Pyrenomonadaceae
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pyrenomonadaceae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pyrenomonadaceae témájú kategóriát. |
A Pyrenomonadaceae a Cryptophyceae kládja 3 vagy 4 ismert nemzetséggel. Ismertetőjegye a pirenoidba ágyazott nukleomorf és a fikoeritrin 545 jelenléte.[1]
Genetika
[szerkesztés]Citokróm P450-reduktáza (POR) több Cryptophyta-fajhoz és 2 sárgásmoszatfajhoz hasonlóan vörösmoszatokból származik, szemben sok Cryptophyta-fajjal, a legtöbb sárgásmoszatfajjal és egyes peridinintartalmú páncélos ostorosokkal, ahol valódi zöldmoszatokból származó POR van. LIPOR génje nincs, viszont vannak a chlL, chlN és chlB génekhez hasonló hasonló pszeudogénjei.[2]
Rendszertan
[szerkesztés]A mai Pyrenomonadaceae első ismert nemzetsége a G. Karsten által leírt Rhodomonas.[3] A 20. század nagy részében minden, ma Pyrenomonadaceae-tagként elismert nemzetséget más kládokba soroltak, erre példák a Rhinomonas fulva, melyet Cryptochrysis fulvaként írtak le)[4] Adolf Pascher a Rhodomonast a Cryptochrysideae alcsaládba helyezte 1913-ban.[5] R. W. Butcher 1967-es Cryptophyta-rendszertana nem ismerte el a Rhodomonast, fajait a Chroomonasba sorolta.[6]
1982 és 1986 közt Uwe J. Santore ultraszerkezeti tanulmányaiban jelentős morfológiai különbségeket fedezett fel Butcher Chroomonasában, így 1984-ben létrehozta a Pyrenomonas nemzetséget.[7][8] 2 évvel később újra létrehozta a Rhodomonas nemzetséget, és feltételezett egy nagyrészt vörösbarna Cryptophyta-fajokból álló kládot.[9][10] Santore kutatásait alapul véve 1988-ban D. R. A. Hill és Robert Wetherbee számos, a 20. század elején Cryptochrysisként leírt Cryptophyta-fajt elemzett. Ebből több Rhodomonas-fajt kimutattak, és létrehozták a Rhinomonas nemzetséget.[4] Hill egy másik vörösbarna Cryptophyta-nemzetséget (Storeatula) 1991-ben írt le.[11] 1989-ben Hill és Wetherbee a Rhodomonast a Pyrenomonas szinonímiája mellett érveltek, vitát kétrehozva arról, hogy a nemzetségek külön kezelendők-e.[12] A kérdés 2019-ig megválaszolatlan maradt.[13]
A maihoz közeli Pyrenomonadaceae kládra először Gianfranco Novarino és Ian Lucas hivatkoztak 1993-as Cryptophyceae-rendszertanukban.[1] E rendszertanban a klád tagja a Rhinomonas és a Pyrenomonas. Az 1999-es rendszertanban a Storeatula is szerepelt.[14]
A Pyrenomonadaceae az 1990-es és 2000-es évek elektronmikroszkópos és molekuláris tanulmányai alapján egyaránt klád.[13] Egy 18S rDNS-alapú 2002-es kutatás szerint bár a Pyrenomonadaceae klád, a Rhodomonas nem, mivel a R. abbreviata a Storeatulával, a többi vizsgált Rhodomonas-faj a Rhinomonasszal alkotott kládot.[15] Egy 2014-es nagyobb filogenetikai tanulmány jórészt e korábbi tanulmányokkal egyező eredményeket adott, egy előzetes osztályozást is adva 3 meg nem nevezett kláddal.[16]
A Rhodomonas, Rhinomonas, Storeatula nemzetségek egyes fajai megkülönböztetésének oka lehet csupán a haploid és diploid életszakaszok dimorfizmusa. Pigmentek alapján a Rhinomonas lehet a Storeatula haploid állapota, mivel pigmentjei hasonlók, és nincs sejtgaratja.[17]
Clay et al. 1999
[szerkesztés]Clay et al. 1999-es rendszertanában a Pyrenomonadaceae 3 nemzetségből állt:
| Pyrenomonadaceae |
| |||||||||
Deane et al. 2002
[szerkesztés]Deane et al. 2002-es rendszertanában a Pyrenomonadaceae a Cryptophyta E kládja volt. Felosztása:
| Cryptophyta, E klád |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Majaneva et al, 2014
[szerkesztés]Majaneva et al. 2014-es rendszertanában a Pyrenomonadaceae felosztása:
| Pyrenomonadaceae |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Biokémia
