Karmazsintölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Quercus coccifera szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Karmazsintölgy
Quercus coccifera g3.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Bükkfafélék (Fagaceae)
Nemzetség: Tölgy (Quercus)
Faj: Q. coccifera
Tudományos név
Quercus coccifera
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karmazsintölgy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karmazsintölgy témájú médiaállományokat és Karmazsintölgy témájú kategóriát.

A karmazsintölgy (Quercus coccifera) a bükkfafélék családjába tartozó, mediterrán elterjedésű fafaj. Élősködője a karmazsintetű, amelyből élénkvörös festéket készítettek.

Megjelenése[szerkesztés]

A karmazsintölgy 0,5–5 m magas, örökzöld, tömött lombozatú bokor vagy alacsony fa. Ritkán a 10 méteres magasságot is eléri. Fiatal hajtásai sárgásbarnák, szőrösek, később szürkésbarnák lesznek. Kérge tompaszürke. Rügyei 3 mm-esek, kihegyesedő oválisak, mogyoróbarna színűek. Levelei kicsik, 1–4 cm hosszúak és 0,7–2 cm szélesek. Alapjuk szív alakú vagy lekerekített, vastag, bőrszerű textúrájúak. Szélük kissé hullámos, a hullámok csúcsán tüskék ülnek, mindkét oldalon 5-8 darab. A levél mindkét oldala zöld, fonákja kicsit tompább színű, esetleg hamvasabbnak tűnő. A levélnyél szőrtelen, kb. 3 mm hosszú.

Nyár elején virágzik. Virágai vagy csak termősek vagy csak porzósak, de egy növényen mindkettő megtalálható. Porzós virágai 3–5 cm hosszú lecsüngő barkák. Szélbeporzású.

Termése 2 cm hosszú, 1,5 cm széles makk, amelynek egyharmadát a tüskés kupacs takarja. A makk a beporzást követően másfél-két év alatt érik be teljesen.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Mediterrán faj, a Földközi-tenger medencéjében és a környező régiókban (Portugália, Kis-Ázsia, Észak-Afrika) honos.

A sziklás, köves talajokon növő mediterrán bozótosok, a macchia egyik alkotónövénye. A karmazsintölgy inkább a meszes talajt és a tengertől távolabb fekvő régiókat preferálja. Igen lassan növő faj. Közepesen fagytűrő, a −15 °C-ot is elviseli.

Jelentősége[szerkesztés]

A tölgyön élő, Kermes nemzetségbe tartozó karmazsintetűből korábban élénkvörös festékanyagot állítottak elő. A többi tölgyhöz hasonlóan a karmazsintölgy makkja is ehető, ha megőrlik és alaposan kiáztatják belőle a tannint. A leveleken növő gubacsokat a hagyományos gyógyászatban érösszehúzó, vérzéselállító hatásuk miatt sebek, vérhas vagy hasmenés kezelésére használták.

Száraz leveleit a talajon szétterítve elriasztja a meztelencsigákat és hernyókat, a friss levelek azonban gátolhatják a növények növekedését. A kérgét és a gubacsokat tannintartalmuk miatt bőrcserzésre és fekete festék előállítására használták.

Források[szerkesztés]