Ráday Eszter

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Ráday Eszter (újságíró).
Ráday Eszter
Ráday Eszter (Mányoki Ádám olajfestménye)
Ráday Eszter (Mányoki Ádám olajfestménye)
Született1716. április 24.
Losonc
Elhunyt1764. június (48 évesen)
Gernyeszeg
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiTeleki József
SzüleiKlára Kajaly
Ráday Pál
Foglalkozásamecénás, könyvgyűjtő
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Eszter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ráday Eszter (Losonc, 1716. április 24. – Gernyeszeg, 1764. június)[1] a 18. században élt mecénás, könyvgyűjtő, asszonykönyvtár tulajdonos.

Élete[szerkesztés]

Ráday Eszter a család középső gyermeke, édesapja Ráday Pál volt, édesanyja Kajaly Klára, testvére az ugyancsak könyvgyűjteményéről ismert Ráday Gedeon.[2] Taníttatásáért édesanyja volt a felelős, aki megismertette lányát a Bibliával és a heidelbergi katekizmussal, továbbá a kor vallásos irodalmával is, ezáltal olyan rendkívüli műveltségre tett szert, amelynek híre Magyarországról Erdélybe is eljutott. A fiatal és okos lány Teleki László érdeklődését is felkeltette Erdélyben. Hamarosan személyesen is találkoztak Pécelen, és 1732 pünkösdjén sor került házasságkötésükre. Ezután Husztra költöztek, de továbbra is kapcsolatban maradtak a szülőkkel. Később Gernyeszegen laktak a Telekiek birtokán.[3]

A házasságból tíz gyermek született, de csak egy fiú, Teleki József és két leány, Eszter és Klára nevelkedett fel. Ráday Eszter sok időt szentelt arra, hogy gyermekei hozzá hasonlóan műveltek legyenek, ő maga oktatta leányait és a Teleki udvarhoz tartozó cselédeket is. Emellett a családi birtok irányításában is jeleskedett.[4] Temetésén gyászbeszédet mondott Deáki Filep Sámuel, Intze István és Málnási László, akinek Ráday Eszter patrónája volt.[2]

Könyvtára[szerkesztés]

Ráday Eszter könyvjegyzékének részlete (1. oldal)

Ráday Eszter és testvére, Gedeon is a könyvek szeretetét a szintén könyvgyűjtő édesapjuktól örökölték. Amikor Ráday Pál 1733-ban meghalt, könyveit gyermekeire hagyományozta, akik viszont valószínűleg csak később, édesanyjuk halála után, 1742-ben kapták meg a köteteket. Így került Ráday Eszter tulajdonába azt a 113 magyar nyelvű könyv, amely saját gyűjteményének alapját képezte.[5] Ráday Eszternek minden bizonnyal már korábban is volt néhány könyve, ugyanis Kajali Klára 1739-ben írt leveleiben említést tett leányának egy Pécelen felejtett könyvről.[6] A 230 nyomtatott művet és 5 kéziratot magába foglaló könyvtár nem maradt egyben, a kötetek többségét Erdély nagy gyűjteményeiben őrzik, de összetételét egy 1757-ben készült könyvjegyzékből ismerjük. Ez alapján megállapítható a gyűjtemény tematikája is: az állomány nagyobb részét a vallásos művek tették ki (imakönyvek, énekeskönyvek, katekizmusok, Bibliamagyarázatok), kisebb arányban más témájú munkák is előfordultak a gyűjteményben, például amelyek az orvoslással vagy a gazdasággal voltak kapcsolatosak.[7][8] Ráday Eszter könyvtára méretében és összetételében is nagy jelentőségű 18. századi asszonykönyvtár volt, amelyet a kor tudósai is felkereshettek, például Bod Péter, aki a Magyar Athenas összeállításához tanulmányozta többek között Ráday Eszter gyűjteményét is.

Könyvjegyzéke[szerkesztés]

Ráday Eszter könyvjegyzékének részlete (3. oldal)

1757-ben a Teleki család udvari lelkésze, Málnási László állította össze Ráday Eszter könyveinek jegyzékét ’’Méltósagos Rádai Esther Aszszony ő N(agysá)ga Könyveinek Laistroma’’ címmel, amelyet ma a marosvásárhelyi Teleki Tékában őriznek.[9] A 15 oldalas kézírásos dokumentumban betűrendben sorolták fel az egyes tételeket. A szerző nevét nem minden esetben írták le, a címet csak a felismerhetőség rövidségével tüntették fel, továbbá megadták a könyv méretét, és általában a kiadási adatokat (hely, idő) is. A tinta színe, illetve az alapján, hogy az utolsó néhány tétel nem illeszkedik a betűrendbe, arra lehet következtetni, hogy a könyvjegyzéket legalább háromszor bővítették, ezekkel a kötetekkel a lista összeállítása után gyarapodhatott a könyvtár.[7]

