Rácz Gyula
| Rácz Gyula | |
| Született | 1874. december 25.[1] Hódmezővásárhely[1] |
| Elhunyt | 1948. november 6. (73 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | államtitkár (1918–1919, Földművelésügyi Minisztérium) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (40-1/73)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rácz Gyula (Hódmezővásárhely, 1874. december 25. – Budapest, Józsefváros, 1948. november 3.)[6] közgazdasági író, statisztikus, földművelésügyi államtitkár.
Életútja[szerkesztés]
Rácz Antal és Csarmaz Lídia fiaként született. Kolozsvárott szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét, ezután hosszabb nyugat-európai tanulmányútra indult. 1909 és 1915 között a Fővárosi Könyvtárban dolgozott mint könyvtáros, majd a Fővárosi Statisztikai Hivatalban volt titkár. Az SZDP 1907. évi kongresszusán kiküldött bizottság tagjaként volt jelen, ahol Szabó Ervinnel és Dániel Arnolddal közösen kidolgozott egy agrárprogramot dolgozott ki, amely felvetette a szocializálandó nagybirtokok kisbérletként való kiosztását. Ezt a tervezetet azonban pártvezetőség nem bocsátotta megvitatásra. 1917-ben bejutott a választójogi minisztériumba, később pedig a miniszterelnökségre. 1918 decemberétől 1920-ban történt nyugdíjazásáig[7] földművelésügyi államtitkár volt. A Társadalomtudományi Társaság egyik megalapítója és egy ideig főtitkára volt.
Halálát szívkoszorúér-rögösödés okozta. Felesége Horváth Stefánia volt.
A Farkasréti temetőben nyugszik, obeliszk őrzi emlékét. [40. parcella, 1/73]
Fontosabb művei[szerkesztés]
- Gazdasági önállóság és Magyarország helyzete a világgazdaságban és világpolitikában (Bp., 1905)
- A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása (Bp., 1906)
- Pusztuló Magyarország (Bp., 1909)
- A német gyarmatosítás történelmi kialakulása és annak okai (Bp., 1909)
- A választójog és Magyarország erőviszonyai (Bp., 1910)
- Budapest székesfőváros pénzügyei, 1874 – 1912 (Bp., 1914)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. április 2.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2023. április 2.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2122/1948. folyószáma alatt.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.