Radohova
| Radohova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 263 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 13,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,86 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 28′ 06″, k. h. 17° 31′ 55″44.468300°N 17.531900°EKoordináták: é. sz. 44° 28′ 06″, k. h. 17° 31′ 55″44.468300°N 17.531900°E | |
 | |
Radohova (szerbül: Радохова), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 62 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 21, közúton 30 km-re délkeletre, a Vrbanja bal partján, az Ulička és a Demička-patakok torkolatai között, és tőle nyugatra, a Zaštijenja lejtőin, 460-1226 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Rohodova valójában domboldali falvak sorozata, amelyek mintegy 10 kilométeres szakaszon, az Ulička-pataktól a Demićka (a Vrbanja bal oldali mellékfolyója) forrásáig és a Djevojačka szurdokig terjednek. A legnagyobb beosztott falvai Dunići, Demići, Letići, Gigovići és Lapići. Minden falva megközelíthető a helyi utakon keresztül az R-440-es Šiprage − Kotor-Varoš − Banja Luka regionális útról.[3][4][5][6]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[7] |
Népesség 2013[7] |
|---|---|---|
| Szerb | 49 | 52 |
| Bosnyák | 644 | 210 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 700 | 263 |
Története
[szerkesztés]Radohova legnagyobb falvai nagyon régi települések, melyek nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Ezért feltételezhető, hogy történetük a Vrbanja völgyében zajló eseményekhez kötődik, melyek az őslakos illírek régi településeitől, a régi bosnyák településeken át napjainkig is fennállnak. Dunić feletti középkori nekropolisz maradványai stećak sírköveivel is ezt támasztják alá.
A muszlim lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a jajcai járáshoz tartozó településnek 21 háztartása és 146 muszlim lakosa volt.[8] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Radohovo községben, melyhez Demići, Dunići és Gigovići falvak tartoztak, 55 háztartást és 381 muszlim lakost találtak, ebből Radohovo falu 20 háztartással és 146 lakossal rendelkezett.[9] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a községnbek 316 lakosa volt, ebből 270 muszlim, 42 ortodox és 1 római katolikus volt.[10] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Radohova a felkelők által ellenőrzött terület volt, ahol a Nemzeti Felszabadító Háború számos veteránja harcolt. A Dunića-sziklák és a Demića alatt, a Demićka-szorosban egy Partizán Hadosztálykórház volt, amelyet (a hatodik ellenséges offenzíva során) többször is bombáztak.[11] A kórház 1944. május 15-ig működött, amikor a bombázás súlyosan megrongálta, és a sebesülteket el kellett szállítani. Az egészségügyi személyzetet kükönösen az 1944. szeptemberi Prnjavor, Kotor-Varoš, Doboj és Teslić, majd a Banja Luka elfoglalásáért vívott nagy csaták állították kihívás elé.[12]}}
1992-ben a Vrbanja völgyében található összes bosnyák és horvát települést Kruševo Brdótól Banja Lukáig elpusztították, a helyi lakosságot pedig megölték vagy száműzték.[13][14][15][16] [17] [18][19] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.kartabih.com/.
- ↑ Vojnogeografski institut, Izd. (1963): Šiprage (List karte 25.000, Izohipse na 10 m). Vojnogeografski institut, Beograd.
- ↑ Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.
- ↑ Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, ISBN 9958-766-00-0.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
- ↑ Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
- ↑ Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.
- ↑ Gutman R. (1993): A witness to genocide: The 1993 Pulitzer Prize-Winning Dispatches on the "Ethnic Cleansing" of Bosnia. Macmillan Publishing Company, Inc., New York, ISBN 9780020329954.
- ↑ Beč J. (1997): Pucanje duše. Samizdat B92, Beograd, ISBN 86-7208-010-6.
- ↑ http://www.euforbih.org/
- ↑ Arhivirana kopija. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ Arhivirana kopija. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
- ↑ http://www.military.ie/overseas/current-missions/eufor-sfor/
- ↑ http://www.reuters.com/article/us-warcrimes-mladic-trial-idUSBRE8680YG20120709.
További információk
[szerkesztés]
