Rafale
| Rafale | |
.jpg) | |
| Rafale B | |
| Funkció | Harcászati vadászbombázó repülőgép |
| Gyártó | Dassault Breguet |
| Gyártási darabszám | 175 |
| Ár |
Rafale C: 51,8 millió € Rafale M: 56,6 millió € |
| Rendszeresítők |
 Francia Légierő |
| Személyzet | 1 vagy 2 fő |
| Első felszállás | 1986. július 7. |
| Szolgálatba állítás | 2000. december 4. |
| Méretek | |
| Hossz | 15,27 m |
| Fesztáv | 10,80 m |
| Magasság | 5,34 m |
| Szárnyfelület | 45,7 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 9060 kg |
| Max. felszállótömeg | 24 500 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db SNECMA M88–2 utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 1,8 Mach felett nagy magasságon |
| Hatósugár | 1800 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 18 000 m |
| Emelkedőképesség | 333 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 326 kg/m² |
| Tolóerő-tömeg arány | 0,83 |
| Avionika | |
| Rádiólokátor | Thales RBE2 |
| Katapultülés | Martin-Baker Mark 16F |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 1 db 30 mm-es GIAT 30/719B gépágyú 125 db lőszerrel |
| Fegyverfelfüggesztő pontok |
Rafale C: 14 Rafale M:13 |
| Bombák | GBU–12 Paveway II |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
| A Rafale háromnézeti rajza | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rafale témájú médiaállományokat. | |
A Rafale negyedik generációs, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet Franciaországban gyártanak. A Francia Haditengerészetnél az F–8 Crusader elfogóvadászokat és a Super Étendard vadászbombázókat, a Francia Légierőnél pedig a Mirage 2000-eseket, a Jaguarokat és a Mirage F1-eseket fogja leváltani. A haditengerészet első Rafale-százada, a 12F 2004. június 25-én, mig a légierő első százada 2006 júniusában lett hadrafogható.[1]
A repülőgéptípussal intenzív marketingtevékenységet folytatott a gyártó, de a 2010-es évek közepéig külföldi megrendelés nem érkezett rá.[2] A 2010-es évek végétől kezdődően azonban jelentős nemzetközi sikereket értek el, elsősorban a korosodó Mirage 2000 típust üzemeltetők körében, másrészt a versenytársakkal szembeni rugalmasabb fegyverrendszerének köszönhetően.
Története[szerkesztés]
Franciaország mindig saját iparára támaszkodva igyekezett kielégíteni hadseregének igényeit, de a magas költségek miatt a Rafale az utolsó önállóan kifejlesztett francia harci repülőgép. A Rafale (Széllökés) tervezése a hetvenes évek végéig nyúlik vissza. A Dassault-Brequet Aviation mérnökei a tervezésnél igyekeztek a legújabb eredményeket alkalmazni. Az új szerkezeti anyagok, fedélzeti berendezések és rendszerek kipróbálására két, úgynevezett technikai demonstrátort építettek ACX jelzéssel, melyek nagyon hasonlítottak a későbbi prototípusra. A prototípus először 1986. július 4-én emelkedett a magasba. A fejlesztésnél prioritást élvezett az észlelhetőség csökkentése, a kiváló manőverezőképesség, a nagy hatósugár és a hajóról történő üzemeltethetőség.
A Rafale-t egyelőre csak a francia légierő rendelte meg. A megrendelés 95 kétüléses B, 139 együléses C és 60 együléses M haditengerészeti változatra szól.
Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok[szerkesztés]
A Rafale törzs struktúrájának 50%-a kompozit műanyag. Az oldalsó borítópanelek alumínium- lítiumötvözetből készültek. A kormányfelületek, a függőleges vezérsík, a szárnyak és az áramvonalazó idomok borítása szénszálas kevlár. Titánból készült a kacsa vezérsík, a szárnyak bordái, főtartói, bekötési pontjai és a réselt orrsegédszárny.
A radarhullám-visszaverő keresztmetszetet osztott oldalsó szívócsatornák alkalmazásával csökkentették. A gép kialakítása aerodinamikai szempontból statikusan instabil. A Rafale duplakerekes orrfutóval rendelkezik, ami ±70 fokos szögben kitéríthető. Az M változat megerősített futóművet kapott, mely berugóztatható.
