Radevormwald

	Radevormwald
; Radevormwald címere	; Radevormwald zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Oberbergischer Kreis
Polgármester	Johannes Mans
Irányítószám	42477
Körzethívószám	02195 (Radevormwald) ; 02191 (Wupper-völgybeni falvak)
Rendszám	GM
Testvérvárosok	Lista Châteaubriant; Nowy Targ;
	Népesség
Teljes népesség	22 222 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	412,59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	421; 356; m
Terület	53.77 km2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′Koordináták: é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′
	Radevormwald Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Radevormwald weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Radevormwald témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Radevormwald település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 22 222 fő (2022. december 31.).^[1] Radevormwald Wuppertal, Hückeswagen és Breckerfeld községekkel határos.

Földrajza[szerkesztés]

Radevormwald Kölntől 50 km-re fekszik Keleti irányban, egy 421 méteres tengerszint feletti magasságban. Düsseldorf közigazgatási régiójának legmagasabban fekvő városa volt. Most a kölni közigazgatási régióban tartozik.

Szomszédos települések[szerkesztés]

Az önkormányzat megoszlása[szerkesztés]

A - Altendorf - Altenhof - Am Grimmelsberg - Auf'm Hagen
B - Beck - Berg - Bergerhof - Birken - Böhlefeldshaus - Borbeck - Born - Braake - Brebach - Brunsheide - Brunshöh - Buschsiepen
D - Dahlerau - Dahlhausen - Diepenbruch - Dieplingsberg
E - Eich - Eistringhausen - Erlenbach - Espert
F - Feckinghausen - Feldmannshaus - Felsenbeck - Filde - Filderheide - Finkensiepen - Freudenberg - Fuhr - Funkenhausen
G - Geilensiepen - Grafweg - Griesensiepen - Grüne - Grünenbaum
H - Hahnenberg - Harbeck - Hardt - Heide - Heidt - Heidersteg - Herbeck - Herkingrade - Hinüber - Honsberg - Hönde - Hönderbruch - Höltersiepen - Hürxtal - Hulverscheidt - Husmecke
I - Im Busch - Im Hagen - Im Holte - Im Kamp - Im Walde - Im Wiesental - Im Wildental - Ispingrade
J - Jakobsholt
K - Kaffekanne - Karlshöh - Karthausen - Kattenbusch - Keilbeck - Kettlershaus - Klaukenburg - Knefelskamp - Kötterhaus - Kottmannshausen - Kräwinkel - Krebsöge - Krebsögersteg - Kronenberg
L - Laake - Lambeck - Lambeckermühle - Langenkamp - Landwehr - Leimbecker Mühle - Leimhol - Leye - Linde - Lichteneichen - Lorenzhaus
M - Milspe - Möllersbaum
N - Nadelsiepen - Neuenhammer - Neuenhaus - Neuenhof - Niederdahl - Niedernfeld - Niederwönkhausen
O - Oberbuschsiepen - Oberdahl - Oberdahlhauen - Obergraben - Obernfeld - Obernhof - Oberkarthausen - Oberschmittensiepen - Oedeschlenke - Önkfeld
P - Pastoratshof - Plumbeck - Rechelsiepen
R - Remlingrade - Rochollsberg - Rädereichen
S - Scheideweg - Scheidt - Schlechtenbeck - Schmittensiepen - Schnellental - Siepen - Sieplenbusch - Sondern - Stoote - Studberg
T - Tanne
U - Uelfe - Ümminghausen - Umbeck - Untergraben - Unterm Busch - Unterste Mühle
V - Vogelshaus - Vogelsmühle - Vor der Heide - Vor der Mark - Vorm Baum - Vorm Holte
W - Waar - Walkmüllersiepen - Wellershausen - Wellringrade - Weyer - Wiebach - Wilhelmstal - Winklenburg - Wintershaus - Wönkhausen
Z - Zum Hofe

A Wuppertal gát alá merült helyek[szerkesztés]

A Wupper falvak[szerkesztés]

A Wupper folyó a városon keresztül folyik. Dahlerau, Vogelsmühle és Dahlhausen falvak a Wupper völgyben helyezkednek el, ezeket nevezik ún. Wupper falvaknak. Az itt létrehozott textilipar a falvak lakosságának növekedésével járt, és munkahelyek jöttek létre. A középréteghez tartozó emberek itt telepedtek le, és a mai napig itt tevékenykednek, és saját házaikban üzleti tevékenységet folytatnak.

