Rádiótelex

A rádiótelex (RTTY, radioteletype) egy telekommunikációs rendszer. Az RTTY a Radio Teletype (rádió távgépíró) szóból származik. A rádióamatőrök 45 baud sebességgel használják FSK üzemmódban. A professzionális berendezések 45-300 baud sebességtartományban működnek.^[1]

RTTY modemhang

"Welcome to Wikipedia, the free encyclopedia that anyone can edit." üzenete RTTY átvitellel. Sebesség: 45,45 baud, eltolás: 170 Hz, Formátum: 5 (Baudot), nincs paritásbit, 1.5 stop bit.

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

A rádiótelex a telex vezeték nélküli változata.

Története

Eredetileg két vagy több elektromechanikus teleprinterből állt, amelyek különböző helyszíneken helyezkedtek el, és vezetékes helyett rádiókapcsolattal voltak összekötve.

A rádiótelex a korábbi, vezetékes teleprinterek működéséből fejlődött ki, amelyek az 1800-as évek közepén kezdődtek. A vezetékes távnyomtatók működése 1849-ben kezdődött, amikor egy vonalat állítottak üzembe Philadelphia és New York City között.^[2] Émile Baudot 1874-ben tervezett egy öt egységből álló kódot használó rendszert, amely a mai napig használatban van. A távnyomtató-rendszer kialakítását fokozatosan fejlesztették, míg a második világháború kezdetére a hírügynökségek által használt fő terjesztési módszerré vált.

Az Egyesült Államok Haditengerészete 1922 augusztusában sikeresen tesztelte a nyomtatótávírót egy repülőgép és egy földi rádióállomás között.^[3]^[4] Később, ugyanebben az évben a Radio Corporation of America (RCA) sikeresen tesztelte a nyomtatótávírót a Chatham-i (Massachusetts) rádióállomásán keresztül az RMS Majestic számára.^[5]

A rádiótelex korai megvalósítása a Watsongraph volt^[2], amelyet 1931 márciusában neveztek el a detroiti feltalálóról, Glenn Watsonról.

A kereskedelmi RTTY rendszerek már 1932 áprilisában aktív szolgálatban voltak San Francisco és Honolulu között^[6], valamint 1934-re San Francisco és New York City között. Az amerikai hadsereg az 1930-as években használta a rádiótelexet, és a második világháború alatt kiterjesztette ezt a használatát.^[7]

A haditengerészet RATT-nek (Radio Automatic Teletype), az amerikai hadsereg jelzőhadteste pedig SCRT-nek nevezte a rádiótelexet, ami az egycsatornás rádiótelex rövidítése. A hadsereg frekvenciaeltolásos (FSK) technológiát alkalmazott, és ez a technológia még nagy távolságokon is nagyon megbízhatónak bizonyult.

Az 1980-as évektől a telexgépeket személyi számítógépek (PC-k) váltották fel, amelyeken szoftverek futnak a teleprinterek emulálására.

Technikai jellemzők

Az idők során számos továbbítási formátum alakult ki, mind karakterkódolásban, mind rádiófrekvenciás jellemzőkben.

Adásmód, moduláció

A rádiótelex továbbítására általában frekvenciaeltolás-billentyűzést (FSK) használnak. A 0 (SPACE) és az 1 (MARK) kódot eltérő frekvenciával viszik át. A mód jellemzésekét a két frekvencia közti különbséget adják meg. A leggyakoribb a 170 Hz. Különféle szabványokban 85 – 850 Hz értékek szerepelnek. Nagyobb átviteli sebességhez nagyobb frekvenciaeltolást célszerű választani.

Bővebben: Adásmód és Frekvenciaeltolás-billentyűzés

Lásd még: Szögmoduláció, Csatorna (híradástechnika) és Rádiós összeköttetés

RTTY átvitelt a legegyszerűbben úgy lehet megoldani, hogy a modemhanggal moduláljuk a vivőfrekvenciát egy oldalsávos moduláció használatával. LSB esetén a MARK és a SPACE felcserélődik.

Átviteli sebesség

Az átviteli sebességet baud -ban adják meg. (Egy vivős FSK esetén 1 baud = 1 bit/s. )

Bővebben: Baud (távközlés)

A leggyakoribb az 50 baud sebességű átvitel. A rádióamatőrök 45.45 baud átviteli sebességet használnak. Különféle szabványokban 20 - 300 baud átviteli sebesség szerepelhet.

