Rajčevci
| Rajčevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 183 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 19,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 48′ 13″, k. h. 17° 25′ 41″44.803611°N 17.428056°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 13″, k. h. 17° 25′ 41″44.803611°N 17.428056°E | |
 | |
Rajčevci (szerbül: Рајчевци), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 18, közúton 34 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 23 km-re délkeletre, 178-472 méteres magasságban fekszik. A településen 1984-ben épült, 2 km hosszú aszfaltút halad át. A faluba vezető egyéb utak makadámok. A falu szeres típusú; a házak többnyire Babići, Batinari, Dabići falvakban és a főút környékén találhatók. A település Ljubatovci és Ćetojevići (Laktaši község), valamint Crni Vrh és Lađevci (Celina község) falvakkal határos. A falu északi határában a Turjanica folyik, a falun át folyik a Kamenica-patak, amely a Turjanicába ömlik. Jelentősebb patakok a Crnoušica, a Paljeuša és a Skakavac. Határa, kivéve Kamenica környékét, túlnyomórészt hegyes-dombos (a Crni vrh hegyoldalai). A község legjelentősebb magaslatai: a Bogdanovac, a Drum, a Jankovac, a Markovac, a Paljevica, a Torine, a Trešnjevo brdo és az Urije. A falu atárjának mintegy 80 százalékát benőtte a tűlevelű erdő.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 310 | 183 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 23 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 334 | 183 |
Története
[szerkesztés]A lakosság eredetére és a falu nevére vonatkozóan nincs meggyőző és megbízható adat. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 15 háztartása és 85 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 20 háztartást és 146 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 32 háztartása és 176 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]Rajičevci lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozik, kisebb része külföldön dolgozik. Kukoricát, búzát, zabot termesztenek, de megterem a gyümölcs is (szilva, alma, körte). A falu három-négy évtizeddel ezelőtt még számtalan mészkőbányájáról és minőségi mésztermeléséről volt híres. Ma már nincs mészkőbányászat, de még mindig nagyon sok minőségi kő kerül felhasználásra az építőiparban.[3]
Oktatás
[szerkesztés]A faluban soha nem volt általános iskola. A gyerekek 2006. szeptember 5-ig Njubatovciba jártak általános iskolába, azóta busszal utaznak a boškovići általános iskolába.[3]
Infrastruktúra
[szerkesztés]Rajičevci ivóvízforrásokban gazdag: Vrelo Luke, Vujića točak, Jelanovo vrelo és mások. A lakosságot forrásokból és kisebb helyi vízművekből látják el vízzel. A falu 1971-ben kapott áramot, 2000-ben telefonkapcsolatot. A Banja Luka felé tartó buszjáratot 1974. október 19-én indították el. A falu közepén kultúrház épült. A településen négy temető található: Babića, Batinarsko, Mitrovića és Trišića. Templom nincs (nem is volt), a helyiek a kokori (Prnjavor község) templomba járnak istentiszteletre.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ a b c d Poreklo prezimena, selo Rajčevci (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 8.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
Források
[szerkesztés]Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
További információk
[szerkesztés]
