Révayfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Révayfalva
Közigazgatás
TelepülésTurócszentmárton
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Révayfalva (Szlovákia)
Révayfalva
Révayfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 15″, k. h. 18° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 15″, k. h. 18° 55′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Révayfalva témájú médiaállományokat.

Révayfalva (1899-ig Prékopa, szlovákul: Priekopa) Turócszentmárton városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Turócszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmárton központjától 3 km-re északra, a Turóc jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1271-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PREKOPA. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Ura Gróf Révay Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent Mártonhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, mint vagyonnyai.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Priekopa, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett a Jordan patakja beömlésénél, s a Vágh vizéhez is közel. Táplál 145 kath., 548 evang., 40 zsidó lak. Határa termékeny, fejes káposztája hires, rétje, legelője, erdeje elég. F. u. a Révay nemzetség, s van itt 2 kastély, és 1 fűrészmalom. Ut. p. Thurócz Zsámbokrét.[2]

1910-ben 1458-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

1949-55 között csatolták Turócszentmártonhoz.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1784-ben báró Mednyánszky Alajos magyar királyi belső titkos tanácsos, Nyitra vármegye főispánja, író, történész, az MTA tiszteleti tagja. A „Festői utazás a Vág völgyében” című útikönyv szerzője.
  • Itt született 1938. május 5-én Adolf Scherer világbajnoki ezüstérmes labdarúgó.
  • Itt gyerekeskedett Rombauer Tivadar, az Ózdi Kohászati Üzemek megalapítója.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. június 28.)

További információk[szerkesztés]