Tárnokréti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Réti szócikkből átirányítva)
Tárnokréti
Tárnokréti címere
Tárnokréti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Jogállás község
Polgármester Jankovits Ferencné[1]
Irányítószám 9165
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 187 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 21,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tárnokréti (Magyarország)
Tárnokréti
Tárnokréti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 17° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 17° 19′ 00″
Tárnokréti (Győr-Moson-Sopron megye)
Tárnokréti
Tárnokréti
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Tárnokréti (1898 előtt: Réti) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Hanság szélén, a Tóközben, a Rábca mellett helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település környéke már a római időkben is lakott hely lehetett. Határán vezet keresztül az egykori római hadiút.

Területe egykor győri és mosoni várföld volt, ahol a vár szolgái éltek. Nevét 1210-ben említették először II. András király adományozó levelében; melyben Poth nádornak 2 ekényi földet adományozott. Réthit 1212-ben a Győri várhoz tartozó várjobbágysági falunak írták, mely a győri vár és királyi tárnokok földje volt. 1251-ben Móric mester (comes) nyitrai főispán birtokaként volt említve, aki ekkor Réti majorságát a Mórichidai Premontrei Prépostságnak ajándékozta a Kapi földekkel együtt, és az ajándékozásba fia is beleegyezett. 1372-ben már a Pokyak is birtokosok voltak itt. 1472-ben nevét possessio Rethy alakban említették az oklevelekben. 1544-ben Ostffy Lászlónak is voltak itt birtokai a Pokyak mellett.

1609. évi összeírás szerint ez a két család szerepelt. De 1610-ben már Gyapay György is birtokos volt itt, aki egy előkelő Győr vármegyei család tagja és felesége Czakó Elízia által örökölte Cakóházát. 1613-ban már Zánthó István is. 1677-ben pedig már több birtokosa ismert névszerint, így Gyapay Miklós, Csáfordi Nagy György és Izdenczy János. 1790 körül Eöry István és Kelemen István volt az örököse, de a Syey családnak is volt itt részbirtoka.

Pörösföld nevű dűlője egy régi pernek az emlékét tartja fenn, mely Réti és Sövényháza községek között e dűlőrész hovátartozandósága fölött támadt. 1819-ben az egész község leégett. Ágostoni hitvallású temploma 1785-ben épült. 1898-ban a falu neve Tárnokréti lett és a tósziget-csilizközi járáshoz tartozott. 1975-ben a települést Bősárkányhoz csatolták, 1990-ben lett ismét önálló közigazgatásilag.

Neves szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]