Radoje Domanović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radoje Domanović
Radoje Domanovic.PNG
Élete
Született 1873. február 4.
Ovsište, Szerbia
Elhunyt 1908. augusztus 4. (35 évesen)
Belgrád, Szerb Királyság
Sírhely Belgrád–Újtemető
Nemzetiség szerb
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) szatíra, novella
Fontosabb művei A vezér
A bélyeg
Kínlódia
A Wikimédia Commons tartalmaz Radoje Domanović témájú médiaállományokat.

Radoje Domanović (Ovsište, 1873. február 16.Belgrád 1908. augusztus 17.) – szerb szatíraíró, újságíró és pedagógus.

Művei[szerkesztés]

Szatirikus elbeszéléseiben allegorikus formában állítja pellengérre a politikai rendszer visszásságait, a hatalom visszaéléseit és az emberi gyarlóságot: Razmišljanja jednog običnog srpskog vola („Imigyen gondolkodott egy közönséges szerb ökör”); Danga („A bélyeg”) – egy derék polgár álma valami távoli országról, ahol a lakosok büszkék rá, hogy a bírák és a pandúrok az ő hátukon lovagolnak; a polgárok homlokára bélyeget sütnek, hogy könnyen megkülönböztethetőek legyenek a betolakodó és ártalmas idegenektől; Vođa („A vezér”) – a hipnotizált tömeg követi a kultikus vezért, akiről a végén kiderül, hogy vak.

  • A bélyeg, 1899
  • A mocsár, 1902
  • A vezér, 1901
  • Ahol megszűntek a szenvedélyek, 1898
  • Az érsek kandúrja, 1904
  • Imigyen gondolkodott egy közönséges szerb ökör, 1902
  • Kínlódia, 1902
  • Nem értem, 1898
  • Rendőr ész, 1905

Jegyzetek[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • Radoje Domanović, Kínlódia, ford., utószó Bogdánfi Sándor; Fórum, Újvidék, 1961

További információk[szerkesztés]

Radoje Domanović művei (magyarul) (szerbül)