Ráth Péter (vasútépítő mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ráth Péter
Ráth Péter 1910-15.JPG
Született 1842. augusztus 6.
Buda
Elhunyt 1920 körül
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráth Péter témájú médiaállományokat.

Ruttkai Ráth Péter (Buda, 1842. augusztus 6. – 1920-as évek[1]) udvari tanácsos, mérnök, a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója, a Magyar Vasúti és Hajózási Club elnöke, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

1842-ben született, Ráth Péter gyógyszerész, későbbi országgyűlési képviselő és Semmelweis Júlia, Ignác testvérének[2] gyermekeként. József testvére szülész-nőgyógyász, Gyula testvére mérnök volt, Lajos pedig a jogot választotta. Gyula és Lajos 3 év különbséggel önkezükkel vetettek véget életüknek, mindketten 27 évesek voltak.[3]

Középiskolai és műegyetemi tanulmányai befejezése után, 1865-ben mérnökként kezdte meg mérnöki gyakorlatát az akkor épült pest-losonc vasút építésénél, majd amikor a vasút üzembe helyezésére került, a vasút üzemében volt alkalmazva. Innen a Kassa-Oderbergi Vasúthoz került, e vonal nyomjelzési munkálataiban mint osztályvezető mérnök vett részt. A kiegyezés után a közmunka- és közlekedési minisztériumban dolgozott, kezdetben műszaki szolgálatban, később vasúti és hajózási főfelügyelő lett. 1888-tól Baross Gábor ajánlatára a Kassa-oderbergi vasutak vezérigazgatója lett. A magyarországi vasutak közül a kassa-oderbergi vasút volt az első, amely gondoskodott nyugdíjazott munkatársairól. Az iglói nevelő- és tápintézet megalapítója. 1896-1901-ig a csacai kerület országgyűlési képviselő volt. 1899-ben magyar királyi udvari tanácsossá nevezték ki.[4] Az MKE központi választmányának tagja, Budapest (1899-1913-).[5]

Feleségétől Nemlauer (Memlaur) Máriától (1846 augusztus 26-?) három gyermeke született: Aranka (Karácsonyi Jenőné); Ilona (1882–1905) Szilágyi Viktorné) és Béla (1878-).

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Igló, Zsolna, Rózsahegy, Ruttka, Csaca és Poprád díszpolgára (1898) ekkor poprád-virágosvölgyi villájában élt[6]
  • 1880-ban a Ferenc József-renddel tentették ki. Tulajdonosa továbbá a szerb királyi Takova rend kontur keresztjét, a bolgár érdemrend nagykeresztjét, alelnöke volt a Budapest-terézvárosi kaszinónak.
  • 1895 szeptember 5-én Ferenc József nemsei rangot adományozott Ráth Péternek és a ruttkai előnév használatát engedélyezte számára. Az adományozott címer: arany pajzsmező kék pajzsfővel, melyben két liliom között csillag látható, az aranymezőben fekete szárnyas ló; sisakdisz: két zárt fekete szárny, takaró: fekete-arany, kék-arany.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Magyar Mérnökegyesület Közlönyében (1869. Adatok Magyarország vasuthálózatához, 1870. A m. kir. szabadalmazott nyugati vaspálya győr-kis-czell-szombathelyi szakaszának f. é. február 4-14. véghezment közigazgatási bejárása, A m. kir. északi vasut zólyom-ruttkai szakaszának f. é. jan. 10-20-ig tartott közigazgatási bejárása, A valkány-perjámosi helyi érdekű vasutról, A másodrendű vasutakról).

Források[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. képaláírás
  2. mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_gyogyszeresz.pdf
  3. Vasárnapi Ujság 1881/28 és Vasárnapi Ujság 1884/12
  4. Vasárnapi Ujság 1899/50
  5. http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/r/rathpete.htm
  6. Országos Hírlap, 1898. szeptember 6