar Orbiter-programmal folytatódott és az Apolló-programmal, a Holdra szállással csúcsosodott ki. A Mariner-program keretében a kifejlesztett rendszert használták.

Jellemzői

1961. augusztus 23-án a Cape Canaveral Air Force Station kilövőállomásról egy 140 tonnás három és fél (indításnál szilárd hajtóanyagú segédrakéták) fokozatú Atlas–Agena B rakétával állították Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,1 perces, 32,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 179 kilométer, az apogeuma 446 kilométer volt. Hossztengelyében stabilizált, a Hold–Nap összekötő egyenessel párhuzamos volt. A hordozóeszköz fokozatának sikertelen indítása miatt parkolópályán maradt, nem érte el a második kozmikus sebességet. Augusztus 30-án a Föld légkörébe érve befejezte szolgálatát, elégett.

A szondát egy hatszögletű vázra építették. Az energiaellátást kettő napelemtábla (8680 napelemlapocskával) illetve akkumulátorok segítségével (AgZn) biztosította. A testben illetve a tetején levő kúpos műszeres térben helyezték el a vidikon-televíziós kamerákat, az elektronikát és a helyzetszabályzót, a telepeket, a vezérlőegységet, a rádióadókat, a helyzetszabályzó hideggáztartályt, illetve -fúvókát. Átmérője 1,52 méter, magassága 2,51 méter. A nyitott napelemtáblák 4,57 méterrel növelték meg az átmérőjét. Tömege 306 kilogramm. A rádiókapcsolatot egy kis botantenna és egy, a Földre irányított, 1,2 méter átmérőjű parabolaantenna biztosította. Műszerei: Lyman-α napsugárzás-detektor, elektrosztatikus plazmaanalizátor, közepes energiájú kozmikus sugárzás-érzékelő, -ionizáló, kozmikus sugárzásmérő, -detektor, kozmikus sugárzásmérő, magnetométer, mikrometeorit-detektor.

Források

• "újságcikk". Repülés. 1965. XVIII. évfolyam 3. szám. 1965.
• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• "Ranger–1" (PDF). nasa.gov. Hozzáférés: 2013. január 4. – A Ranger-program története (PDF), 1977]
• "Ranger–1". lib.cas.cz. 2013. október 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 4.
• "Ranger–1". lib.cas.cz. Hozzáférés: 2013. január 4.

Elődje: Kezdet

Ranger műhold 1961–1965

Utódja: Ranger–2