Ráncos pöfeteg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Ráncos pöfeteg
Bovista dermoxantha 12285.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Agaricaceae
Nemzetség: Bovista
Tudományos név
Bovista dermoxantha
(Vittad.) De Toni, 1888
Szinonimák

Lycoperdon dermoxanthum

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ráncos pöfeteg témájú kategóriát.

A ráncos pöfeteg (Bovista dermoxantha) a csiperkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, réteken, legelőkön élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A ráncos pöfeteg termőteste 1-3 cm átmérőjű gömb, amely felülről sokszor lapított. Alja ráncosan behúzott. Hosszú, fehér micéliumköteggel kapcsolódik a talajhoz, amely az érett pöfetegen is megmarad. Az érett spórák a termőtest csúcsán nyíló résen át pöfögnek ki.

A külső burok (exoperídium) fiatalon fehéres-szürkés színű, felszíne sokszor pelyhes, később pelyhes-szemcsés, esetleg finoman tüskés. Éretten előbb okkeres, végül világosbarna színű lesz, pelyhei lekopnak. Vastagsága maximum 1 mm.

A belső burok éretten nagyon vékony, a felülete szabálytalan, bemélyedésekkel tarkított. Színe barna, később sárgásbarna.

Húsa (gleba) fiatalon puha, fehér, majd a spórák érésével sárgásolív, végül olívbarna lesz. A szubgleba (meddő rész) kicsi, fehér-halványokkeres színű, tömör, de sejtes-kamrás, néhol szinte kompakt-gyapotszerű. Íze és szaga nem jellegzetes.

Spórapora barna. Spórája gömbölyded, felszíne erősen szemcsézett, közepén olajcsepp található, mérete 3,5-4,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szürke sötétedőpöfeteg felszíne sima, hosszú micéliumzsinórja nincs. A ligeti pöfeteg belső burkának alja narancsos árnyalatú, nem ráncosan behúzott.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon viszonylag ritka.

Legelőkön, mezőkön, erdőszélen, utak, ösvények mentén található meg. Inkább a tápanyagszegény, meszes vagy kissé kisavanyodott talajokon fordul elő. Magyarországon inkább a síkvidékekre jellemző, de van középhegységi előfordulása is. Tavasztól őszig terem.

Fiatalon ehető, míg a belseje fehér.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]