[szerkesztés]Jelentős mennyiségű Cr-fikoeritrin 545-öt termel, ami lehetővé teszi egészségügyi használatát.[18] A Rhodomonas spp. fehérjetartalma 30–50% tenyésztési körülményektől függően.[19]
Zsírsavtermelése a pH növekedésével nő: 8,5-es pH mellett 7-es pH-hoz képest 1,4-szer annyi telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavat termel, vagyis például más algákhoz – például a Tisochrysis luteához, a Chlamydomonas reinhardtiihoz és a Chlorella spp.-hoz – hasonlóan növeli zsírsavtartalmát. Linolsavtartalma mintegy 1,3-szer magasabb 8,5-es pH esetén.[19]
Szabad 5′-nukleotid-koncentrációja, így „ekvivalens umamikoncentrációja”, jelentősen magasabb 7-es, mint 8,5-es pH esetén.[19] 0 2, kifejezetten a R. salinára jellemző pigment van, ezek a Car33 és a Car44.[20]
Morfológia
[szerkesztés]Plasztisza kétlebenyes, benne keményítőburokban pirenoid található, ezen belül nukleomorffal.[21]
A Rhodomonas és a Rhinomonas rendelkeznek lemezekkel, a Storeatula esetén azonban nem ismertek lemezek.[17]
Ökológia
[szerkesztés]A Rhodomonas egy leíratlan faját 4–12,7 °C hőmérsékletű, 17,5–28,8% sótartalmú vízben, 2,5–5 m mélységben mutatták ki Krasznova et al.[22]
Jelentőség
[szerkesztés]Lehetséges egészségügyi használat
[szerkesztés]A Rhodomonas salina fikoeritrin 545-termelése miatt használható lehet tüdő-adenokarcinóma ellen egy A549 sejtvonallal végzett kutatás szerint. Hatását az ERK/Bak-úton és a JNK/Kaszpáz-3-úton váltja ki.[18]
Emberi fogyasztás
[szerkesztés]Az emberi diéta tápértékét számos egészségi állapotot javító metabolittal, például zsírsavakkal, aminosavakkal, pigmentekkel és antioxidánsokkal javíthatja.[19]
Akvakultúra
[szerkesztés]Fiatal halaknak, kagylóknak és rákoknak akvakultúrában használható magas eikozapentaénsav- és dokozahexaénsav-tartalma miatt.[21]
Paleontológia
[szerkesztés]Moguel et al. 2021-ben ősi DNS elemzésével kimutatták a Chalco-tóban 10 000 cal a BP körül, ami összefügg a tó alacsony hőmérsékletével.[23]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Novarino G, Lucas IAN (1993). „Some proposals for a new classification system of the Cryptophyceae”. Bot J Linn Soc 111 (1), 3–21. o. DOI:10.1006/bojl.1993.1002.
- ↑ Hunsperger HM, Randhawa T, Cattolico RA (2015. február 10.). „Extensive horizontal gene transfer, duplication, and loss of chlorophyll synthesis genes in the algae”. BMC Evol Biol 15. DOI:10.1186/s12862-015-0286-4. PMID 25887237. PMC 4337275.
- ↑ Karsten, G (1898). „Rhodomonas baltica, n.g. et sp.”. Wissenschaftliche Meeresuntersuchungen 3, 15–16. o, Kiadó: Abteilung Kiel.
- ↑ a b Hill DRA, Wetherbee R (1988). „The structure and taxonomy of Rhinomonas pauca gen. et sp. nov. (Cryptophyceae)”. Phycologia 27 (3), 355–365. o. DOI:10.2216/i0031-8884-27-3-355.1.
- ↑ Pascher, Adolf (1913). „Die Süsswasser-Flora: Deutschlands, Österreichs und der Schweiz” 2, 100–103. o.
- ↑ Butcher RW. An introductory account of the smaller algae of British coastal waters (1967)
- ↑ Santore UJ (1982). „Comparative ultrastructure of two members of the Cryptophyceae assigned to the genus Chroomonas – with comments on their taxonomy”. Arch Protistenkd 125 (1–4), 5–29. o. DOI:10.1016/S0003-9365(82)80002-X.
- ↑ Santore UJ (1984). „Some aspects of taxonomy in the Cryptophyceae”. New Phytol 98 (4), 627–646. o. DOI:10.1111/j.1469-8137.1984.tb04153.x.
- ↑ Santore UJ (1985). „A cytological survey of the genus Cryptomonas (Cryptophyceae) with comments on its taxonomy”. Arch Protistenkd 130 (1–2), 1–52. o. DOI:10.1016/S0003-9365(85)80031-2.
- ↑ Santore UJ (1986). „The Ultrastructure of Pyrenomonas heteromorpha comb. nov. (Cryptophyceae)”. Botanica Marina 20 (1), 75–82. o. DOI:10.1515/botm.1986.29.1.75.
