Ránki György (történész)

Ránki György
Született	1930. augusztus 4. Budapest
Elhunyt	1988. február 19. (57 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész, gazdaságtörténész, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (1949–1951) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1951–1953)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1961) Akadémiai Díj (1965) Akadémiai Díj (1966)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-1-12)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ránki György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ránki György (Budapest, 1930. augusztus 4. – Budapest, 1988. február 19.) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (l. 1976; r. 1982) tagja.

Tanulmányai

Zsidó származása miatt középiskolásként koncentrációs táborba hurcolták. 1949-ben Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában érettségizett, ahol Berend T. Iván osztálytársa volt. Középiskolai történelemtanáruk, Pach Zsigmond Pál hatására választotta a történészi pályát. Előbb (1949-1951) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd (1951-1953) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait.

Életpályája

1953-tól az MTA Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, majd 1957-től munkatársa, 1960-tól tudományos titkára és a legújabbkori osztály vezetője. 1962-től az intézmény igazgatóhelyettese, 1986-tól igazgatója volt.

Ránki György sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-1-12.

1961-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1964-ben pedig egyetemi tanári katedrát kapott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban levelező, 1982-ben rendes tagjává választotta. 1981-től intézeti állásának fenntartásával a bloomingtoni (USA) egyetem magyar tanszékének vezetője lett. Az MTA Filozófia és Történettudományok Osztályának 1985-től osztályelnökhelyettese, 1987-ben osztályelnöke volt. 1967-től haláláig tagja, 1985-től első alelnöke volt a Nemzetközi Történettudományi Bizottságnak. A mainzi Institut für Europäische Geschichte tudományos tanácsának is tagja lett. Felelős szerkesztője, majd főszerkesztője volt az Akadémia folyóiratának, a Magyar Tudománynak, továbbá tagja volt a Danubian Historical Studies szerkesztőbizottságának is.

Munkássága

Tudományos érdeklődése először a 20. századi magyar gazdaságtörténet, azon belül is elsősorban az ipartörténet felé fordult. Ebből bontakozott ki szélesebb gazdaságtörténeti érdeklődése a 19-20. századi Kelet-Európa, általában az európai periféria, és végül egész Európa gazdaságtörténete iránt. Emellett behatóan foglalkozott Magyarország 20. századi politikai történetével, nemzetközi helyzetével is, kibővítve az európai kisállamok és a nagyhatalmak viszonyának kutatásával. Emellett a II. világháború története is szorosan vett szakterületének számított.

Főbb művei

Kézikönyvek, monográfiák, tanulmánygyűjtemények

• Berend Iván–Ránki Györgyː Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900-1914; Szikra, Bp., 1955
• Berend Iván–Ránki György: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában. 1933-1944; Akadémiai, Bp., 1958 (Gazdaságtörténeti értekezések)
• Berend Iván–Ránki György: A monokapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon. 1900-1944; Kossuth, Bp., 1958
• Székely György–Berend T. Iván–Ránki Györgyː Segédanyag a kapitalizmus politikai gazdaságtanának tanulmányozásához. 1959-1960; Kossuth, Bp., 1959
• Berend T. Iván–Ránki Györgyː Magyarország a fasiszta Németország "életterében" 1933-1939; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1960 (Gazdaságtörténeti tanulmányok)
• A népgazdaság szocialista átszervezése és az öthónapos terv. 1948; Athenaeum Ny., Bp., 1963
• Magyarország gazdasága az első 3 éves terv időszakában. 1947-1949; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1963
• Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről; Kossuth, Bp., 1964
• Berend T. Iván–Ránki Györgyː Magyarország gazdasága az első világháború után. 1919-1929; Akadémiai, Bp.. 1966 (Gazdaságtörténeti értekezések)
• 1944. március 19. Magyarország német megszállása; Kossuth, Bp., 1968 (Népszerű történelem)
• Berend Iván–Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX-XX. században; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1969
• Molnár Erik; Akadémiai, Bp., 1971 (A múlt magyar tudósai)
• Berend T. Iván–Ránki Györgyː A magyar gazdaság száz éve; Kossuth–Közgazdasági és Jogi, Bp., 1972
• A második világháború története; Gondolat, Bp., 1973
• A kapitalista gazdaság fejlődése Kelet- és Délkelet-Európa országaiban; Tankönyvkiadó, Bp., 1973 (Történelemtudomány – történelemtanítás)
• Berend T. Iván–Ránki Györgyː Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX-XX. századi történetéről; Magvető, Bp., 1974 (Elvek és utak)
• Berend Iván–Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században; 2. átdolg., bőv. kiad.; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1976
• Közgazdaság és történelem, a gazdaságtörténet válaszútjai; Akadémiai, Bp., 1977 (Korunk tudománya)
• 1944. március 19. Magyarország német megszállása; 2. átdolg. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 1978
• Gazdaság és külpolitika. A nagyhatalmak harca a délkelet-európai gazdasági hegemóniáért. 1919-1939; Magvető, Bp., 1981 (Gyorsuló idő)
• Mozgásterek, kényszerpályák Válogatott tanulmányok; Magvető, Bp., 1983 (Elvek és utak)
• Állam és társadalom a két világháború közötti Közép-Kelet-Európában; MTA Történettudományi Intézet–OPI, Bp., 1986 (Előadások a Történettudományi Intézetben)
• Berend T. Iván–Ránki Györgyː Európa gazdasága a 19. században 1780-1914; Gondolat, Bp., 1987
• A Harmadik Birodalom árnyékában; Magvető, Bp., 1988 (Gyorsuló idő)
• A II. világháború gazdaságtörténete; szerk. Halmos Károly, Zinner Tiborné; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1990

Szerkesztett kötetek

• A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról. 1933-1944; összeáll., sajtó alá rend., bev. Ránki György et al., ford. Kallós Pál, Simonffy-Tóth Ernő; Kossuth, Bp., 1968
• Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig; szerk., előszó Ránki György; Városi Tanács, Debrecen, 1976
• Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában; összeáll., szerk., bev. Berend T. Iván és Ránki György; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1978
• Debrecen története, 1-7.; főszerk. Ránki György; Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, Debrecen, 1981-2002
• A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmánykötet; szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György; Tankönyvkiadó, Bp., 1981
• Hitler hatvannyolc tárgyalása, 1939-1944. Hitler Adolf tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal, 1-2.; tan., dokumentumvál., jegyz. Ránki György, ford. Soltész Gáspár; Magvető, Bp., 1983 (Tények és tanúk)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk

• Berend T. Iván emlékbeszéde halálának 20. évfordulója alkalmából az Akadémián.
• Glatz Ferenc: Ránki György 80. születésnapján (Népszabadság, 2010. augusztus 4.)
• Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó
• Iparosodás és modernizáció. Tanulmányok Ránki György emlékének; szerk. Mazsu János; KLTE, Debrecen, 1991