Rados Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rados Gusztáv
Életrajzi adatok
Született1862. február 22.
Pest
Elhunyt1942. november 1. (80 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Születési neveRaussnitz Gusztáv
Ismeretes mintmatematikus
GyermekekRados Jenő
Iskolái
Pályafutása
Akadémiai tagságMTA levelező tagja (1894), rendes tag (1907), tiszteleti tag (1937)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rados Gusztáv témájú médiaállományokat.

Rados Gusztáv, születési és 1884-ig használt nevén Raussnitz Gusztáv[1] (Pest, 1862. február 22.Budapest, 1942. november 1.)[2][3] magyar matematikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1894, rendes: 1907, tiszteleti: 1937). Rados Ignác öccse.

Sírja a Farkasréti temetőben (7/7-1-9/10) Szobrász: Bory Jenő

Életútja[szerkesztés]

Raussnitz Károly (1828–1890) kereskedő és Sonnenscheln Rozália (1835–1908) fiaként született.[4] Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait a Budapesti Műegyetemen és Budapesti Tudományegyetemen, részben pedig a Lipcsei Egyetemen végezte. 1885-ben a József-műegyetemen a matematika repetitorává és magántanárrá, 1891-ben ugyanott rendkívüli tanárrá és 1893-ben rendes tanárrá nevezték ki. 1894. május 4-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. 1896-tól 1933-as nyugdíjba vonulásáig igazgatta a József-műegyetem könyvtárát. 1900-ban a mérnöki és építészeti szakosztály dékánja volt. A Matematikai és Fizikai Társulat egyik alapítója, 1893-tól titkára, 1913-tól másodelnöke, 1931-tól elnöke volt. Tagja volt az országos tanárvizsgáló bizottságnak is.

1936-ban egy determinánstétel általánosításával kapcsolatos művével (Matem. és Term. tud. Ért. 46. 1929.) elnyerte az MTA nagyjutalmát. Algebrai kutatásai kiterjedtek a magasabb fokú kongruenciák gyökeire és egyéb elméleti kérdéseire, a determinánsokra, mátrixokra, kvadratikus alakokra, a körosztásra, a négyzetes maradékokra, valamint algebrai és elliptikus függvényekre.

Szerkesztette a Mathematikai és Physikai Lapok I-III. köteteinek matematikai részét 1892-1894-ben Budapesten Kövesligethy Radóval együtt és a Mathematikai és Természettudományi Értesítő-t 1895-től.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A felsőbbfokú kongruencziák elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. I., 1883)
  • Egy, a geometriában jellépő számelméleti probléma (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885)
  • Az algebrai függvények elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885)
  • A determinánsok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886)
  • A szétbontható alakok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886)
  • Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról (MTA Emlékbeszédek, Budapest, 1898)

Családja[szerkesztés]

Felesége Hauff Ida Zsófia (1863–1941) volt, Hauff Tádé és Kosteczka Mária (1839–1937) lánya.

  • Rados Jenő Gyula (1895–1992) építészmérnök. Felesége Schindler Margit (1906–1965).
  • Rados Ottó (1896–1975) vegyészmérnök. Első felesége Beke Regina Rózsa (1899–?), második Rátz Margit (1905–1984) könyvtáros.
  • Rados Mária Lujza (1899–1976). Férje Schaffer Károly (1897–1972) gépészmérnök.
  • Rados Manci (1899–1922)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62944/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 9. oldal 2. sor
  2. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 2311/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  3. Gyászjelentése (1942). (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  4. Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izraelita hitközség házassági akv. 48/1858. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 4.)

Források[szerkesztés]