Rømø
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Rømø | |
 | |
| Rømø űrfelvételen | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Dánia |
| Régió | Syddanmark |
| Székhely | Havneby |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 575 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Északi-tenger |
| Szigetcsoport | Északi-Fríz-szigetek |
| Terület | 128,86 km² |
| Hosszúság | 16,8 km |
| Szélesség | 5,7 km |
| Tengerszint feletti magasság | 3,0 m |
| Legmagasabb pont | Høstbjerg (19 m) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Rømø
Pozíció Dánia térképén
| |
 é. sz. 55° 08′, k. h. 8° 31′55.133333°N 8.516667°EKoordináták: é. sz. 55° 08′, k. h. 8° 31′55.133333°N 8.516667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rømø témájú médiaállományokat. | |
Rømø (németül: Röm) dán sziget a Watt-tengeren. Tønder község része.
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rømø jelenleg a dániai Watt-tenger legdélebbi szigete, mivel a kis lakatlan Jordsand sziget 1999-ben elsüllyedt. A dán szárazföldhöz egy, a töltésen átfutó úttal kapcsolódik. A sziget mintegy 3 km-re fekszik a szomszédos német Sylt szigettől, amelyre komp közlekedik. Ez ad otthont számos kis községnek, mint Kongsmark, Østerby, Lakolk és Sønderstrand.
A szigetnek a 2011. januári adatok szerint 1650 lakosa volt, területe 129 km². Rømø a turisták számára népszerű hely, például nudista strandjai miatt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rømø nevét 1190-ben említették először írásban. A sziget az odensei Santa Knud-kolostorhoz tartozott. 1864-ben a sziget déli része (Sønderlandet) a királyi enklávéé volt, és a Dán Királysághoz tartozott. A sziget északi része (Nørrelandet) Sleswig Duke-nek volt alárendelve.
A 16. században a tengerészet szerzett nagy jelentőséget a szigetnek; a közeli Ribe egy időre átvette a mélytengeri kikötő szerepét.
A sziget történetében a fordulópont a harmincéves háború volt, amelynek során a császári seregek elfoglalták Jütlandot és Rømøt. A 17. és a 18. században a bálnavadászat hozta az első nagyobb gazdagságot a kopár szigetnek.
Rømø 1864-től 1920-ig Németországhoz tartozott a porosz Schleswig-Holstein tartomány részeként.
Növényvilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
.JPG)
A szigetnek gazdag növényvilága van, amely mintegy 270 növényfajt foglal magába. A tenger felőli oldalon, a szárazföldi területeken, a pusztán és a Watt-oldalon vannak különböző növénytársulások.
Állatvilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
_Crab,_Krebs_dk_insel_romo.JPG)
A sziget sok állatnak is otthont ad. A mezei nyúl és a szarvas mellett számos madárfaj él itt: 2002-ben 95 madárfajt számoltak össze. A kétéltűek közül megtalálhatók például a sárga hasú varangyok és a szalamandrák is. 1998-ban 87 kagyló- és csigafaj létezett.
