Rádiótelex

A rádiótelex (RTTY, radioteletype) egy telekommunikációs rendszer. Az RTTY a Radio Teletype (rádió távgépíró) szóból származik. A rádióamatőrök 45 baud sebességgel használják FSK üzemmódban. A professzionális berendezések 45-300 baud sebességtartományban működnek.[1]
Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.
A rádiótelex a telex vezeték nélküli változata.
Története
[szerkesztés]Eredetileg két vagy több elektromechanikus teleprinterből állt, amelyek különböző helyszíneken helyezkedtek el, és vezetékes helyett rádiókapcsolattal voltak összekötve.
A rádiótelex a korábbi, vezetékes teleprinterek működéséből fejlődött ki, amelyek az 1800-as évek közepén kezdődtek. A vezetékes távnyomtatók működése 1849-ben kezdődött, amikor egy vonalat állítottak üzembe Philadelphia és New York City között.[2] Émile Baudot 1874-ben tervezett egy öt egységből álló kódot használó rendszert, amely a mai napig használatban van. A távnyomtató-rendszer kialakítását fokozatosan fejlesztették, míg a második világháború kezdetére a hírügynökségek által használt fő terjesztési módszerré vált.
Az Egyesült Államok Haditengerészete 1922 augusztusában sikeresen tesztelte a nyomtatótávírót egy repülőgép és egy földi rádióállomás között.[3][4] Később, ugyanebben az évben a Radio Corporation of America (RCA) sikeresen tesztelte a nyomtatótávírót a Chatham-i (Massachusetts) rádióállomásán keresztül az RMS Majestic számára.[5]
A rádiótelex korai megvalósítása a Watsongraph volt[2], amelyet 1931 márciusában neveztek el a detroiti feltalálóról, Glenn Watsonról.
A kereskedelmi RTTY rendszerek már 1932 áprilisában aktív szolgálatban voltak San Francisco és Honolulu között[6], valamint 1934-re San Francisco és New York City között. Az amerikai hadsereg az 1930-as években használta a rádiótelexet, és a második világháború alatt kiterjesztette ezt a használatát.[7]
A haditengerészet RATT-nek (Radio Automatic Teletype), az amerikai hadsereg jelzőhadteste pedig SCRT-nek nevezte a rádiótelexet, ami az egycsatornás rádiótelex rövidítése. A hadsereg frekvenciaeltolásos (FSK) technológiát alkalmazott, és ez a technológia még nagy távolságokon is nagyon megbízhatónak bizonyult.
Az 1980-as évektől a telexgépeket személyi számítógépek (PC-k) váltották fel, amelyeken szoftverek futnak a teleprinterek emulálására.
Technikai jellemzők
[szerkesztés]
Az idők során számos továbbítási formátum alakult ki, mind karakterkódolásban, mind rádiófrekvenciás jellemzőkben.
Adásmód, moduláció
[szerkesztés]A rádiótelex továbbítására általában frekvenciaeltolás-billentyűzést (FSK) használnak. A 0 (SPACE) és az 1 (MARK) kódot eltérő frekvenciával viszik át. A mód jellemzésekét a két frekvencia közti különbséget adják meg. A leggyakoribb a 170 Hz. Különféle szabványokban 85 – 850 Hz értékek szerepelnek. Nagyobb átviteli sebességhez nagyobb frekvenciaeltolást célszerű választani.
RTTY átvitelt a legegyszerűbben úgy lehet megoldani, hogy a modemhanggal moduláljuk a vivőfrekvenciát egy oldalsávos moduláció használatával. LSB esetén a MARK és a SPACE felcserélődik.
Átviteli sebesség
[szerkesztés]Az átviteli sebességet baud -ban adják meg. (Egy vivős FSK esetén 1 baud = 1 bit/s. )
A leggyakoribb az 50 baud sebességű átvitel. A rádióamatőrök 45.45 baud átviteli sebességet használnak. Különféle szabványokban 20 - 300 baud átviteli sebesség szerepelhet.
