Rédei erdei vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Története[szerkesztés]

1910-ben, más forrás szerint 1913-14-ben épült 760 mm nyomközű, 16,5 km hosszú vasútvonal gróf Esterházy Pál megrendelésére, lóüzemre, Bakonybánk (MÁV állomás) - Réde - Lesalja major - Hajmáspuszta (Csatka) között. Elágazása volt Rédén. Sínrendszere 7 kg/fm. Célja a Bakonyszentkirály-Réde körüli erdőség fájának kitermelése volt.

1923-ban a vasútvonal motorüzemre állt át. Időközben a motorüzemről átálltak gőzüzemre - ennek időpontja nem ismert - majd a megszűnés előtti utolsó évben (1956) ismét visszaálltak motorüzemre. A motorüzemre történő átálláskor vélhetően a felépítményt is átcserélték 9,3 kg/fm méretű sínekre.

Évente általában 500 köbméter fát, és 1000 tonna egyéb anyagot szállítottak rajta, de egy 1955-ben keltezett erdészeti jelentésben évi 3.000 tonna faanyag szállítása szerepel.

Rédei erdei vasút
Az egykori Rédei erdei vasút nyomvonala
Az egykori Rédei erdei vasút nyomvonala
Ország Magyarország
Város Réde
Építés éve 1910
Megszűnés 1957
Tulajdonos Esterházy Pál, majd a Tatabányai Erdészet
Állomások száma 3
Hossz16,5 km
Nyomtávolság760
Maximális adhéziós emelkedés20 %
Minimum ívsugár35 m

A vasút műszaki adatai[szerkesztés]

Hosszúság: 16,5 km

Nyomtávolság: 760 mm

Legkisebb ívsugár: 35 méter

Legnagyobb emelkedés: 20 ezrelék

Felépítmény: 9,3 kg/fm

Állomások[szerkesztés]

1956-os UVATERV tanulmány[szerkesztés]

1956-ban az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat) megvizsgálta a kisvasút helyzetét, amiről tanulmány készült az alábbi megállapításokkal:

A Bakonybánk-Réde-Lesalja major keskeny nyomközű vasútvonal a Tatabányai Erdészet tulajdonában van. Nagyvasúttal csatlakozó állomása Bakonybánk, innen az erdészeti fatelep érintésével a Cuhai-Bakony-ér bal partján Réde község belterületére vezet, áthalad a község központján, majd egy szűkebb völgyön keresztül Pávaréten ér véget. A fővonal 48/49-es szelvényében elágazás épült Lesalja majorhoz. Ez utóbbi a Pápai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat telepe. A kisvasút forgalma részben a sertéstelep, részben az erdészet, valamint Réde község szállításaiból adódik össze. A szállított áruk mennyisége évente 9.000 tonna. A tanulmány összefoglalójában megállapítja, hogy a kisvasúttal kapcsolatban személyszállítási igény nem merül fel, a vasút jelen műszaki állapotában a jelentkező áruszállítási igényeket kielégíti.

Megszűnés[szerkesztés]

Az UVATERV tanulmány után egy évvel, 1957. április 9-én a KPM (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium) kiadja a bontási engedélyt a vasútra.

Források[szerkesztés]