Ugrás a tartalomhoz

Radohova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radohova
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községKotor-Varoš
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség263 fő (2013)[1]
Népsűrűség13,9 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület18,86 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 28′ 06″, k. h. 17° 31′ 55″44.468300°N 17.531900°EKoordináták: é. sz. 44° 28′ 06″, k. h. 17° 31′ 55″44.468300°N 17.531900°E
Térkép

Radohova (szerbül: Радохова), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 62 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 21, közúton 30 km-re délkeletre, a Vrbanja bal partján, az Ulička és a Demička-patakok torkolatai között, és tőle nyugatra, a Zaštijenja lejtőin, 460-1226 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Rohodova valójában domboldali falvak sorozata, amelyek mintegy 10 kilométeres szakaszon, az Ulička-pataktól a Demićka (a Vrbanja bal oldali mellékfolyója) forrásáig és a Djevojačka szurdokig terjednek. A legnagyobb beosztott falvai Dunići, Demići, Letići, Gigovići és Lapići. Minden falva megközelíthető a helyi utakon keresztül az R-440-es Šiprage − Kotor-Varoš − Banja Luka regionális útról.[3][4][5][6]

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[7]
Népesség
2013[7]
Szerb 49 52
Bosnyák 644 210
Horvát 0 1
Jugoszláv 4 0
Egyéb 3 0
Összesen 700 263

Története

[szerkesztés]

Radohova legnagyobb falvai nagyon régi települések, melyek nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Ezért feltételezhető, hogy történetük a Vrbanja völgyében zajló eseményekhez kötődik, melyek az őslakos illírek régi településeitől, a régi bosnyák településeken át napjainkig is fennállnak. Dunić feletti középkori nekropolisz maradványai stećak sírköveivel is ezt támasztják alá.

A muszlim lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a jajcai járáshoz tartozó településnek 21 háztartása és 146 muszlim lakosa volt.[8] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Radohovo községben, melyhez Demići, Dunići és Gigovići falvak tartoztak, 55 háztartást és 381 muszlim lakost találtak, ebből Radohovo falu 20 háztartással és 146 lakossal rendelkezett.[9] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a községnbek 316 lakosa volt, ebből 270 muszlim, 42 ortodox és 1 római katolikus volt.[10] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Radohova a felkelők által ellenőrzött terület volt, ahol a Nemzeti Felszabadító Háború számos veteránja harcolt. A Dunića-sziklák és a Demića alatt, a Demićka-szorosban egy Partizán Hadosztálykórház volt, amelyet (a hatodik ellenséges offenzíva során) többször is bombáztak.[11] A kórház 1944. május 15-ig működött, amikor a bombázás súlyosan megrongálta, és a sebesülteket el kellett szállítani. Az egészségügyi személyzetet kükönösen az 1944. szeptemberi Prnjavor, Kotor-Varoš, Doboj és Teslić, majd a Banja Luka elfoglalásáért vívott nagy csaták állították kihívás elé.[12]}}

1992-ben a Vrbanja völgyében található összes bosnyák és horvát települést Kruševo Brdótól Banja Lukáig elpusztították, a helyi lakosságot pedig megölték vagy száműzték.[13][14][15][16] [17] [18][19] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  3. http://www.kartabih.com/.
  4. Vojnogeografski institut, Izd. (1963): Šiprage (List karte 25.000, Izohipse na 10 m). Vojnogeografski institut, Beograd.
  5. Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.
  6. Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, ISBN 9958-766-00-0.
  7. a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
  8. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
  9. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o.
  10. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
  11. Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
  12. Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.
  13. Gutman R. (1993): A witness to genocide: The 1993 Pulitzer Prize-Winning Dispatches on the "Ethnic Cleansing" of Bosnia. Macmillan Publishing Company, Inc., New York, ISBN 9780020329954.
  14. Beč J. (1997): Pucanje duše. Samizdat B92, Beograd, ISBN 86-7208-010-6.
  15. http://www.euforbih.org/
  16. Arhivirana kopija. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
  17. Arhivirana kopija. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  18. http://www.military.ie/overseas/current-missions/eufor-sfor/
  19. http://www.reuters.com/article/us-warcrimes-mladic-trial-idUSBRE8680YG20120709.

További információk

[szerkesztés]