Pirosgyűrűs bülbül
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pycnonotus nigricans (Vieillot, 1818) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pirosgyűrűs bülbül témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosgyűrűs bülbül témájú médiaállományokat és Pirosgyűrűs bülbül témájú kategóriát. |
A pirosgyűrűs bülbül (Pycnonotus nigricans) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, a Turdus nembe Turdus nigricans néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Pycnonotus nigricans nigricans (Vieillot, 1818)
- Pycnonotus nigricans superior Clancey, 1959[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Afrika déli részén, Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Lesotho, Namíbia, Szváziföld, Zambia és Zimbabwe területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi szavannák és cserjések, folyók és patakok környékén, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 19–21 centiméter, testtömege 21,5–37,5 gramm.[3]
 |
Életmódja[szerkesztés]
Gyümölcsökkel, nektárral és ízeltlábúakkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
