Ugrás a tartalomhoz

Radevormwald

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radevormwald
Radevormwald címere
Radevormwald címere		 Radevormwald zászlaja
Radevormwald zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
JárásOberbergischer Kreis
PolgármesterJohannes Mans
Irányítószám42477
Körzethívószám02195 (Radevormwald)
02191 (Wupper-völgybeni falvak)
RendszámGM
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség22 159 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség411,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 421
  • 356
m
Terület53.77 km2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′51.200000°N 7.350000°EKoordináták: é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′51.200000°N 7.350000°E
Radevormwald (Észak-Rajna–Vesztfália)
Radevormwald
Radevormwald
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Radevormwald weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radevormwald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radevormwald település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 22 159 fő (2023. december 31.).[1] Radevormwald Wuppertal, Hückeswagen és Breckerfeld községekkel határos.

Földrajza

[szerkesztés]

Radevormwald Kölntől 50 km-re fekszik Keleti irányban, egy 421 méteres tengerszint feletti magasságban. Düsseldorf közigazgatási régiójának legmagasabban fekvő városa volt. Most a kölni közigazgatási régióban tartozik.

Szomszédos települések

[szerkesztés]

Az önkormányzat megoszlása

[szerkesztés]
  • A – Altendorf – Altenhof – Am Grimmelsberg – Auf'm Hagen
  • B – Beck – Berg – Bergerhof – Birken – Böhlefeldshaus – Borbeck – Born – Braake – Brebach – Brunsheide – Brunshöh – Buschsiepen
  • D – Dahlerau – Dahlhausen – Diepenbruch – Dieplingsberg
  • E – Eich – Eistringhausen – Erlenbach – Espert
  • F – Feckinghausen – Feldmannshaus – Felsenbeck – Filde – Filderheide – Finkensiepen – Freudenberg – Fuhr – Funkenhausen
  • G – Geilensiepen – Grafweg – Griesensiepen – Grüne – Grünenbaum
  • H – Hahnenberg – Harbeck – Hardt – Heide – Heidt – Heidersteg – Herbeck – Herkingrade – Hinüber – Honsberg – Hönde – Hönderbruch – Höltersiepen – Hürxtal – Hulverscheidt – Husmecke
  • I – Im Busch – Im Hagen – Im Holte – Im Kamp – Im Walde – Im Wiesental – Im Wildental – Ispingrade
  • J – Jakobsholt
  • K – Kaffekanne – Karlshöh – Karthausen – Kattenbusch – Keilbeck – Kettlershaus – Klaukenburg – Knefelskamp – Kötterhaus – Kottmannshausen – Kräwinkel – Krebsöge – Krebsögersteg – Kronenberg
  • L – Laake – Lambeck – Lambeckermühle – Langenkamp – Landwehr – Leimbecker Mühle – Leimhol – Leye – Linde – Lichteneichen – Lorenzhaus
  • M – Milspe – Möllersbaum
  • N – Nadelsiepen – Neuenhammer – Neuenhaus – Neuenhof – Niederdahl – Niedernfeld – Niederwönkhausen
  • O – Oberbuschsiepen – Oberdahl – Oberdahlhauen – Obergraben – Obernfeld – Obernhof – Oberkarthausen – Oberschmittensiepen – Oedeschlenke – Önkfeld
  • P – Pastoratshof – Plumbeck – Rechelsiepen
  • R – Remlingrade – Rochollsberg – Rädereichen
  • S – Scheideweg – Scheidt – Schlechtenbeck – Schmittensiepen – Schnellental – Siepen – Sieplenbusch – Sondern – Stoote – Studberg
  • T – Tanne
  • U – Uelfe – Ümminghausen – Umbeck – Untergraben – Unterm Busch – Unterste Mühle
  • V – Vogelshaus – Vogelsmühle – Vor der Heide – Vor der Mark – Vorm Baum – Vorm Holte
  • W – Waar – Walkmüllersiepen – Wellershausen – Wellringrade – Weyer – Wiebach – Wilhelmstal – Winklenburg – Wintershaus – Wönkhausen
  • Z – Zum Hofe

A Wuppertal gát alá merült helyek

[szerkesztés]

A Wupper falvak

[szerkesztés]

A Wupper folyó a városon keresztül folyik. Dahlerau, Vogelsmühle és Dahlhausen falvak a Wupper völgyben helyezkednek el, ezeket nevezik ún. Wupper falvaknak. Az itt létrehozott textilipar a falvak lakosságának növekedésével járt, és munkahelyek jöttek létre. A középréteghez tartozó emberek itt telepedtek le, és a mai napig itt tevékenykednek, és saját házaikban üzleti tevékenységet folytatnak.

