Ranger–1
| Ranger-1 | |
| Ország | |
| Űrügynökség | NASA |
| Küldetés típusa | becsapódás a Holdba |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 1961. augusztus 23. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Launch Complex 12 |
| Hordozórakéta | Atlas-Agena B |
| Megérkezés | 1961. augusztus 30. |
| Időtartam | 7 nap |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 306,2 kg |
| Pálya | Föld körüli |
| Excentricitás | 0.019939 |
| Inklináció | 32.9° |
| Periódus | 91,1 perc |
| Apoapszis | 446 km |
| Periapszis | 179 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranger-1 témájú médiaállományokat. | |
A Ranger–1 (angolul: útkereső) az első amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold.
Küldetés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryban fejlesztettek ki. A NASA a Hold látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a Surveyor-programmal, majd a Lunar Orbiter-programmal folytatódott és az Apolló-programmal, a Holdra szállással csúcsosodott ki. A Mariner-program keretében a kifejlesztett rendszert használták.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1961. augusztus 23-án a Cape Canaveral Air Force Station kilövőállomásról egy 140 tonnás három és fél (indításnál szilárd hajtóanyagú segédrakéták) fokozatú Atlas–Agena B rakétával állították Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,1 perces, 32,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 179 kilométer, az apogeuma 446 kilométer volt. Hossztengelyében stabilizált, a Hold–Nap összekötő egyenessel párhuzamos volt. A hordozóeszköz fokozatának sikertelen indítása miatt parkolópályán maradt, nem érte el a második kozmikus sebességet. Augusztus 30-án a Föld légkörébe érve befejezte szolgálatát, elégett.
A szondát egy hatszögletű vázra építették. Az energiaellátást kettő napelemtábla (8680 napelemlapocskával) illetve akkumulátorok segítségével (AgZn) biztosította. A testben illetve a tetején levő kúpos műszeres térben helyezték el a vidikon-televíziós kamerákat, az elektronikát és a helyzetszabályzót, a telepeket, a vezérlőegységet, a rádióadókat, a helyzetszabályzó hideggáztartályt, illetve -fúvókát. Átmérője 1,52 méter, magassága 2,51 méter. A nyitott napelemtáblák 4,57 méterrel növelték meg az átmérőjét. Tömege 306 kilogramm. A rádiókapcsolatot egy kis botantenna és egy, a Földre irányított, 1,2 méter átmérőjű parabolaantenna biztosította. Műszerei: Lyman-α napsugárzás-detektor, elektrosztatikus plazmaanalizátor, közepes energiájú kozmikus sugárzás-érzékelő, -ionizáló, kozmikus sugárzásmérő, -detektor, kozmikus sugárzásmérő, magnetométer, mikrometeorit-detektor.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "újságcikk". Repülés. 1965. XVIII. évfolyam 3. szám. 1965.
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Ranger–1" (PDF). nasa.gov. Hozzáférés: 2013. január 4. – A Ranger-program története (PDF), 1977]
- "Ranger–1". lib.cas.cz. 2013. október 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 4.
- "Ranger–1". lib.cas.cz. Hozzáférés: 2013. január 4.
|
Elődje: |
Ranger műhold |
Utódja: |