Rajna-jobbpart vasútvonal

Köln–Wiesbaden
Osztály:	D4
Vonalszám:	465 (Köln–Koblenz); 466 (Koblenz–Wiesbaden)
Vonal:	2324; 3507;
Hossz:	179 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	15 kV 16,7 Hz ~
Maximális sebesség:	140 km/h
Kétvágányú:	(végig)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna-jobbpart vasútvonal témájú médiaállományokat.
	Köln Trimbornstr.
	Güterstrecke von der Südbrücke
	zur Strecke nach Overath,
	Flughafenschleife (S-Bahn)
	Köln Steinstr.
	Umgehungsstrecke von der Südbrücke
	Anschlussstrecke von Rasselstein
	Pfaffendorfer Brücke (heute Straße),
	Koblenz Horchheimer Brücke
	Horchheimer Eisenbahnbrücke, zur linken Rheinstrecke und Moselstrecke

A Rajna-jobbpart vasútvonal a Rajna jobb partján haladó vasútvonal Troisdorfból Bonn-Beuel, Unkel, Neuwied, Koblenz-Ehrenbreitstein, Lahnstein és Rüdesheim érintésével Wiesbadenig. A vonal teljes hosszában kétvágányú és villamosított.

Troisdorfban csatlakozik a Sieg-vonal Köln Hbf felé és a Mülheim-Speldorf–Troisdorf tehervonat-vonal. Ez utóbbi részben a jobb oldali Rajna-vonalhoz is tartozik, amely a Gremberg Süd elágazás és a Troisdorf pályaudvar között a Sieg-vonallal és a Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonallal együtt hatvágányú összeköttetést képez.

Neuwiedben és Horchheimben lehetőség van átszállni a bal oldali Rajna-vonalra, hogy eljussunk a Rajna bal partján fekvő Koblenz főpályaudvarára. A Lahnstein és Rüdesheim közötti szakaszon két alagút található, amelyek közül a ismertebb a St. Goarshausen közelében lévő Loreley-alagút.

Történelem

Az első vasútvonalak megnyitása után a régióban hamarosan felmerült egy vonal építése a Rajna jobb partján is. Már 1844-ben Deutz polgármestere javasolta egy vonal építését Deutzból Rüdesheimon át Wiesbadenbe. 1852-től Neuwied városa erőteljesen támogatta az építkezést. Azonban különösen porosz oldalról jelentős ellenállás mutatkozott a tervvel szemben. Egyrészt általános stratégiai aggályok merültek fel a Rajna mentén épülő vasútvonalat illetően – ezért is nem engedélyezték sokáig a bal oldali Rajna-vonal Rolandsecknél történő meghosszabbítását –, másrészt a javasolt vonalnak az Ehrenbreitstein erődön keresztül kellett volna haladnia. Ezért a porosz hadügyminisztérium 1853-ban kifejezetten ellenezte a vonal építését.

Jegyzetek

↑ Zum 16. November 1965 als Bahnhof aufgehoben und in eine Abzweigstelle umgewandelt (Bundesbahndirektion Mainz (Hg.): Amtsblatt der Bundesbahndirektion Mainz vom 26. November 1965, Nr. 52. Bekanntmachung Nr. 532, S. 231).
↑ Der Bahnhof Kestert wurde 1905 zu einer Haltestelle zurückgestuft (Eisenbahndirektion Mainz (Hg.): Amtsblatt der Königlich Preußischen und Großherzoglich Hessischen Eisenbahndirektion in Mainz vom 18. Februar 1905, Nr. 10. Bekanntmachung Nr. 86, S. 62).

Irodalom

Udo Kandler: Die rechte Rheinstrecke. Eisenbahn-Journal Sonderausgabe III/92, Hermann Merker Verlag, 1992. ISSN 0720-051X
Hans Moritz: Erlebtes und Gesammeltes zusammengestellt als Festschrift zum 80jährigen Bestehen der rechtsrheinischen Eisenbahnstrecke. Neuwieder Verlagsgesellschaft, Neuwied 1949.
Joachim Seyferth: Die Rechte Rheinstrecke. Eigenverlag, SCHIENE-Photo Band 4, Wiesbaden 1995, ISBN 3-926669-04-7.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna-jobbpart vasútvonal témájú médiaállományokat.

Führerstandsmitfahrt Bendorf – Eltville, Juni 2019
Beschreibung der Strecke 2324: (Köln-Kalk Nord ↔) Troisdorf ↔ Koblenz-Ehrenbreitstein
Beschreibung der ehem. Strecke 10: Siegburg/Bonn ↔ Friedrich Wilhelmshütte
Strecke 2324. Strecke 3009. Strecke 3031. Strecke 3507. In: Eisenbahn-Tunnel und deren Tunnelportale in Deutschland. Lothar Brill

Kapcsolódó szócikkek

Rajna-balpart vasútvonal - vasútvonal a Rajna túloldalán
Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal - vasútvonal a két rajnai vasútvonal tehermentesítésére

Vasútportál
Németország-portál

[1] Zum 16. November 1965 als Bahnhof aufgehoben und in eine Abzweigstelle umgewandelt (Bundesbahndirektion Mainz (Hg.): Amtsblatt der Bundesbahndirektion Mainz vom 26. November 1965, Nr. 52. Bekanntmachung Nr. 532, S. 231).

[2] Der Bahnhof Kestert wurde 1905 zu einer Haltestelle zurückgestuft (Eisenbahndirektion Mainz (Hg.): Amtsblatt der Königlich Preußischen und Großherzoglich Hessischen Eisenbahndirektion in Mainz vom 18. Februar 1905, Nr. 10. Bekanntmachung Nr. 86, S. 62).

[1]

[2]