Régi városháza (Kiskunfélegyháza)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Régi városháza
Az épület archív képe
Az épület archív képe
Település Kiskunfélegyháza
Elhelyezkedése
Régi városháza (Magyarország)
Régi városháza
Régi városháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 23″, k. h. 19° 50′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 23″, k. h. 19° 50′ 55″

A kiskunfélegyházi régi városháza középület volt, amely 1823-as felépítésétől 1910-ben történt lebontásáig határozta meg a városközpont képét. Az egyemeletes, timpanonos, klasszicista épületet a nádori jóváhagyást megelőzően, 1823. májusától kezdték építeni, s novemberre már használatba is vették. Az épület terveit a budapesti Landes Bau Ober Direction (Állami Építészeti Főigazgatóság) készítette 1823 januárjában.

Az épület főhomlokzata 4+3+4 tengelyes volt. A középrizalit három tengelye közül a középső kocsibejáró volt, amely az udvarra vezetett. Innen lehetett balra egy udvari fallal párhuzamos folyosón keresztül az adószedői és a másodbírói szobába jutni. A főhomlokzat első földszinti ablaka az adószedői pénztáré, a második a másodbírói pénztáré, a harmadik és a negyedik a másodbíróé volt. A rizalit bal oldali ablaka mögött két fogházi szoba húzódott meg. A kocsibejárótól jobbra gondnoki lakás húzódott meg. A kocsibejárót az udvari és a főhomlokzati kapu boltívein kívül három további boltív tagolta. Az egyébként latin szavakkal tarkított német feliratok közt még ez olvasható: „Speisz für den Gaszda” (a gondnok kamrája). A gondnoki lakásba vezető előszobából indult a jobból balra kanyarodó, emeletre vezető, félköríves lépcsőház. Felérve az emeletre először egy kisebb, majd egy nagyobb előtér nyílt. A nagyobb előtér az udvarra nézett le, innen nyílt a főhomlokzat három ablaka mögé rejtett nagyterem. Ez utóbbi 1910-ig a városi közgyűlések színteréül szolgált, de a 200 fős képviselőtestület hely híján sohasem fért el benne. Az épületben volt a városi levéltár is.

Az épület mellé építették 1886-ban a Korona Szállót. 1889-ben kisebb javításokat végeztek rajta.

Lebontását 1909 őszén határozta el a város, hogy az épület telkének hátsó részén építeni kezdett városházát egészében fel lehessen építeni. Az elbontás eleinte komoly ellenállásba ütközött, 1910 augusztusában végül mégis lebontották, s helyén felépült a mai városháza Petőfi téri szárnya.

Az épület tervei a kiskunfélegyházi levéltárban és a Kiskun Múzeumban találhatók.

Források[szerkesztés]

  • Szerelemhegyi Tivadar: Kiskunfélegyháza monographiája, Nagykőrös 1882.
  • Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez, szerk. Iványosi-Szabó Tibor, Kecskemét 1894.
  • Szalay Gyula: Kiskunfélegyháza, in: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája, szerk. Borovszky Samu, 1910.
  • Brunner Attila: Kiskunfélegyvárosháza, blog.