Rózsás galamb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Rózsás galamb
Pink Pigeon RWD2.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nemzetség: Columbini
Nem: Streptopelia
Faj: S. mayeri
Tudományos név
Streptopelia mayeri
(Prévost, 1843)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsás galamb témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás galamb témájú médiaállományokat és Rózsás galamb témájú kategóriát.

A rózsás galamb (Streptopelia mayeri) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezése[szerkesztés]

Korábban a Nesoenas nembe sorolták egyetlen odatartozó fajként Nesoenas mayeri néven. Később átsorolták a valódi galambok közé, a Columba nembe, Columba mayeri néven.

Jelenlegi ismereteink szerint az óvilági gerlékkel áll legközelebbi rokonságban, így a Streptopelia nembe tartozik, ott azonban egy különálló alnembe, a Nesoenas alnembe tartozik. Legközelebbi rokon fajai a madagaszkári gerle (Streptopelia picturata) és az 1700 körül kihalt réunioni rózsás galamb (Streptopelia duboisi).

Előfordulása[szerkesztés]

Az Indiai-óceánnak egy szigetén, Mauritiuson honos. Csak a sziget déli és keleti részén található eredeti növényzetű esőerdőfoltokban található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 36-38 centiméter, 11 centiméter magas és 320-350 grammot nyom. Nyaka közepesen hosszú, feje testéhez képest elég kicsi. Tollazata fakó rózsaszín innen kapta a nevét. Szárnyai sötétszürkék vagy sötétbarnák. Farka rozsdavörös. Erős, enyhén hajlott végű csőrének töve piros, a hegye fehér.

Életmódja[szerkesztés]

Táplálás vadonban

A rózsás galamb nagyon visszahúzódó faj ezért nagyon keveset látni. Virágokat, leveleket, hajtásokat és rovarokat fogyaszt. Ezek a madarak érdekes táplálkozó viselkedést mutatnak a földön, mozgatják és "lapozgatják" avart, annak érdekében, hogy megtalálják az élelmet és az apró köveket, ezeket zúza köveknek használnak.

Kiegészítő etetés

Mivel a rózsaszín galamb természetes élőhelye lecsökkent, a természetvédők úgy ítélték meg, hogy a természetes táplálékforrások nem elegendőek a vadállomány fenntartásához, illetve a sikeres tenyésztéshez és a fiókák felneveléséhez. Az MWF és más szervezetek kiegészítő etetőállomásokat építettek a madaraknak, amelyek olyan étrendeket kínálnak, mint például a teljes kiőrlésű búza. Annak megakadályozására, hogy más madárfajok kifosztják ezt a takarmányt, speciális etetőplatformokat terveztek, amelyek elsősorban a rózsaszín galambokhoz engednek hozzáférést.[1] [2]

Szaporodása[szerkesztés]

A galambokra jellemző rendetlen kinézetű fészküket gallyakból építi mindkét szülőmadár fák ágaira. A tojó kettő fehér tojást rak. A költésben és a fiókák felnevelésében mindkét ivar részt vesz. A hím nappal, a nőstény éjszaka és kora reggel ül a tojásokon. Gyakran szaporodhatnak, egy szezonban akár 5-10 tojást is rakhatnak; a szaporodás csak a vedlés alatt szünetel, amely lehet részleges vagy teljes testet érintő.

A fogságbann tartott populációban több hím van, mint tojó, a hímek hosszabb élettartama miatt (ez kb. öt év). A vadonban viszont a tojóknak nagyobb az esélye, a hosszabb életre. Az élettartam különbség egyik oka az, hogy a petesejtek termelése anyagcsere szempontjából rendkívül megterhelő a madár számára és mivel a tojók szinte folyamatosan termelnek petéket (még akkor is, ha nem termékenyítik meg azokat, akárcsak a házi csirkék), ez nagy anyagcsere pluszt eredményezhet. A fogságban a hímek 17–18, a tojók 10–11 éves korukig termékenyek maradnak.

Természetvédelmi állapota[szerkesztés]

Az európaiak letelepedését követően a faj állományai nagyon megritkultak. A vadászat mellett a fő veszélyeztető tényezők az erdőirtás, valamint a szigeten megtelepített emlősök (házi patkány, jávai mongúz, elvadult macskák és jávai makákó) általi fészekrablás. Emellett a szigetre lecsapó hurrikánok is káros irányba befolyásolták a faj állományát. 1960-ban, 1975-ben és 1979-ben is súlyos viharok sújtották a szigetet, melynek során feltehetőleg rengeteg madár pusztult el.

Már 1830-ban nagyon lecsökkent a faj állománya. Az első állományszámlálás során, 1991-ben csak 10 szabadon élő egyedet sikerült összeszámlálni a sziget még meglevő erdőfoltjaiban. A faj zárt téri tenyésztése az 1970'-es években kezdődött, ekkortól szaporítják a rózsás galambokat Mauritiuson és a Gerald Durrell által vezetett Jersey-i Állatkertben. Később más állatkertek (így a walrodei madárpark is) bekapcsolódott a szaporítási programba. Mára fogságban nagyjából 150 egyed él. 2001-ben indult egy visszatelepítési program Mauritiuson, melynek során öt különböző helyszínen 350 fogságban nevelt egyedet telepítettek vissza a szigetre. A faj besorolása a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján továbbra is „veszélyeztetett” maradt, mivel szabadon élő egyedszáma még mindig kritikusan alacsony és a védelmi programot folyamatosan fenn kell tartani, elsősorban a visszatelepített madarak élőhelyeiről folyamatosan irtani kell az őket veszélyeztető emlős ragadozókat. A védelmi programnak köszönhetően a faj egyedszáma annyira megnőtt, hogy 2018-ban visszaminősítették a „sérülékeny” kategóriába.

Rózsás galamb a kultúrában[szerkesztés]

Gerald Durrell, Arany denevérek és rózsaszín galambok. E könyvében két expedícióját írja le az elbűvölő Mauritius szigetére és a környező szigetvilágba, ahol néhány, már csak itt élő veszélyeztetett állatfajt akar begyűjteni.

Mauritiuson készítettek egy a Rózsás galambot ábrázoló postabélyegek sorozatot.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosentaube című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]