Réz(II)-acetát
| réz(II)-acetát | |
réz(II)-acetát 3D modellje | |
| IUPAC-név | Tetra-μ2-acetátodiakvadiréz(II) |
| Más nevek | réz(II)-etanoát réz-acetát |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 142-71-2 |
| PubChem | 8895 |
| ChemSpider | 8555 |
| EINECS-szám | 205-553-3 |
| SMILES | [O+]1C(C)O[Cu-3]23([OH2+])[O+]C(C)O[Cu-3]1([OH2+])(OC(C)[O+]2)OC(C)[O+]3 |
| InChI | 1/2C2H4O2.Cu/c2*1-2(3)4;/h2*1H3,(H,3,4);/q;;+2/p-2 |
| InChIKey | OPQARKPSCNTWTJ-UHFFFAOYSA-L |
| UNII | 39M11XPH03 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Cu(CH3COO)2 |
| Moláris tömeg | 181,63 g/mol (anhidrát) 199,65 g/mol (hidrát) |
| Megjelenés | szilárd, sötétzöld kristályok |
| Szag | szagtalan (hidrát) |
| Sűrűség | 1,882 g/cm³ (hidrát) |
| Olvadáspont | meghatározatlan (135 a kínai Wikipédia szerint)[1] |
| Forráspont | 240 °C |
| Oldhatóság (vízben) | hidrát: 7,2 g/100 mL (hideg vízben) 20 g/100 mL (meleg vízben) |
| Oldhatóság | oldható alkoholban enyhén oldható éterben és glicerinben |
| Törésmutató (nD) | 1,545 (hidrát) |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | monoklin |
| Veszélyek | |
| NFPA 704 | |
| R mondatok | 22-36/37/38-50/53 |
| S mondatok | 26-60-61 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| PEL | TWA 1 mg/m³ (Cu)[2] |
| LD50 | 710 mg/kg; patkány, szájon át[3] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | ródium(II)-acetát króm(II)-acetát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A réz(II)-acetát a Cu(CH3COO)2 kémiai képlettel rendelkező vegyület. A hidratált változata, amely Cu atomonként tartalmaz egy vízmolekulát, kereskedelmi forgalomban van. Az anhidrát Cu(CH3COO)2 sötétzöld kristály, míg a Cu2(CH3COO)4·(H2O)2 inkább kékeszöld színű. Már az ókor óta használtak réz-acetátokat gombaölőszerként, valamint pigmentekhez. Manapság réz(II)-acetátokat számos szervetlen és szerves vegyületek szintetizálásához alkalmazzák reagensként.[4] Sok más rézvegyülethez hasonlóan a réz-acetát is kékeszöldre festi a lángot. A hoganit ásvány a réz(II)-acetát természetben is előforduló alakja.
Felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A réz-acetát hidrát alakja a ródium(II)- és króm(II)-acetát rokonvegyületeihez hasonló felépítéssel rendelkezik.[5] Az acetátcsoportok egy-egy oxigénatomja 1,97 Å (197 pm) hosszú kötéssel kapcsolódik egy Cu atomhoz. A koordinációs szférát két víz ligandum egészíti ki, ahol a Cu−O távolság 2,20 Å (220 pm). A két, 5-ös koordinációs számmal rendelkező rézatom között csupán 2,62 Å (262 pm) van, amely közelíti az elemi rézre jellemző Cu–Cu távolságot.[6] A két réz központ úgy lép kölcsönhatásba egymással, hogy jelentősen csökken a mágneses momentum olyannyira, hogy 90 K körül a Cu2(CH3COO)4·(H2O)2 alapvetően diamágneses az ellentétes spinek kioltása miatt. A Cu2(CH3COO)4·(H2O)2 jelentős volt az antiferromágneses párosítás modern elméleteinek kidolgozásában.[7]

Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A réz(II)-acetátot iparilag réz(II)-hidroxid vagy réz(II)-karbonát ecetsavban való hevítésével állítják elő.
Rokonvegyületei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vízmentes réz(II)-acetát és rézfém keverékét hevítve réz(I)-acetátot kapunk:[8][9]
- Cu + Cu(OAc)2 → 2 CuOAc
A réz(II) vegyülettel ellentétben a réz(I)-acetát színtelen és diamágneses.
Alkalmazása kémiai szintézisben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A réz(II)-acetát oxidálószerként alkalmazható néhány szerves szintézisben. Az Eglinton-reakcióban a Cu(CH3COO)2 molekulát terminális alkinek összekapcsolására használják, melynek révén 1,3-diint kapunk:[10][11]
- Cu2(OAc)4 + 2 RC≡CH → 2 CuOAc + RC≡C−C≡CR + 2 HOAc
Alkalmazható akrilnitril hidroaminálásához.[12]
Oxidálószerként alkalmazzák a Barfoed-tesztben is.
Arzén-trioxiddal réz-arzenitet képez, mely erős rovarölő- és gombaölőszer, pigmentként schweinfurti zöldnek vagy párizsi zöldnek is nevezik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Trimble, R. F. (1976. június). "Copper(II) acetate monohydrate - An erroneous melting point". Journal of Chemical Education (angol nyelven). 53 (6): 397. doi:10.1021/ed053p397. ISSN 0021-9584.
{{cite journal}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ CDC (2018. március 28.). "Template Package 4". Centers for Disease Control and Prevention (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2019. december 19..
- ↑ "Wayback Machine" (PDF). web.archive.org. 2011. szeptember 28. 2011. szeptember 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 19..
{{cite web}}: Cite uses generic title (súgó) - ↑ H. Wayne Richardson: Copper Compounds. 2000–06–15. a07_567. o. ISBN 978-3-527-30673-2 Hozzáférés: 2019. december 19. [halott link]
- ↑ Van Niekerk, J. N. (1953. január). "X-Ray Evidence for Metal-to-Metal Bonds in Cupric and Chromous Acetate". Nature (angol nyelven). 171 (4340): 36–37. doi:10.1038/171036a0. ISSN 0028-0836.
{{cite journal}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Janet Catterick – Peter Thornton: Structures and Physical Properties of Polynuclear Carboxylates. 1977. 291–362. o. ISBN 978-0-12-023620-6 arch Hozzáférés: 2019. december 19.
- ↑ Carlin, Richard L: Magnetochemistry. 1986. ISBN 978-3-642-70733-9 Hozzáférés: 2019. december 19.
- ↑ S. J. Kirchner – Quintus Fernando – Dana Darby: Copper(I) Acetate. 2007–01–05. 53–55. o. ISBN 978-0-470-13251-7 Hozzáférés: 2019. december 19. [halott link]
- ↑ Edward J. Parish – Stephen A. Kizito: Copper(I) Acetate. 2001–04–15. rc193. o. ISBN 978-0-471-93623-7 Hozzáférés: 2019. december 19. [halott link]
- ↑ "[18]ANNULENE". Organic Syntheses. 54: 1. 1974. doi:10.15227/orgsyn.054.0001. 2019. december 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 19..
- ↑ "DIPHENYLDIACETYLENE". Organic Syntheses. 45: 39. 1965. doi:10.15227/orgsyn.045.0039. 2019. december 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 19..
- ↑ Heininger, S. A. "3-(o-Chloroanilino)propionitrile". Org. Synth. 38: 14. doi:10.15227/orgsyn.038.0014.; Coll. Vol., 4: 146
{{citation}}: Missing or empty|title=(súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Copper(II) acetate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.