Karakterkódolás

A rádiótelexnél a leggyakoribb karakterkódolás a Baudot-kód. Előfordul még 7 vagy 8 bites ASCII is.

Néhány gyakoribb szabvány


Megnevezés	Átviteli sebesség (baud)	Frekvenciaeltolás (Hz)	Karakterkódolás
Amatőrrádiózás	45,45	170	Baudot-kód
ITA-5	110	170	ASCII 7bit
Kereskedelmi, diplomáciai, meteorológiai szolgálatok	50	425	Valamennyi karakterkódolás előfordul
Kereskedelmi, diplomáciai, meteorológiai szolgálatok	50	450	Valamennyi karakterkódolás előfordul
NATO katonai szolgálatok	75	850	Általában rejtjelezett, egyedi kódolás
NATO katonai szolgálatok	100	850	Általában rejtjelezett, egyedi kódolás
Szovjet/Orosz tengeri kereskedelmi szolgálat	50	170	Baudot-kód (latin betűvel írt orosz szöveg, vagy rejtjelezett)
Hosszúhullámon és Nagyon alacsony frekvencián	50	85	Baudot-kód

Egyéb, hibatűrést javító kódok

startbit - Az átvitt karakter elején egy '1' értékű bit. Általában nem használnak startbitet.
stopbit - Az átvitt karakter végén egy '1' értékű bit.

A start/stop bitek időben hosszabbak is mint az információt átvivő bitek. Hosszuk általában 1, 1,5, 2 -szer hosszabbak mint az adatokat szállító bitek.

paritásbit - Az átvitt karakter végén, a stopbit (ha van) előtt.

RTTY napjainkban

Ipari rádiók, magasabb árfekvésű amatőr rádiók képesek dekódolni, és megjeleníteni a rádiótelex szövegét.

Egyszerűbb rádiókészülékekkel is megoldható a dekódolás, számítógép segítségével. A rádió által vett hangjelet a számítógép hangegységébe vonalbemeneten vagy mikrofonbemeneten keresztül bevihetjük, és erre alkalmas szoftverekkel dekódolhatjuk. Mobiltelefonra is léteznek RTTY dekódolására alkalmas szoftverek. Az RTTY hangjelet mikrofon segítségével is bevihetjük a készülékbe.

RTTY jelet számítógép segítségével is elő lehet állítani. Az így előállt modemhangot a rádiókészülékbe visszük be.

Lásd még: MGM (üzemmód)

RTTY dekódolására alkalmas szoftverek


	Felület	Licensz	Linux	Windows	MacOS	Android
fldigi	grafikus	Nyílt forrású	x	x	x
DroidRTTY	grafikus	Szabad				x
minimodem	parancssori alkalmazás	Nyílt forrású	x
GRITTY	grafikus			x
mmtty	grafikus	Szabad		x
TrueTTY	grafikus			x
AX25soundmodem	grafikus	Nyílt forrású	x	x
multimon-ng	parancssori alkalmazás	Nyílt forrású	x	x	x

Képek

Jegyzetek

↑ RTTY – HamWiki. wiki.ham.hu. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
↑ ^a ^b „System of communication”. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
↑ Typing in airplane, received by radio. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
↑ Teletype radio plane set, used by Navy Dept., to receive typewritten radio messages from Naval airplanes (angol nyelven). www.loc.gov, 1922 (Hozzáférés: 2025. július 7.)
↑ Radio Now As Fast As Wire Messages. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
↑ Bailey, Austin (1931. október 1.). „Application of printing telegraph to long-wave radio circuits”. The Bell System Technical Journal 10 (4), 601–615. o. DOI:10.1002/j.1538-7305.1931.tb02333.x. ISSN 0005-8580. (Hozzáférés: 2025. július 7.)
↑ Wayback Machine. www.nonstopsystems.com. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[1] RTTY – HamWiki. wiki.ham.hu. (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[System_of_communication-2] „System of communication”. (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[3] Typing in airplane, received by radio. (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[4] Teletype radio plane set, used by Navy Dept., to receive typewritten radio messages from Naval airplanes (angol nyelven). www.loc.gov, 1922 (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[5] Radio Now As Fast As Wire Messages. (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[6] Bailey, Austin (1931. október 1.). „Application of printing telegraph to long-wave radio circuits”. The Bell System Technical Journal 10 (4), 601–615. o. DOI:10.1002/j.1538-7305.1931.tb02333.x. ISSN 0005-8580. (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[7] Wayback Machine. www.nonstopsystems.com. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. július 7.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]