Levelezése Bethlen Katával[szerkesztés]

A Teleki Lászlóval kötött házasság után Ráday Eszter rokoni kapcsolatba került Árva Bethlen Katával, akivel hamarosan levelezni kezdett. Mindketten szenvedélyesen gyűjtötték a magyar nyelvű könyveket, levelezésük és ismeretségük valószínűleg hatással volt a másik gyűjtési szokásaira is. Ebben a korban általános szokás volt az asszonyok között, hogy egymást kérték meg a szükséges dolgok beszerzésére, így például könyvekére is. Bethlen Kata Ráday Eszternek küldött leveleiben nem ismerünk olyat, amely könyvekről szólna. Viszont a Teleki Lászlónak címzettek között többször előfordul könyvbeszerzéssel kapcsolatos kérés, de Bethlen Kata ezekben a levelekben Ráday Eszternek üzent, mert valószínűleg ő foglalkozott a könyvek beszerzésével. Ez a folyamat természetesen kölcsönös volt.[10]

Származása[szerkesztés]

Ráday Eszter ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Ráday Gáspár
 
 
 
 
 
 
 
8. Ráday András
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Bay Klára
 
 
 
 
 
 
 
4. Ráday Gáspár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Madách Zsófia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Ráday Pál
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. Libertsey Rozália
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Ráday Eszter[11]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6. Kajaly Pál
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. Kajaly Klára
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
7. Fáy Borbála
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
  2. ↑ a b Új magyar irodalmi lexikon, 3. köt. Bp., Akad. K., 1994, p. 1673.
  3. ↑ Beliczay Angéla: Kajali Klára, Ráday Pál felesége. In: Ráday Pál 1677–1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára (szerk.: Esze Tamás) Bp., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1980, p. 173–176.
  4. ↑ Málnási László: Törvényböl való igazságot… Rádai Esther aszszony… meghidegedett tetemeinek koporsóba lött zárattatások szomoru alkalmatosságával… Kolozsvár, 1766.
  5. ↑ Borvölgyi Györgyi: Ráday Pál (1677–1733) könyvtára. Bp., OSZK, 2004. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai, 7.), p. 17-18.
  6. ↑ Kajali KLára levelei. Közli: Beliczay Angéla. In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve IV-V. Bp., Ráday Gyűjtemény, 1986.
  7. ↑ a b Méltósagos Rádai Esther Aszszony ő N(agysága)ga Könyveinek Laistroma. Gernyeszeg, 1757. (kézirat)
  8. ↑ Somkuti Gabriella: Könyvgyűjtő asszonyok a 18. századi Magyarországon. Könyvtáros, 1991. (41. évf.) 5. sz., p. 292.
  9. ↑ Deé Nagy Anikó: Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1996, p. 114–123.
  10. ↑ Bethlen Kata önéletírása. Bp., Szépirodalmi, 1963. (Magyar századok)
  11. ↑ Miroslav Marek: Ráday de Ráda 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)

Források[szerkesztés]

  • Beliczay Angéla: Kajali Klára, Ráday Pál felesége. In: Ráday Pál 1677–1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára (szerk.: Esze Tamás) Bp., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1980, p. 157–196.
  • Bethlen Kata önéletírása. Bp., Szépirodalmi, 1963. (Magyar századok)
  • Borvölgyi Györgyi: Ráday Pál (1677–1733) könyvtára. Bp., OSZK, 2004. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai, 7.)
  • Csikós Júlia: Ráday Pál könyvei a Székely Mikó Kollégiumban. In: Örökség és feladat. Tanulmányok romániai magyar könyvekről, könyvtárakról (szerk.: Kiss Jenő) Sepsiszentgyörgy, EMKE Könyvtári Szakosztálya, 1995, p. 63–69.
  • Deé Nagy Anikó: Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1996, p. 114–123. (PDF)
  • Kajali Klára levelei. Közli: Beliczay Angéla. In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve II-V. Bp., Ráday Gyűjtemény, 1982-1986.
  • Málnási László: Törvényböl való igazságot… Rádai Esther aszszony… meghidegedett tetemeinek koporsóba lött zárattatások szomoru alkalmatosságával… Kolozsvár, 1766.
  • Méltósagos Rádai Esther Aszszony ő N(agysága)ga Könyveinek Laistroma. Gernyeszeg, 1757. (Kézirat, lelőhely: Marosvásárhely, Teleki Téka, jelzete: Thq-95. MS. 357.)
  • Somkuti Gabriella: Könyvgyűjtő asszonyok a 18. századi Magyarországon. Könyvtáros, 1991. (41. évf.) 5. sz., p. 290–296.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (online) (MEK)
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráday_Eszter&oldid=26496274”