Rőthátú virágszöcske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Rőthátú virágszöcske
Hím egyed
Hím egyed
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Tojócsöves egyenesszárnyúak (Ensifera)
Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)
Nem: Leptophyes
Faj: L. punctatissima
Tudományos név
Leptophyes punctatissima
(Bosc, 1792)
Szinonimák
  • Locusta punctatissima (Bosc, 1792)
  • Locusta autumnalis (Hagenbach, 1822)
  • Barbitistes glabricauda (Borck, 1848)
  • Acrida standishii (Dale, 1837)
  • Ephippigera virescens (Stephens, 1835)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rőthátú virágszöcske témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rőthátú virágszöcske témájú médiaállományokat és Rőthátú virágszöcske témájú kategóriát.

A rőthátú virágszöcske (Leptophyes punctatissima) a tojócsöves egyenesszárnyúak (Ensifera) rendjébe és a fürgeszöcskék (Tettigoniidae) családjába tartozó növényevő szöcskefaj. Egyéb magyar elnevezései a pettyes-, és pontozott virágszöcske.

Elterjedése[szerkesztés]

A faj elsősorban nyugat-európai elterjedésű, de Európa nagy részén előfordul. Elterjedése Európában a Brit-szigetektől nyugat felé Oroszország európai részéig, Dél-Skandináviától Dél-Olaszországig, Görögországig, Bulgáriáig ismeretes.

Magyarországon az ország nyugati területein fordul elő, Budapest és Pécs környékén gyakori, az ország egyéb területeiről előfordulása alig ismeretes, de az emberi tevékenység nyomán valószínűleg terjedőben van.

Nimfa egyed

Megjelenése[szerkesztés]

Mérete 10-17 mm, színezete zöld, elsősorban a hím egyedek potrohának háti oldalán vörösesbarna sáv fut végig. A csökevényes, 2–3 mm hosszú elülső szárny is ezt a színt viseli, a hátulsó szárnyak teljesen hiányoznak. A nőstények hosszú, 7–8 mm-es tojócsövet viselnek, mely sarlós alakú, oldalirányból lapított. A csápok hossza test hosszának kétszerese.

Tojásai igen laposak, oválisak.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg ritkás erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon fordul elő, ahol bokrokon, alacsonyabb fákon vagy az aljnövényzeten tartózkodik és kétszikű növényeken táplálkozik. Elsősorban növényevő életmódú, de valószínűleg kisebb mértékben apróbb rovarokat és tetemeket is fogyaszt. Táplálkozása nyomán kertekben kisebb károkat is okozhat. Kártételét málnáról,[1] rózsáról[2] és kajsziról is említik.[3] Rágása során a leveleket fodrosan lyuggatja, illetve a rózsa sziromleveleit rágja.

Tojásait fák kérge alá, kéregrepedésekbe helyezi, az imágók a tél folyamán elpusztulnak, a lerakott tojások telelnek át.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balázs Klára - Vajna László. A bogyósgyümölcsűek védelme. Bp.: Mezőgazdasági Kiadó (1971) 
  2. Blunck H. (1942): Leptophyes punctatissima Bosc. als Rosenschädling, Z. PflKrankh. 52, 192-204
  3. Zacher F. (1949): Orthopteroidea. Geradflügler. Phasmidea, Gespinstheuschrecken Dermaptera, Blattodea. In: Blunck, H. (ed.) Handbuch der Planzenkrankheiten. Bd. 4., 1.Teil, 1. Lief. Verl. P. Parey, Berlin

Források[szerkesztés]