Pszichózis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pszichózis (psychosis) – köznyelvi nevén elmebaj – az elmegyógyászatban használt fogalom, amelynek széles körű jelentése van: többnyire olyan pszichiátriai betegségekre alkalmazzák, amikor a beteg elveszti kapcsolatát a valósággal, téveszméi és hallucinációi vannak.

Ugyanakkor a pszichózis kifejezés annak a jelzése, hogy az adott pszichiátriai állapot súlyossága olyan mértékű, hogy a személy elveszíti a valósággal való adekvát kapcsolatot.[1]

A pszichózis típusai[szerkesztés]

A fogalmat két nagy csoport elkülönítésére is használják: az organikus pszichózist az agy valamilyen betegsége okozza, míg a funkcionális pszichózis esetén szervi ok nem ismerhető fel. Ezenkívül betegségek esetén az érzelmekben bekövetkező minőségi változás leírására is használják, amikor éretlen szintű lesz a viselkedés, továbbá olyan helyzetekben, amikor a beteg visszahúzódik, és megszűnik a kapcsolata másokkal.

Súlyos érzelmi, gondolkodási, viselkedési és személyiségzavarok átfogó csoportja, amelyek a kívülálló számára megmagyarázhatatlan, „abnormális” élmény- és viselkedésmódokkal, a tapasztalatok objektív tartalmának és a szubjektív élményeknek megkülönböztetésére való részleges vagy teljes képtelenséggel, a zavar belátásának hiányával, a kommunikációra való képesség és a társadalmi alkalmazkodás csökkenésével, valamint (végső esetekben) a személyiség teljes szétesésével járnak. A tünetek megnyilvánulhatnak rövid ideig is, de egy hosszabb ideig tartó folyamatban súlyosabb formát is ölthetnek. Eltérően a neurózisoktól, a pszichózisok felismerhető szervi, agyi elváltozások következményeinek tekinthetők vagy feltételezett testi okokból eredeztethetőek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tringer László. A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó (2010). ISBN 978 963 331 130 1 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Így ismerd fel és így kezeld a pszichózist
  • Michel Foucault: A bolondság története a klasszicizmus korában; ford. Sujtó László; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004 (Kísértések) ISBN 963-9165-76-X
  • Kevin Dutton: Sikeres és bölcs pszichopaták. Élettanulságok szentektől, kémektől és sorozatgyilkosoktól; ford. Sóskuthy György; Athenaeum, Budapest, 2013
    • (Pszichopaták elméjében. Életleckék szentektől, kémektől és bűnözőktől címen is)
  • Az evolúció árnyoldala. A lelki betegségek és az alternatív szexualitás darwini elemzése; szerk. Gyuris Petra, Meskó Norbert, Tisljár Roland; Akadémiai, Budapest, 2014
  • Michel Foucault: A rendellenesek. Előadások a Collège de France-ban, 1974–1975; ford. Berkovits Balázs; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Budapest–Szeged, 2014 (Rezonőr)
  • Andrew Scull: Az őrület kultúrtörténete. A Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig; ford. Mesterházi Mónika; Corvina, Budapest, 2017
  • Bartusz-Dobosi László: Lélekszakadtak. Téboly az irodalomban; Kronosz, Pécs, 2018
  • Sztancsik Veronika: A mentális betegség bélyege; Oriold, Budapest, 2019 (A pszichológia gyakorlata)
  • Randolph M. Nesse: Rossz érzések jó okkal. Lelki problémáink az evolúciós pszichiátria tükrében; ford. Garai Attila; HVG Könyvek, Budapest, 2021