Radnai Farkas
Radnai Farkas | |||||||
Született |
Ritthammer Farkas 1848. március 25.[1] Kisjenő | ||||||
Elhunyt |
1935. október 14. (87 évesen)[1] Sümeg | ||||||
Foglalkozása |
| ||||||
Tisztsége |
| ||||||
besztercebányai püspök | |||||||
Vallása | római katolikus egyház | ||||||
Pappá szentelés | 1871. augusztus 16. | ||||||
Püspökké szentelés | 1902. január 25. | ||||||
Szentelők |
| ||||||
Hivatal | nagyváradi segédpüspök | ||||||
Hivatali idő | 1901–1904 | ||||||
Hivatal | besztercebányai püspök | ||||||
Hivatali idő | 1904–1920 | ||||||
Elődje | Rimely Károly | ||||||
Utódja | Marián Blaha | ||||||
Szentelt püspökök | |||||||
| |||||||
Társszentelt püspökök | |||||||
| |||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Farkas témájú médiaállományokat. | |||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Radnai Farkas, születési és 1872-ig használt nevén Rillhammer Farkas (Kisjenő, 1848. március 25. – Sümeg, 1935. október 14.) római katolikus pap, besztercebányai püspök, címzetes érsek,[2] teológiai doktor, egyházi író.
Pályafutása[szerkesztés]
A kivándorlott, de kiválóan hazafias arad megyei Rillhammer német bérlőcsaládból származott. Korán árvaságra jutott és a nagyváradi József-árvaintézetbe került, ahol középiskoláit végezte. Szaniszló Ferenc püspök küldte a Központi Papnevelő Intézetbe,[2] ahol csakhamar kitűnt jeles tehetségével és elnöke lett a magyar egyházi irodalmi iskolának. Kiváló szónoki tehetségért és magyaros irályáért több pályadíjat és jutalmat nyert. 1871. augusztus 16-án szentelték pappá.[2]
Ezután vidékre tették ki káplánnak. Lipovniczky István, akkor nagyváradi püspök már 1872-ben udvarához vette szentszéki aljegyzőnek. Ezen évben változtatta családi nevét Radnaira. 1874-ben szentszéki jegyző és püspöki szertartó, 1875-ben püspöki titkár, 1883-ban szentszéki ülnök, 1889-ben nagyváradi kanonok, majd egyházmegyei irodaigazgató, nemsokára szemináriumi rektor, 1892-ben ságai címzetes prépost, 1901-ben pápai prelátus lett.[2]
Püspöki pályafutása[szerkesztés]
1901. december 16-án europus-i címzetes püspökké és Schlauch Lőrinc mellé nagyváradi segédpüspökké nevezték ki.[2] 1902. január 25-én szentelte püspökké Schlauch Lőrinc, Hornig Károly veszprémi püspök és Belopotoczky Kálmán tábori püspök segédletével. Radnai is részt vett a katolikus autonómia kongresszusokon, mint a Schlauch-féle irány híve.
A király 1904. április 6-án besztercebányai püspökké nevezte ki; szeptember 29-én iktatták be.[2] Radnai a közéletben is szerepelt, például a megyegyűléseken is; mindenkor óvatosan kerülte a felekezeti szempontok előtérbe állítását, és ezért a vegyes vármegyében a reformátusok és zsidók előtt is népszerű volt.
1919-ben – azzal az alaptalan váddal, hogy nem tud szlovákul – kiutasították Csehszlovákiából[2] Batthyány Vilmos nyitrai püspökkel egyetemben, majd mindkettejük érseki címet nyert (Radnait XV. Benedek pápa auxumi címzetes érsekké nevezte ki[2]). Haláláig Sümegen, a veszprémi püspöki nyaralóban töltötte napjait.[2]
Munkái[szerkesztés]
Költeményeket írt a Munkálatokba (1881), a Redwitz Oszkár Amaranth eposzát ford.; cikke a Századokban (1873. Zayk Pál a Zichy-család őse volt-e? A szerző keresztneve hibásan Ferencznek írva.)
- Krisztus hét szava a keresztfán Nagyböjti beszédkör. Nagyvárad, 1873
- A kereszténység és királyság szövetsége Magyarországon. Egyházi beszéd. Nagyvárad, 1900[2]
XI. körleveléből kivonatot közölt a Magyar Állam (18905. 216. sz.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12584.htm, Radnai Farkas, 1872-ig Rillhammer, 2017. október 9.
- ↑ a b c d e f g h i j Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
További információk[szerkesztés]
- Archbishop Wolfgang Radnai, Catholic-Hierarchy (angol)
Előde: Rimely Károly |
|
Utóda: Marián Blaha |