A település története[szerkesztés]

Klaus Pampus 1050-ben az Urkundliche Erstnennungen Oberbergischen Orte című könyvében ír a Radevormwald történelméről, a Werden-i császári apátságról, melyet annak idején Rotha-nak hívtak.^[2]

1309 és 1316 között Adolf VI von Berg gróf önkormányzati jogokat ruházott a városra, majd 1363-ban A "vor dem walde" (a fa előtti) településről 1363-ban Willhelm II Gróf írt a Berg grófok szolgálatáról, a határ megerősítéséről, mely Sauerland ellen védte Mark megyét.

XV. század[szerkesztés]

A város virágzásnak indult, A várost tornyok, kapuk falak védték. Gyapjú szövők és kovácsok telepedtek le a városban.

XVI. század[szerkesztés]

A XVI. században tűz pusztított. Az egyik 1525. július 17-én, majd 1571-ben pusztította el a várost. 1540-ben a város plébániája és papsága beleolvadt a református egyházba.

XVII. század[szerkesztés]

A települést 1620-ban a protestánsok meghódították Philip I, Landgrave of Hesse uralkodása alatt. A harmincéves háború (1618-48) során a spanyolok és az osztrákok alkalmi ellátóhelye és székhelye volt Ottavio Piccolomini parancsnoksága alatt. 1635 és 1636-ban a holland csapatok, 1638-ban pedig a vesztfáliai csapatok elfoglalták a várost. Ennek eredményeképpen a polgári lakosság gyilkossága, fosztogatása, erőszakolása történt.

Westphalia békéje 1648-ban Wilhelm von Pfalz-Neugurg (1652-1690) uralkoddása előtt történt. A katolikus herceg üldözte az anabaptistákat, így sokan elmenekültek. Az egyik ilyen menekült Adolf von der Leyen volt, aki 1656-ban (vagy 1650-ben) a selyemkiképzést hozta Krefeldbe.

XVIII. század[szerkesztés]

1742-ben éhinség volt a településen.

XIX. század[szerkesztés]

1802. augusztus 24-én ismét tűz pusztított a városban. 1833-ban először indult el a helyi buszjárat, és megnyílt az első postahivatal. A század végén megindult a vasúti közlekedés. 1886 március 1-én a megnyitott Remscheid-Lennep-Krebsöge-Dahlerau-Wuppertal-Oberbarmen vasútvonal megnyitását ünnepelte a város. Négy évvel később 1890 február 3-án a Krebsöge-Radevormwald közötti új vasútvonal nyílt meg. A város gázellátása 1884-ben indult meg.

XX. század[szerkesztés]

1910-ben a Halver vasútvonal megnyitásával befejeződött a Radevormwald környéki vasútvonalak teljes hosszának átadása. Július 1-én pedig a világ második legnagyobb ifjúsági szállója nyitotta meg kapuit a Rajna-vidéken.

A városban megjelentek a helyi vállalkozások, úgy mint zár, fa, kerékpár, papír ipar, építőelem gyárak, motor-, és textilipar, fonoda, ruhaipar.

1928. május 26-án délelőtt 8:15-kor a német Lufthansa F13-as repülőgépe csapódott be Hahnenbergben, megölve ezáltal 3 embert. 1934-ben gázvezetékeket fektettek, ezátal is mérsékelték a városi gáztermelést.