Pszithüra
| Pszithüra | |
 | |
| Más nyelveken | |
| görög: ψιθύρα | |
| Besorolás | |
| idiofon | |
| Hangolás | meghatározatlan |
A pszithüra (ψιθύρα)[1] ókori görög hangkeltő eszköz, minden bizonnyal az idiofon hangszerek családjába tartozott.
Neve szerepel a Kr. u. 2. században élt Pollux Onomasztikon című szótárában. Eszerint a hangszer afrikai eredetű, a „trógloditák”[2] találmánya; egy rőf hosszúságú téglalap formájú keretből áll, melyen forgatható orsók vannak, amik a krotalonhoz[3] hasonló hangot adnak. Pollux megjegyzi még, hogy vannak, akik az aszkarosszal[4] azonosítják.[5]
A pszithüra a ’suttog, susog’ jelentésű pszithürizó[6] igéből képzett hangutánzó szó.[7]
Dél-itáliai, apúliai vázafestményeken Kr. e. 360-tól kezdve gyakran tűnik fel egy furcsa tárgy, amely leginkább kis létrára hasonlít. Az emberi alakokkal összevetve az eszköz nagyjából 45–60 cm hosszú, 15–20 cm széles lehetett, a 6-20 sűrűn elhelyezkedő „létrafok” közepén egy-egy kis fehér pötty látható.[8] Nőkkel, Aphroditével, Erósszal kapcsolatos jelenetekben szerepel, a helyszín sokszor egy ház női lakosztálya, a háttérben néha kis szentély (aedicula) vagy oszlopos tornác ábrázolódik.[9]
Több esetben lírák, hárfák között látható. Egy vázafestményen egy nő ülő helyzetben az eszköz egyik sarkát a bal kezében tartva a jobb kezének szétterpesztett ujjaival olyan mozdulattal érinti a „létrafokokat”, mintha húrokat pengetne, miközben vele szemben egy másik nőalak táncol. Mindezek alapján megalapozottnak tűnik hangszerként való azonosítása, bár korábban hajgöndörítőnek vagy kötőeszköznek is gondolták.[8] A 20. századi irodalomban gyakran „apúliai hangszerként” említik.
Hangszertani besorolása ugyanakkor sokáig vitatott volt. Vélték sokhúrú hárfa- vagy citeraféle húros hangszernek, xilofonhoz hasonló dallamjátszó idiofon hangszernek, sok helyen „apúliai szisztrum” néven említik, feltételezve, hogy az óegyiptomi szisztrumhoz hasonlóan valamiféle rázó-csörgő hangszer lehetett.[10]
Egy elképzelés szerint a létraszerű eszköz „fokai” úgy vannak felszerelve, hogy hosszanti furatukon át egy-egy vékony rúdra vannak lazán felfűzve, hogy akörül elforgatva zeneileg értékes zörejhangot adjanak ki.[11] Ez jól egyezik Pollux hangszerének leírásával: valószínű, hogy az apúliai vázafestményeken ábrázolt titokzatos tárgy nem más, mint a pszithüra.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Greek-English Lexicon – ψιθύρα
- ↑ Greek-English Lexicon – Τρωγοδύται az ókori írók szerint a Vörös-tenger afrikai partvidékén élő nép; a Τρωγλοδύται szó szerint ’barlanglakók’.
- ↑ Greek-English Lexicon – κρόταλον
- ↑ Greek-English Lexicon – ἄσκαρος
- ↑ West, i. m. 128. o. szerint Onomasticon 4.60
- ↑ Greek-English Lexicon – ψιθυρίζω
- ↑ Landels, i. m. 85. o.
- ↑ a b West, i. m. 127. o.
- ↑ Landels, i. m. 83, 84. o.
- ↑ Landels, i. m. 84. o.
- ↑ Landels, i. m. 84, 85. o. szerint Martin Litchfield West meglátása
Források[szerkesztés]
- West, Martin Litchfield. Ancient Greek Music. Oxford University Press (1992). ISBN 019-814-975-1
- Landels, John Gray. Music in ancient Greece and Rome. Routledge (1999). ISBN 041-516-776-0