Karakterkódolás
[szerkesztés]A rádiótelexnél a leggyakoribb karakterkódolás a Baudot-kód. Előfordul még 7 vagy 8 bites ASCII is.
Néhány gyakoribb szabvány
| Megnevezés | Átviteli sebesség
(baud) |
Frekvenciaeltolás
(Hz) |
Karakterkódolás |
|---|---|---|---|
| Amatőrrádiózás | 45,45 | 170 | Baudot-kód |
| ITA-5 | 110 | 170 | ASCII 7bit |
| Kereskedelmi, diplomáciai, meteorológiai szolgálatok | 50 | 425 | Valamennyi karakterkódolás előfordul |
| 450 | |||
| NATO katonai szolgálatok | 75 | 850 | Általában rejtjelezett, egyedi kódolás |
| 100 | |||
| Szovjet/Orosz tengeri kereskedelmi szolgálat | 50 | 170 | Baudot-kód (latin betűvel írt orosz szöveg, vagy rejtjelezett) |
| Hosszúhullámon és Nagyon alacsony frekvencián | 50 | 85 | Baudot-kód |
Egyéb, hibatűrést javító kódok
[szerkesztés]- startbit - Az átvitt karakter elején egy '1' értékű bit. Általában nem használnak startbitet.
- stopbit - Az átvitt karakter végén egy '1' értékű bit.
A start/stop bitek időben hosszabbak is mint az információt átvivő bitek. Hosszuk általában 1, 1,5, 2 -szer hosszabbak mint az adatokat szállító bitek.
- paritásbit - Az átvitt karakter végén, a stopbit (ha van) előtt.
RTTY napjainkban
[szerkesztés]Ipari rádiók, magasabb árfekvésű amatőr rádiók képesek dekódolni, és megjeleníteni a rádiótelex szövegét.
Egyszerűbb rádiókészülékekkel is megoldható a dekódolás, számítógép segítségével. A rádió által vett hangjelet a számítógép hangegységébe vonalbemeneten vagy mikrofonbemeneten keresztül bevihetjük, és erre alkalmas szoftverekkel dekódolhatjuk. Mobiltelefonra is léteznek RTTY dekódolására alkalmas szoftverek. Az RTTY hangjelet mikrofon segítségével is bevihetjük a készülékbe.
RTTY jelet számítógép segítségével is elő lehet állítani. Az így előállt modemhangot a rádiókészülékbe visszük be.
RTTY dekódolására alkalmas szoftverek
[szerkesztés]| Felület | Licensz | Linux | Windows | MacOS | Android | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| fldigi | grafikus | Nyílt forrású | x | x | x | |
| DroidRTTY | grafikus | Szabad | x | |||
| minimodem | parancssori alkalmazás | Nyílt forrású | x | |||
| GRITTY | grafikus | x | ||||
| mmtty | grafikus | Szabad | x | |||
| TrueTTY | grafikus | x | ||||
| AX25soundmodem | grafikus | Nyílt forrású | x | x | ||
| multimon-ng | parancssori alkalmazás | Nyílt forrású | x | x | x |
Képek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ RTTY – HamWiki. wiki.ham.hu. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
- ↑ a b „System of communication”. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
- ↑ Typing in airplane, received by radio. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
- ↑ Teletype radio plane set, used by Navy Dept., to receive typewritten radio messages from Naval airplanes (angol nyelven). www.loc.gov, 1922 (Hozzáférés: 2025. július 7.)
- ↑ Radio Now As Fast As Wire Messages. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
- ↑ Bailey, Austin (1931. október 1.). „Application of printing telegraph to long-wave radio circuits”. The Bell System Technical Journal 10 (4), 601–615. o. DOI:10.1002/j.1538-7305.1931.tb02333.x. ISSN 0005-8580. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
- ↑ Wayback Machine. www.nonstopsystems.com. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. július 7.)