A Rafale B és C változata fékernyővel is rendelkezik.
A haditengerészeti M változat szárnyait sem lehet felhajtani, így a hajón történő elhelyezés megnehezül. Ez a változat hidraulikus működtetésű fékhoroggal rendelkezik.
Az üzemanyagrendszer integrált tartályokból áll. Lehetőség van légi utántöltésre is a pilótafülke elé felszerelt fix vevőcsonk segítségével. A hatótávolság öt póttartály hordozásával tovább növelhető. Az üzemanyagrendszer robbanás elleni védelmét a fedélzeti semlegesgáz generáló rendszer (OBIGGS) biztosítja.
Avionika[szerkesztés]
A Rafale radarja a Thomson CSF által kifejlesztett RBE-2. Az egyidőben követhető célok száma meghaladja a húszat és közülük négy támadható egyszerre. A célok felderítését és azonosítását segíti még az OSF televíziós, infravörös és lézeres berendezés is. A TERPROM rendszer a digitalizált topográfiai adatbázis és a GPS segítségével lehetővé teszi a kisugárzás nélküli terepkövető mélyrepülést. A gép védelmi rendszere a Spectra kombinált radar és lézeres besugárzásjelző, rakétaindításra figyelmeztető, aktív és passzív zavarórendszer.
A Rafale kormányvezérlő-rendszere négycsatornás fly-by-wire. Lehetőség van a gépet hangvezérlő rendszeren keresztül is irányítani. A B változat hátsó kabinjában ülő operátor csak a külső függesztményként hordozott célmegjelölő konténerek vezérlőrendszerét tudja működtetni, a gép vezérlőrendszerét nem.
Hajtómű[szerkesztés]
A Rafale hajtóműve a SNECMA M88−2. A hajtómű modulrendszerű és teljes körű digitális elektronikus vezérléssel (FADEC) rendelkezik.
Fegyverzet[szerkesztés]
A Rafale beépített fegyverzete az egycsövű GIAT 791B típusú 30 mm-es gépágyú, melyet a bal szárnytő alá, a szívócsatorna oldalába szereltek. Lőszerjavadalmazása 150 db lőszer.
A B és C változat 14, az M 13 fegyverfelfüggesztő csomóponttal rendelkezik. A legfontosabb fegyver a Mica EM aktív lokátoros önirányítású légiharc-rakéta, amelyből egyidejűleg tízet hordozhat. A törővégi indítósínekre a kis hatótávolságú, infravörös önirányítású Mica IR vagy Magic rakétákat függesztik.
A földi célpontok ellen bevethető fegyverek között megtalálható az AS.30L lézervezérlésű rakéta, az Apache robotrepülőgép, Exocet hajók elleni rakéta, ASMP nukleáris töltetű szuperszonikus robotrepülőgép, a BLU–107 Durandal betonromboló bomba, a Belouga kazettás bomba és hagyományos bombák is.
Megrendelő és üzemeltető országok[szerkesztés]
A 2000-es években számottevő megrendelések érkezett a típusra. 2009-ben már a Tranche 4 változatra adott le 60 darabos megrendelést a francia védelmi beszerzési hivatal (DGA), melyek leszállítása még 2022-ben is zajlott. A típus első külföldi üzemeltetője az egyiptomi légierő lett, először (2015) 24, majd később (2021) 30 darabbal. A 2021-es évben összesen 86 darab megrendelés érkezett hazai és nemzetközi szinten, míg 2022-ben 164 darab.[3]
Francia Légierő[szerkesztés]
Francia Haditengerészeti Légierő[szerkesztés]
- Landivisiau tengerészeti légi támaszpont
- Flottille 12F (2001–től)
- Flottille 11F (2011–től)
Horvát Légierő[szerkesztés]
2021 májusában döntöttek 12 darab Dassault Rafale F3–R típusú vadászgép beszerzéséről, melyeket a francia légierő állományából vesznek át már használt állapotukban (10 darab C-t és 2 darab B-t). Leszállításuk 2024–2025 között zajlik.
