Dobosdarufélék

Dobosdarufélék
	Szürkeszárnyú dobosdaru
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Darualakúak (Gruiformes);
Család:	Dobosdarufélék (Psophiidae); (Bonaparte, 1831)
Nem:	Psophia; (Linnaeus, 1758)
Fajok
	Psophia crepitans; Psophia leucoptera; Psophia viridis;
Elterjedés
	A dobosdarvak elterjedési területe vörös szürkeszárnyú dobosdaru (Psophia crepitans); zöld fehérszárnyú dobosdaru (Psophia leucoptera); narancssárga zöldszárnyú dobosdaru (Psophia viridis);
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Dobosdarufélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dobosdarufélék témájú médiaállományokat és Dobosdarufélék témájú kategóriát.

A dobosdarufélék (Psophiidae) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó család. Egy nem és három faj tartozik a családba.

Erős, dobolásszerű hangjukról kapták nevüket.

Rendszerezés

A család az alábbi nemet és fajokat foglalja magában:

A 2010-ben lezajlott genetikai vizsgálatok alapján a családba 8 faj tartozik, melyek közül három a szürkeszárnyú dobosdaru fajkomplex-be, egy a fehérszárnyú dobosdaru fajkomplex-be és négy a zöldszárnyú dobosdaru fajkomplex-be tartozik.^[1]

Psophia (Linnaeus, 1758) – 8 faj.
- szürkeszárnyú dobosdaru vagy trombitásmadár (Psophia crepitans) fajkomplex
  - szürkeszárnyú dobosdaru (Psophia (crepitans) crepitans)
  - Rio Napo-i dobosdaru (Psophia (crepitans) napensis)
  - sárgaszárnyú dobosdaru (Psophia (crepitans) ochroptera)
- fehérszárnyú dobosdaru (Psophia leucoptera) fajkomplex
  - fehérszárnyú dobosdaru (Psophia (leucoptera) leucoptera)
- zöldszárnyú dobosdaru (Psophia viridis) fajkomplex
  - zöldszárnyú dobosdaru (Psophia (viridis) viridis)
  - barnaszárnyú dobosdaru (Psophia (viridis) dextralis)
  - barnaszárnyú dobosdaru (Psophia (viridis) obscura)
  - Psophia (viridis) interjecta – valószínűleg azonos a (Psophia (viridis) dextralis)-al

Források

ITIS szerinti rendszerbesorolás

További információk

Képek az interneten a fajról

Jegyzetek

↑ Ribas, Aleixo, Nogueira, Miyaki and Cracraft. 2012. A palaeobiogeographic model for biotic diversification within Amazonia over the past three million years. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 279: 681-689

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ribas, Aleixo, Nogueira, Miyaki and Cracraft. 2012. A palaeobiogeographic model for biotic diversification within Amazonia over the past three million years. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 279: 681-689

[1]