Rajcsihinszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rajcsihinszk (Райчихинск)
Райчихинск 26 мая 2012 группа Новый день.JPG
Rajcsihinszk címere
Rajcsihinszk címere
Rajcsihinszk zászlaja
Rajcsihinszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám 676770
Körzethívószám 41647
Népesség
Teljes népesség17 372 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Rajcsihinszk (Oroszország)
Rajcsihinszk
Rajcsihinszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 49° 48′, k. h. 129° 24′Koordináták: é. sz. 49° 48′, k. h. 129° 24′
Rajcsihinszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajcsihinszk témájú médiaállományokat.

Rajcsihinszk (oroszul: Райчихинск) város Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen. A térség szénbányászatának központja, 2019 tavaszán ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Népessége: 20 534 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Blagovescsenszk területi székhelytől 165 km-re keletre, a Zeja–Bureja-síkság délkeleti részén helyezkedik el. A transzszibériai vasútvonal Bureja állomásától nyugat felé kiinduló szárnyvonal végpontja. Országút köti össze Blagovescsenszkkel.

Története, gazdasága[szerkesztés]

A város az Amuri terület szénbányászatának központja. A kitermelt barnaszénnel működik nemcsak a város, hanem Bagovescsenszk hőrőműve is.

A Rajcsiha és a Kivda folyók medencéjének barnaszén lelőhelyeit a 19. század végétől ismerték. Az 1918-ban keletkezett kis Duhovka falu mellett a széntermelés 1932-ben kezdődött. Két évvel később Bureja vasútállomástól ipari vágányt fektettek le, és a faluból Rajcsihinszk néven munkástelepülés alakult, mely a közeli folyóról kapta nevét. 1944-ben lett város. A szénbányászat, a Szovjetunióban akkor még alig alkalmazott külszíni fejtés gyorsan fellendült, és azzal szoros kapcsolatban fejlődött a város. Vonzáskörzetében: Progressz, Sirokij, Novorajcsihinszk településeken több iparvállalat létesült (üveggyár, bányaggépjavító üzem, aszfaltüzem, vasbetonelem gyár, stb.). Később ezeket a településeket is a városhoz csatolták.

A piacgazdaságra átmenet és sorozatos helyi botrányok után, a 2000-es évek elején a bányatársaság csődbe jutott, 2004-ben tulajdonost cserélt.[3][4] Később a szénbányászat ismét fellendült, a kimerült szénmező helyett újakat nyitottak. A város gazdasági életében meghatározó maradt a bányatársaság (Amurszkij Ugol).[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. Itogi vszerosszijszkoj perepiszi naszelenyija 2010 goda. Tom 1. (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 7.)
  3. „Dalvosztugol” priznan bankrotom (Kommersant.ru, 2002-12-03)
  4. „Dalvosztugol” pojavilszja novij hozjain (Regnum.ru, 2004-04-05. Hozzáférés: 2019-06-02)
  5. „Amurszkij Ugol”: szerdce Priamrja (Ruscoal.ru, 2016-12-28. Hozzáférés: 2019-06-02)

Források[szerkesztés]