Egyesült Arab Emírségek Légiereje[szerkesztés]
2021 decemberében döntöttek 80 darab Dassault Rafale F4 típusú vadászgép beszerzéséről, melyek akkor még fejlesztés alatt álltak.
Egyiptomi Légierő[szerkesztés]
2015-ben 24 továbbá 2021-ben 30 darab további Rafale vadászgép vásárlása került aláírásra. Ezzel az Egyiptomi légierő már 54 darab Dassault Rafale tulajdonosa.
Görög Légierő[szerkesztés]
2020 decemberében döntöttek 18 darab Rafale vadászgép beszerzéséről, majd 2021-ben újabb 6 darabra adtak le rendelést.
Indiai Légierő[szerkesztés]
Az indiai légierő 2016-ban kötött szerződés 28 egy- és 8 kétüléses verzió megvásárlására
Indonéz Légierő[szerkesztés]
Katari Légierő[szerkesztés]
A fejlesztő Dassault Aviation bejelentése szerint Katar képviselője 24 darab repülőgépről szóló vásárlási szerződést írt alá Dohában 2015. május 4-én hétfőn, François Hollande államfő jelenlétében.[4]
Kolumbiai Légierő[szerkesztés]
A kolumbiai kormány 16 darab Rafale-ra jelentett be szándéknyilatkozatot a francia kormánynál 2022 december közepén, a korosodó izraeli IAI Kfir-ek leváltására. A szerződést 2023 év elején kötik meg, a gépek leszállítását a 2023-as év végétől ütemezte be a gyártó. A típus az amerikai F–16V-t, az európai konkurens Eurofighter-t és a svéd Gripen E/F-et utasította maga mögé. Utóbbi két típussal szemben egyrészt a leszállítási és rendelkezésre-állítási határidő döntött: amíg a Typhoon beszerzési költségei a legmagasabbaknak ígérkeztek (használt Tranche 1 és 2-t ajánlottak, a kolumbiai kormány a 3-as változatot kérte, a Gripené pedig a legalacsonyabbnak, mindkét konszern több évvel későbbi szállítást irányzott elő. Az amerikai Falcon-változat megfelelőnek mutatkozott, azonban a Kfirek által alkalmazott izraeli fegyverek – Derby, Phyton 5 és Spice – rendszeresítésére nem mutatott hajlandóságot a gyártó. A Dassault azonban a Meteror légiharc-rakéták átadása mellett az izraeli fegyverek integrálását is elvégzi a kolumbiai változaton.[5]
Vásárlójelöltek[szerkesztés]
- Brazília
- A beszerzési tendert a Saab Gripen típusa nyerte meg.
- India
- Összesen 126 darab repülőgépet terveznek vásárolni, de a 2012 óta többször módosított szerződéstervezet nem került véglegesítésre az MMRCA beszerzés keretében.
- Líbia
Harci alkalmazása[szerkesztés]
Líbiai polgárháború[szerkesztés]
Nyugat- és Közép-afrikai konfliktusok[szerkesztés]
Szíriai válság[szerkesztés]
A Francia Légierő 2014 szeptembere óta hét darab Rafale-t üzemeltet Irakban egy 22 tagú katonai koalíció részeként az Iszlám Állam ellen. 2015 szeptemberéig összesen négyezer légi csapást hajtottak végre.[6]
További információk[szerkesztés]
- Rafale – A FAS.org típusismertetője
- The Dassault Rafale – Az Air Vectors típusismertetője
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szolgálatba állt az első Rafale-század – Horváth Zoltán – JETfly Online
- ↑ Francia Rafale vadászgépeket akar Kadhafi, Líbia vezetője – JETfly Internetes Magazin
- ↑ Rafale deliveries (angol nyelven). scramble.nl, 2023. január 10. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
- ↑ Ian Maxwell: Dassault enjoys further export success with Rafale (angol nyelven). AirForces Monthly, 2015. május 1. (Hozzáférés: 2015. június 14.)
- ↑ Colombia will order the Dassault Rafale (angol nyelven). scramble.nl, 2022. december 21. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
- ↑ MTI: Franciaország légi csapásokat fontolgat Szíriában (magyar nyelven). Origo, 2015. szeptember 5. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
|
.svg){kind=small}