- ↑ Hill, D. R. A. (1991. március 1.). „A revised circumscription of Cryptomonas (Cryptophyceae) based on examination of Australian strains” (angol nyelven). Phycologia 30 (2), 170–188. o. DOI:10.2216/i0031-8884-30-2-170.1.
- ↑ Hill D, Wetherbee R (1989). „A reappraisal of the genus Rhodomonas (Cryptophyceae)”. Phycologia 28 (2), 143–158. o. DOI:10.2216/i0031-8884-28-2-143.1.
- ↑ a b Novarino, G. (2012). „Cryptomonad taxonomy in the 21st century: The first 200 years”. Phycological Reports: Current Advances in Algal Taxonomy and Its Applications: Phylogenetic, Ecological and Applied Perspective, 19–52. o. (Hozzáférés: 2018. október 16.)
- ↑ Clay B, Kugrens P, Lee R (1999. október 1.). „A revised classification of Cryptophyta”. Botanical Journal of the Linnean Society 131 (2), 131–151. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.1999.tb01845.x.
- ↑ Deane et al. (2002). „Cryptomonad Evolution: Nuclear 18S rDNA phylogeny versus cell morphology and pigmentation”. Journal of Phycology 38 (6), 1236–1244. o. DOI:10.1046/j.1529-8817.2002.01250.x.
- ↑ Majaneva et al. (2014). „Rhinomonas nottbecki n. sp. (Cryptomonadales) and Molecular Phylogeny of the Family Pyrenomonadaceae”. Journal of Eukaryotic Microbiology 61 (5), 480–492. o. DOI:10.1111/jeu.12128. PMID 24913840.
- ↑ a b Altenburger A, Blossom HE, Garcia-Cuetos L, Jakobsen HH, Carstensen J, Lundholm N, Hansen PJ, Moestrup Ø, Haraguchi L (2020. szeptember 11.). „Dimorphism in cryptophytes-The case of Teleaulax amphioxeia/Plagioselmis prolonga and its ecological implications”. Sci Adv 6 (37). DOI:10.1126/sciadv.abb1611. PMID 32917704. PMC 7486100.
- ↑ a b Zhao X, Jiao L, Liu D, Yang T, Zhang Y, Zhou A, Wen Z, Zhang K, Xie J (2023. április 30.). „A phycoerythrin isolated from Rhodomonas salina induces apoptosis via ERK/Bak and JNK/Caspase-3 pathway in A549 cells”. Int J Biol Macromol 235, 123838. o. DOI:10.1016/j.ijbiomac.2023.123838. PMID 36842747.
- ↑ a b c d Latsos C, Wassenaar E, Moerdijk T, Coleman B, Robbens J, van Roy S, Bastiaens L, van Houcke J, Timmermans KR (2022. április 6.). „Effect of pH on Rhodomonas salina growth, biochemical composition, and taste, produced in semi-large scale under sunlight conditions”. J Appl Phycol 34, 1215–1226. o. DOI:10.1007/s10811-022-02730-1. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
- ↑ Serive B, Nicolau E, Bérard JB, Kaas R, Pasquet V, Picot L, Cadoret JP (2017. február 23.). „Community analysis of pigment patterns from 37 microalgae strains reveals new carotenoids and porphyrins characteristic of distinct strains and taxonomic groups”. PLoS One 12 (2), e0171872. o. DOI:10.1371/journal.pone.0171872. PMID 28231253. PMC 5322898.
- ↑ a b Solarska M, Adamski M, Piątek J (2023. szeptember 1.). „Complicated family relationships, or about taxonomic problems in the family Pyrenomonadaceae (Cryptophyceae)”. Int J Oceanogr Hydrobiol 52 (3), 299–306. o. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
- ↑ Krasnova ED, Pantyulin AN, Matorin DN, Todorenko DA, Belevich TA, Milyutina IA, Voronov DA (2014. június 4.). „Cryptomonad alga Rhodomonas sp. (Cryptophyta, Pyrenomonadaceae) bloom in the redox zone of the basins separating from the White Sea”. Microbiology 83 (3), 270–277. o. DOI:10.1134/S0026261714030102. ISSN 0026-2617.
- ↑ Moguel B, Pérez L, Alcaraz LD, Blaz J, Caballero M, Muñoz-Velasco I, Becerra A, Laclette JP, Ortega-Guerrero B, Romero-Oliva CS, Herrera-Estrella L, Lozano-García S (2021. július 5.). „Holocene life and microbiome profiling in ancient tropical Lake Chalco, Mexico”. Sci Rep 11. DOI:10.1038/s41598-021-92981-8. PMID 34226571. PMC 8257590.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyrenomonadaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
