Ugrás a tartalomhoz

Ramszári egyezmény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ramszári egyezmény
Az egyezmény logója
Az egyezmény logója
A Balaton 1989. március 17. óta a ramszári egyezmény hatálya alá tartozik.
A Balaton 1989. március 17. óta a ramszári egyezmény hatálya alá tartozik.[2]
Típusanemzetközi egyezmény
Megszövegezve1971. február 2.
Aláírás dátuma1971. február 2.
Aláírás helyeIrán, Ramszár
Életbelépés1975. december 21.
Nyelvekcseh
[
Hivatalos weboldal]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramszári egyezmény témájú médiaállományokat.

A ramszári egyezmény[3], hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. A 20. század közepén minden addiginál gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett. Egy iráni kisvárosban, Ramszárban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón fogalmazták meg és fogadták el az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett hatályba.

A ramszári egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az általa létrehozott Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében minden részt vevő állam legalább egy vadvizes területe szerepel. A részes felek a szerződés aláírását követően öt év elteltével kiléphetnek az egyezményből.

A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a ramszári listán) ma már több mint 1900 helyszín szerepel, együttes területük kb. 1 900 000 km². A legtöbb helyszínnel (168) az Egyesült Királyság rendelkezik, a legnagyobb területű vizes élőhellyel Kanada szerepel, több, mint 130 000 km², csak a Queen Maud-öböl 62 800 km². Magyarországról máig 29[4] élőhelyet vettek fel, melyek összterülete 260 668 hektár[5] (2607 km²).

Részt vevő országok és belépésük éve

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország ramszári területei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat a Magyarországon található huszonkilenc, összesen 260 668 hektárra kiterjedő rámszári terület főbb adatait sorolja fel a hivatalos lista alapján.[6]

Terület megnevezéseFöldrajzi kistáj[7]Nemzeti park igazgatóságAzonosítóFelvétel dátumaTerület
BalatonBalatonBalaton-felvidéki Nemzeti Park4211989. március 17.59 800 ha
Baradla-barlangrendszerAggteleki-hegységAggteleki Nemzeti Park10922001. augusztus 14.2 056 ha
Béda-KarapancsaMohácsi-sziget, Mohácsi teraszos síkDuna–Dráva Nemzeti Park9011997. április 30.8 669 ha
Biharugrai-halastavakKis-SárrétKörös–Maros Nemzeti Park9031997. május 26.2 791 ha
BodrogzugBodrogközAggteleki Nemzeti Park4221989. március 17.4 220 ha
Borsodi-MezőségBorsodi-MezőségBükki Nemzeti Park17452008. február 20.18 471 ha
Csongrád-bokrosi Sós-tóKiskunsági löszös hátKiskunsági Nemzeti Park14092004. december 4. 865 ha
Dél-balatoni halastavak és berkekSomogyi parti síkBalaton-felvidéki Nemzeti Park19632011. június 9.9 483 ha
Felső-kiskunsági-pusztaCsepeli-síkKiskunsági Nemzeti Park16462006. október 6.13 177 ha
Felső-kiskunsági-tavakSolti-síkKiskunsági Nemzeti Park1871979. április 11.7 393 ha
Felső-TiszaBeregi-sík, RétközHortobágyi Nemzeti Park14102004. január 10.26 871 ha
Fertő tóFertő-medenceFertő–Hanság Nemzeti Park4201989. március 17.8 432 ha
GemencTolnai-SárközDuna–Dráva Nemzeti Park9001997. április 30.19 770 ha
HortobágyHortobágyHortobágyi Nemzeti Park1891979. április 11.32 037 ha
Ipoly-völgyAlsó-Ipoly-völgy, Középső-Ipoly-völgyDuna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság10932001. augusztus 14.2 304 ha
Kardoskúti Fehér-tóCsongrádi-síkKörös–Maros Nemzeti Park1841979. április 11. 492 ha
Kis-BalatonKis-Balaton-medence1851979. április 11.14 659 ha
Kolon-tóKiskunsági-homokhátKiskunsági Nemzeti Park9021997. április 30.3 059 ha
MártélyDél-Tisza-völgyKiskunsági Nemzeti Park1861979. április 11.2 324 ha
Montág-pusztaCsongrádi-síkKörös–Maros Nemzeti Park17462008. február 20.2 203 ha
Nyirkai-HanyHanságFertő–Hanság Nemzeti Park16442006. október 6. 421 ha
Ócsai-turjánosPesti-hordalékkúpsíkságDuna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság4181989. március 17.1 146 ha
Pacsmagi-tavakKelet-Külső-SomogyDuna–Dráva Nemzeti Park9041997. április 30. 439 ha
Pusztaszer (Fehér-tó, Csaj-tó, Büdös-szék, Labodár, Sasér)Dél-Tisza-völgy, Kiskunsági löszös hátKiskunsági Nemzeti Park1881979. április 11.5 000 ha
Rába-völgyAlsó-Rába-völgyŐrségi Nemzeti Park16452006. október 6.9 552 ha
Rétszilasi-tavakSárvíz-völgyDuna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság8991997. április 30.1 494 ha
Szaporcai-Ős-DrávaDráva-síkDuna–Dráva Nemzeti Park1821979. április 11. 289 ha
Tatai tóvidék (Öreg-tó, Réti-tavak, Fényes-tavak)Győr–Tatai-teraszvidékDuna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság4191989. március 17.1 897 ha
Velencei és dinnyési természetvédelmi területekVelencei-medenceDuna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság1831979. április 11.1 354 ha
  1. Ramsari területek Balaton
  2. Ramsari területek Balaton
  3. A szóban szereplő két a különböző hangértékét és utóbbi hosszabb ejtését a Ramszár alak fejezi ki jobban magyarul, ezért ez a preferált a Rámszarral szemben. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2026060210002872 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  4. "A természetvédelem szakpolitikai stratégiája" (PDF). 2015. április 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 27.
  5. "Search results | Ramsar Sites Information Service". rsis.ramsar.org. Hozzáférés: 2019. augusztus 24.
  6. Magyarország ramszári területei. Ramsar Sites Information Service (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  7. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]