A település története

[szerkesztés]

Klaus Pampus 1050-ben az Urkundliche Erstnennungen Oberbergischen Orte című könyvében ír a Radevormwald történelméről, a Werden-i császári apátságról, melyet annak idején Rotha-nak hívtak.[2]

1309 és 1316 között Adolf VI von Berg gróf önkormányzati jogokat ruházott a városra, majd 1363-ban A "vor dem walde" (a fa előtti) településről 1363-ban Willhelm II Gróf írt a Berg grófok szolgálatáról, a határ megerősítéséről, mely Sauerland ellen védte Mark megyét.

XV. század

[szerkesztés]

A város virágzásnak indult, A várost tornyok, kapuk falak védték. Gyapjú szövők és kovácsok telepedtek le a városban.

XVI. század

[szerkesztés]

A XVI. században tűz pusztított. Az egyik 1525. július 17-én, majd 1571-ben pusztította el a várost. 1540-ben a város plébániája és papsága beleolvadt a református egyházba.

XVII. század

[szerkesztés]

A települést 1620-ban a protestánsok meghódították Philip I, Landgrave of Hesse uralkodása alatt. A harmincéves háború (1618-48) során a spanyolok és az osztrákok alkalmi ellátóhelye és székhelye volt Ottavio Piccolomini parancsnoksága alatt. 1635 és 1636-ban a holland csapatok, 1638-ban pedig a vesztfáliai csapatok elfoglalták a várost. Ennek eredményeképpen a polgári lakosság gyilkossága, fosztogatása, erőszakolása történt.

Westphalia békéje 1648-ban Wilhelm von Pfalz-Neugurg (1652-1690) uralkoddása előtt történt. A katolikus herceg üldözte az anabaptistákat, így sokan elmenekültek. Az egyik ilyen menekült Adolf von der Leyen volt, aki 1656-ban (vagy 1650-ben) a selyemkiképzést hozta Krefeldbe.

XVIII. század

[szerkesztés]

1742-ben éhinség volt a településen.

XIX. század

[szerkesztés]

1802. augusztus 24-én ismét tűz pusztított a városban. 1833-ban először indult el a helyi buszjárat, és megnyílt az első postahivatal. A század végén megindult a vasúti közlekedés. 1886 március 1-én a megnyitott Remscheid-Lennep-Krebsöge-Dahlerau-Wuppertal-Oberbarmen vasútvonal megnyitását ünnepelte a város. Négy évvel később 1890 február 3-án a Krebsöge-Radevormwald közötti új vasútvonal nyílt meg. A város gázellátása 1884-ben indult meg.

XX. század

[szerkesztés]

1910-ben a Halver vasútvonal megnyitásával befejeződött a Radevormwald környéki vasútvonalak teljes hosszának átadása. Július 1-én pedig a világ második legnagyobb ifjúsági szállója nyitotta meg kapuit a Rajna-vidéken.

A városban megjelentek a helyi vállalkozások, úgy mint zár, fa, kerékpár, papír ipar, építőelem gyárak, motor-, és textilipar, fonoda, ruhaipar.

1928. május 26-án délelőtt 8:15-kor a német Lufthansa F13-as repülőgépe csapódott be Hahnenbergben, megölve ezáltal 3 embert. 1934-ben gázvezetékeket fektettek, ezáltal is mérsékelték a városi gáztermelést.

Radevormwald népsűrűsége

[szerkesztés]
Év Népesség Év Népesség
1792 4.320 1961 20.957
1807 3.429 1975 24.526
1826 5.383 1983 23.850
1865 8.879 1995 25.720
1900 10.446 2000 25.852
1939 13.861 2003 25.517
1946 17.159 2004 25.390


Kultúra

[szerkesztés]

Helyek, ahová érdemes menni

[szerkesztés]

A területen számos gát és víztározó található:

  • Wuppertal-gát
  • Bevertal-gát
  • Neyetal-gát (Wippelfürth)
  • Ennepe-gát (Breckerfeld)
  • Heilenbecker-gát
  • Schevelinger-gát

A területen található még Kräwinklerbrücke üdülőhely, amely a Wuppertal-gát körül járható gyalogutak kiindulópontja.

Templomok

[szerkesztés]
  • Protestáns református templom (állami egyház)
  • Protestáns evangélikus templom (állami egyház)
  • Szent Márton evangélikus templom (Független evangélikus-evangélikus templom)
  • Római katolikus templom
  • Remlingrade (protestáns templom)
  • Wallenberg (protestáns egyház)
  • Dahlerau (mind protestáns, mind katolikus egyház)

A város hírességei

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radevormwald&oldid=27477549”