Réti pöfeteg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réti pöfeteg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Agaricaceae
Nemzetség: Lycoperdon
Tudományos név
Lycoperdon lividum
Pers. (1809)
Szinonimák

Lycoperdon spadiceum

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti pöfeteg témájú kategóriát.

A réti pöfeteg (Lycoperdon lividum) a csiperkefélék családjába tartozó, Európában elterjedt, füves területeken élő, ehető gombafaj. Egyéb elnevezései: gesztenyebarna pöfeteg, gyökeres pöfeteg, szürkésbarna bimbóspöfeteg.

Megjelenése[szerkesztés]

A réti pöfeteg termőteste 2-4 cm magas, 1-2,5 cm széles, körte formájú, felülről kissé benyomott lehet. Színe fiatalon fehéres-szürkés, később okkerszínű, idősen barnás. Külső burkának felszíne elszórtan tüskés-szemcsés, a tüskék inkább a termőtest alján találhatók, idővel lekopnak. Szárazon felrepedezhet. A belső burok sima, eleinte közben szürkés, éretten okkerbarna. A tönkszerű meddő (nem spóratermő) rész sejtes-kamrás, alján gyakran fehéres, gyökérszerű micéliumzsinór található.

Húsa (gleba) fiatalon fehér és kemény, majd a spórák érésével olívbarnára, feketésbarnára, porszerűvé változik. Íze és szaga nem jellegzetes.

Spórapora sötét olívbarna. Spórája gömb alakú, felszíne finoman szemcsés, mérete 3,5-5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a szélesszájú pöfeteg (melynek termő és meddő részét pergamenszerű hártya választja el egymástól) és a szürke pöfeteg (amelynek nincs meddő része).

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos. Magyarországon gyakori.

Legelőkön, réteken nő, inkább tápanyagban szegény, homokos, meszes vagy semleges kémhatású talajon. Júniustól szeptemberig terem.

Fiatalon ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]