Rafiapálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Rafiapálma
Raphia australis
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiosperms)
Osztály: Egyszikűek (Monocots)
Csoport: Commelinids
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Rattanpálmaformák (Calamoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Lepidocaryeae
Nemzetség: Rafiapálma (Raphia)
P. Beauvois
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rafiapálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rafiapálma témájú kategóriát.

Rafiapálma vagy tűpálma (Raphia) az egyik nemzetsége a pálmafélék mintegy húsz fajának. Afrika trópusi övezetében és főleg Madagaszkáron őshonosak, de egy faja (R. taedigera) előfordul Közép- és Dél-Amerikában is.[1] A rafia szálakat a Raphia taedigera leveleinek az ereiből készítik, és a pálma gyümölcse az úgynevezett "brazil gubó", "uxi dió" vagy "uxi gubó".[2]

A fák 16 m magasra is megnőnek, és figyelemre méltó, hogy a szárnyasan összetett levelei, a leghosszabbak a növényvilágban. A Raphia regalisnak 25 m hosszú[3] és 3 m széles levele is ismert. A rafiapálma egytermőleveles vagy monokarp, egyszer virágzik és a magok beérése után elhal (hapaxant). Egyes fajoknak egyéni száraik van amelyek a termés beérése után elpusztulnak, de a gyökérzet életben marad ami újabb termő szárakat hajt.

Fajok[szerkesztés]

Rafia gubók

Ismertebb fajok és előfordulási helyük:

  1. Raphia africana OtedohNigéria, Kamerun
  2. Raphia australis Oberm. & StreyMozambik, Dél-Afrikai Unió
  3. Raphia farinifera (Gaertn.) Hyl. – Afrikában Szenegáltól Tanzániáig, dél felé Mozambik és Zimbabwe-ig
  4. Raphia gentiliana De Wild.Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire), Közép-afrikai Köztársaság
  5. Raphia hookeri G.Mann & H.Wendl.Nyugat- és Közép-Afrikában, Libériától Angoláig
  6. Raphia laurentii De Wild. – Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság
  7. Raphia longiflora G.Mann & H.Wendl. – Nigériától to Zaire-ig
  8. Raphia mambillensis Otedoh – Nigéria, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Szudán
  9. Raphia mannii Becc. – Nigéria, Bioko sziget
  10. Raphia matombe De Wild.Cabinda, Kongói Demokratikus Köztársaság
  11. Raphia monbuttorum Drude – Nigéria, Kamerun, Csád, Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán
  12. Raphia palma-pinus (Gaertn.) Hutch. – Nyugat-Afrikában, Libériától Cabinda-ig
  13. Raphia regalis Becc. – Közép-Afrikában, Nigériától Angoláig
  14. Raphia rostrata Burret – Cabinda, Zaire
  15. Raphia ruwenzorica Otedoh – Kelet-Zaire, Ruanda, Burundi
  16. Raphia sese De Wild. – Kongói Demokratikus Köztársaság
  17. Raphia sudanica A. Chev. – Nyugat-Afrikában, Szenegáltól Kamerunig
  18. Raphia taedigera (Mart.) Mart. – Nigéria, Kamerun, Közép-Amerikában (Costa Rica, Nicaragua, Panama), Dél-Amerikában (Kolumbia, Pará (Brazília))
  19. Raphia textilis Welw. – Cabinda, Zaire, Gabon, Angola
  20. Raphia vinifera P. Beauv. – Nyugat-Afrikában, Zaire-tól Beninig

Felhasználása[szerkesztés]

Rafia rost[szerkesztés]

Rafia kötöző szálak

A rafia rostot széles körben használják szerte a világon. Különböző dolgokat állítanak elő belőle, mint például zsineg, kötél, kosár, edényalátét, sapka, cipő és textil .

A szálat a levelek hátsó oldalán levő erezetből állítják elő. Az erezet egy hosszú, vékony szálat képez, amit lehet festeni és szőni textilanyaggá különböző termékek előállítására kezdve kalapoktól cipőkig és dekoratív szőnyegekig.

A natúr rafia szálakat exportálják és sok országban kerti kötözőanyagként használják. Különösen akkor, ha valaki szeretne a növények kötözésére "természetes" madzagot használni.

A rostoknak számos felhasználási területe van, különösen textil- és az építőiparban. Helyi környezetben a rafiapámát kötelek, pálcák és alátámasztó gerendák előállítására használják, míg a rostos ágakat és leveleket tetőburkolatok készítésére.

Rafia bor[szerkesztés]

A növény nedve cukrot tartalmaz. Hagyományosan vágás ejtenek a pálma tetején és a szivárgó tejfehér folyadékot egy felfüggesztett nagy tökben összegyűjtik. Ellentétben az olajpálmával, ez a folyamat megöli a rafiapálmát. Úgy a rafia mint az olajpálma felfogott nedve néhány nap alatt erjedésnek indul. A frissen gyűjtött nedv édes és kissé szénsavasnak tűnik. Idővel egyre több cukor erjed meg és az alkoholtartalma növekszik. Ezt a nedvet hívják rafia bornak. A rafia bor valamivel édesebb mint a pálmabor. Mindkét fajta borból desztillálással erősebb italt lehet előállítani, mint például a főleg Nigériában népszerű Ogogoro likőr. Bizonyos kultúrákban, ahol a rafia vagy az olajpálma lokálisan rendelkezésre áll, a vendégeket ezekből pálmákból nyert szeszes italokkal kínálják.

A rafiapálma nagyon fontos több társadalomban is, mint például a Bohol tartományban a Fülöp-szigeteken, Kubában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Nso-népnél Kamerunban, az Igbóknál, az Ibibio és Annang népeknél Nigéria délkeleti részén, az Urhobo és Ijaw népeknél a Niger-deltában, jorubáknál Nigéria délnyugati részén és több más nyugat-afrikai etnikumnál.

Képek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kew World Checklist of Selected Plant Families
  2. Tucker, A.: Raphia taedigera. Dried Botanical ID. Delaware State University, Identification Technology Program, CPHST, PPQ, APHIS, USDA, 2010
  3. Hallé, F. 1977. The longest leaf in palms? Principes 21:18.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Raffia palm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.